A szkeptikusok gyakori állítása közé tartozik, hogy az UFO-k a múlt század közepének (1947) egyfajta társadalmi, szociológiai melléktermékei, amely a II. világháború végét jelentő első atombomba felrobbantásának evolúciós sokkja következtében jelentkezett, amikor az emberek végérvényesen rádöbbentek egy új technikai társadalom követelményeire.
Egy olyan társadaloméra, amelyben már nem csak az emberiségnek kell szerepet kapnia, fajra, nemre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, hanem az emberiségnél jóval fejlettebb földönkívülii intelligenciáknak is.
Igen ám, de ha csupán egy pszichológiai eredetű globális társadalmi jelenséggel állunk szemben, hogyan magyarázzuk azokat a beszámolókat, amelyek több mint száz évvel a II. világháború előtt keletkeztek, és amelyekről nemcsak korabeli tudósítások, hanem számos esetben pontos feljegyzések is rendelkezésünkre állnak?
Ezek a feljegyzések viszont, akarjuk vagy sem, pontosan tükrözik az elmúlt évtizedek során történt UFO-észlelések és közeli találkozások jellegzetességeit, függetlenül attól, hogy az 1700-as vagy az 1800-as években történtek-e, netán a XVIII.—XIX. századi Európában vagy Ázsiában jegyezték-e fel őket.
Az egyik legismertebb eset 1790. június 12-én hajnali 5 órakor történt, amikor a franciaországi Alencon közelében néhány földműves egy óriási lán-goló tűzgolyót vett észre. A hatalmas tűzgömbről, amely sípoló hang kíséretében közeledett, lelassított, majd miután gyökerestől kiforgatta a növényzetet, lángra lobbantotta az erdőt, nyugodtan mondhatnánk, hogy tipikus gömbvillám volt.
Azonban az esetet kivizsgáló Liabeuf rendőrfelügyelő valami egészen másról számol be. Estére ugyanis a gömb még mindig a helyszínen volt, és meglehetősen nagy hőt bocsátott ki magából. Az összesereglett szemtanúk — köztük két polgármester, egy orvos és még vagy fél tucat helybéli —, amennyire csak lehetett, megközelítették és megdöbbenve tapasztalták, amint egy ajtóféleség nyílik ki a gömbön, és egy furcsa ruhás alak száll ki belőle.
„… nagyon furcsán volt öltözve – olvasható a rendőrfőnök jelentésében –, szorosan testhez álló, egybeszabott ruhát hordott és amikor meglátta a csődületet valami érthetetlent mondott és bemenekült az erdőbe. „
A szemtanúkban éppen hogy tudatosult az idegen megjelenése, amikor a gömb váratlanul felrobbant, és még a darabjai is lángra lobbantak. A meg-szeppent helybéliek azonnal az idegen után vetették magukat, de eredménytelenül.
Hasonló meglepetés érhette 13 évvel később -1803 telén -azokat a japán halászokat, akik egy nagyméretű objektumra lettek figyelmesek a Tokiótól északkeletre található Haraiador tengerpartján.
A leginkább egy felfordított, mély rizses edényhez hasonlítható tárgy három és fél méter magas és mintegy 5-6 méter átmérőjű lehetett a középső részén körbefutó széles karimával. A tárgyról pontos leírások és rajzok készültek.
A felső részen jól láthatóan sok üvegfelület — ablakok — és egy tolóajtó is látszott. A különös szerkezet belsejében egy 20 év körüli, titokzatos szépségű nő ült. Ahogy azt a korabeli feljegyzés is megörökítette:
„Arcbőre fehér volt, akár a hó, s pompás fekete haja a válla mögött dúsan omlott a hátára. Szépsége szavakkal el nem mondható. A nő nem értette a hozzá közeledő halászok szavait, és meglehetősen ijedt, tartózkodó volt. Egy különös kis dobozkát szorongatott, amelyhez senkit sem engedett közel. „
Bár a korabeli feljegyzések meglehetősen részletesen bemutatják — ábrákkal is — a különös szerkezetet és annak utasát, sajnos egyetlen szót sem írnak arról, hová tűnt az UFO, és mi lett a sorsa a jármű titokzatos utasának.
Bár nyilvánvaló, hogy mind a két múltbéli történet egy-egy nagyméretű tárgyról és annak különös viselkedésű, nyelvünket nem ismerő, magányos utasáról szól, az UFO-k és földönkívüli találkozások heves ellenzőit mégsem győzi meg arról, hogy a repülő csészealjak mítosza sokkal korábbi keltezésű, mint ahogyan azt a szkeptikusok szeretnék.
Nem az atombomba okozta globális technikai sokk idézte elő, hanem valami más, valami sokkal racionálisabb, sokkal egyszerűbb tény.
Történetesen nem más, mint az, hogy Földünket — akarjuk vagy sem — évszázadok, ha nem évezredek óta rendszeresen látogatják különös, titokzatos repülő tárgyak fedélzetén érkező rejtélyes idegenek.
