Dr. Bruce Goldberg doktor jól ismert reinkarnációkutató. Hipnózisba vitt páciensei oly gyakran meséltek a jövőről, pontosabban jövőbeli élményeikről – hogy a végén a rengeteg magnószalagból könyv született.
Goldberg doktor ennyi ismeret birtokában valóságos jövőszakértővé válhatott volna, csakhogy őt elsősorban nem a leendő technikai-társadalmi berendezkedés érdekelte, hanem a reinkarnáció lehetősége.
A tudattalan állapotban, amikor a hipnotizált személy átlépett az idő és a tér határain, olyan világokról mesélt, ahol megfordult, amelybe beleszületett, vagyis ahol akkor létezett, dolgozott. És amely nagyon különbözik a mi mai világunktól.
Amikor már elég sok ilyen sajátságos „beszámoló” gyűlt össze, Goldberg doktor végre valamiféle rendszerezésre is sort keríthetett. A szintézis azt eredményezte, hogy – legalábbis az ő páciensei szerint – a világon kétszáz, háromszáz vagy még több év múlva béke lesz, az emberek az űrt járják majd, de a nagy többség, természetesen, akkor is a Földön él majd, csodálatos házakban. Kedvelt lesz a minipiramis alakzat, és a háztartások gépesítése ma még elképzelhetetlen fokon lesz.
De lássunk a legérdekesebb egyéni példák közül néhányat. Goldberg doktornál járt Harry Martin, az Amerikában oly népszerű tévésztár, és a hipnózis során 2153-ba „ment előre”.
Akkori életében, mint elmondta, nem lesz olyan fontos ember, mint napjainkban. Az egyik piramisalakú gondoskodóház (afféle öregek otthona?) napelemeiről és energetikai berendezéseiről kell majd gondoskodnia. Az újabb szeánsz során százötven évvel későbbre „ment”. A XXIV. században tehetős, magányosan dolgozó ezüstművesként látta magát.
Ken Manelis rádiós újságíró is megjárta Goldberg doktor rendelőjét és a jövőből hozott történeteiért egy rádiós díjat és a közönség díját is megkapta. Az ő elbeszélése-átélése szerint a XXI. század végén, tehát éppen száz év múlva, a következő életében föld alatti város lakójaként él majd. Akkoriban elég sok ilyen város lesz. A hipnózisban elmondta részletesen e városok külsejét, működését. Akkor csak hatvan évet fog megélni, mert egyik kirándulása során halálos balesetet szenved a hegyekben.
Mások arról számoltak be, hogy a XXV. században már mindennapossá válik a földiek és az idegenek közötti kapcsolat, és a kozmoszból több, különböző faj képviselői tesznek látogatást a Földön.
Lesznek nézeteltérések is, mivel a földiek kísérleteikkel nukleárisan szennyezték a világűrt, de sikerül a vitát békés úton rendezni a földönkívüliekkel.
A nők is érdekes dolgokat meséltek. A napjainkban szellemileg nem éppen fejlett nő – elmondása szerint – a XXX. század végén botanikus lesz, de abban a korban a család már nem létezik, az embereket genetikailag tökéletes anyagból, mesterségesen „állítják elő”, akárcsak az állatokat. A nők nem fognak szülni. Ezer év múlva mindössze kétmilliárd ember él a Földön, és az emberek háborúk, konfliktusok nélkül élhetnek majd.
A nézeteltérések eloszlatásáról (ha ilyesmi egyáltalán felmerül), arra kiképzett személyek gondoskodnak majd. A ma harmincöt éves pincérnő arról beszélt, hogy kétszáz év múlva gyönyörű, zajtalan, tiszta városban él majd. Ő maga a Béke Minisztériumában dolgozik és hobbiként egzotikus növényeket tenyészt a kertjében, apró mesterséges nap alatt.
A klímát is szabályozzák, kivéve az úgynevezett klimatikus rezervátumokban, ahol minden érintetlen marad. Ott még tájfun is pusztíthat, tombol a tél és a nyár. Ott majd szabadon élnek az állatok is. A nehéz munkát robotok és androidok végzik, az átlagéletkor eléri a százhuszonöt évet, és az emberek csak százévesen mennek nyugdíjba. Senki sem lesz beteg, mert a kóros elváltozásokat genetikai úton már a születés előtt kiszűrik. Bolygóközi utazásokon vehetnek részt a vállalkozó szelleműbb emberek.
Mindez úgy hangzik, akár valamely optimista sci-fi-regény az ötvenes évekből. Ám a különbség jelentős. Goldberg doktor kutatása egyrészt azt látszik bizonyítani, hogy valóban sokszor élünk, létünk egyetlen végtelen vándorlás, különböző testben, újjászületésben.
Másrészt viszont ezeket a történeteket olyanok mesélik – sokszor más, jövőbeli kifejezéseket használva -, akik eddig nem ismerték a hipnózisban mondott szavakat. Tehát csakugyan ott jártak, ott éltek, pontosabban élni fognak. Mindebből a legtöbb, amit levonhatunk: az emberiségnek lesz jövője, ha nekik külön-külön van. Vagyis túl fogunk élni mindent, és a nem is olyan távoli jövőben békés, szédítő fejlődés vár az emberiségre.
