Napjainkban is a legtitokzatosabb jelenségek között van számon tartva a tűzönjárás. Minden évben számtalan esetről hallani, hogy emberek mezítláb átgyalogoltak a több száz celsius fok hőmérsékletű parázsszőnyegen és semmiféle égési sérülést nem szenvedtek. Vajon tényleg egy parajelenséggel állunk szemben, vagy van rá más magyarázat is?

A tűzönjárást évezredek óta gyakorolják világszerte. Eleinte egzotikus népek misztikus szokása volt. Mára megváltozott a helyzet. Számtalanszor hallani, hogy sokan részt vesznek egy-egy civil szervezet által rendezett tűzönjárási ceremónián, hogy legyőzzék félelmeiket és szembenézzenek valami ,,elrettentővel,,.

Sőt vannak olyan emberek, akik tanfolyamokat is tartanak azért, hogy utána a résztvevők képesek legyenek a hit erejével a parázson járásra.

Karl Edving a következőt mondja a tűzönjárásról:

„ A tűzönfutás olyan, mint az élet. Játszma, ahol mindig az egész a tét. Látni fogjátok, hogy többre vagytok képesek, mint gondolnátok, sőt mi több: mások vagytok, mint gondoltok magatokról. Megtanulhatjátok legyőzni félelmeiteket és kételyeiteket, hogy ne gátolhassanak többé. Félelmeitek és kételyeitek életetek végéig lesznek ugyan, de már nem fognak annyira gúzsba kötni…”

Tényleg csak erről lenne szó, az ember hite erejével képes lenne arra, hogy végig járjon egy ilyen veszélyes utat? Vagy azért nem is olyan veszélyes dolog ez az egész….?

A jelenség arra épül, hogy az égő fa látványa félelmetes ugyan, de a fa hővezető képessége alacsony, a lábak és a parázs közti érintkezés ideje megfelelően rövid ahhoz, hogy megakadályozza égési sérülés kialakulását a talpon.

A hő egyik terjedési módja a vezetés, ami az anyag atomi összetevőinek mozgásával kapcsolatos. Ha felteszünk a tűzhelyre egy edényt, és az felforrósodott, a fülét csak akkor lehet megfogni, ha nem fémből van. A hőt az anyagok többé-kevésbé vezetik, a fémek jobban, más anyagok, például a fa, a műanyagok kevésbé.

A tűzönjárásnál a hőterjedésnek ez a harmadik formája, a hővezetés a fontos. A forró parázs molekulái, atomjai gyors, rendezetlen mozgást végeznek, a parázsra lépő talp bőrének atomjai viszont lassabban mozognak.

A parázsból a talpba áramló energia mennyisége az érintkezés idejével arányos – a vezetés közelhatás -, de az arányossági tényező a vezetőképesség. A parázs elszenesedett része rossz hővezető, a bőr szintén.

Ráadásul járás közben a talp egyes részei felváltva érintkeznek a forró parázzsal, továbbá a parázs felülete egyenetlen, ezért a talp egy adott pontja és a parázs között csak rövid idejű az érintkezés. A talp akkor ég meg, akkor keletkezik sérülés, ha a bőr hőmérséklete meghalad egy bizonyos küszöbértéket.

A bőr hőmérsékletét viszont a parázsból a lábunkba a talp és a parázs érintkezése alatt áramló hő mennyisége határozza meg. Felmerül a kérdés, mi történik, ha bevizezzük a talpunkat.

A víz elnyeli az energia egy részét, mert párolgása révén hőt nyel el, de a keletkező gőz veszélyes sérülést okozhat, ezért tapasztalt tűzönjárók először bevizezik a talpukat, de mielőtt a parázsra lépnének, szárazra törlik.

A beszámolók szerint felemelő érzés a tűzönjárás, jelentősen javítja az önbizalmat, annak ellenére, hogy semmi természetfölötti nincs benne.

Láthatjuk tehát, manapság már született tudományos magyarázat is erre a misztikus jelenségre, de ne feledjük el azt sem, hogy a hit ereje legalább olyan fontos. Hiszen a placebo készítmények is számtalan esetben gyógyítanak hatóanyag nélkül is, mert hiszi a páciens, hogy gyógyszer amit bevett. Hasonló lehet a helyzet ebben az esetben is…