Vörösesbarna, sokan vannak és nagyon régiek. Ennél azonban összetettebb az agyaghadsereg története.
Mi történik a halál után? Egy békés paradicsomban találjuk magunkat? Vagy soha véget nem érő kín és szenvedés vár ránk? Esetleg újjászületés? Vagy a nagy semmi? Fogalmunk sincs, de egy kínai császár jobbnak látta, ha minden eshetőségre felkészül, és toboroz magának egy hadsereget a túlvilágra.
Így kezdődött minden…
Tudjuk, hogy 1974-ben kínai farmerek éppen kutat fúrtak a falujuk közelében, amikor rábukkantak az egyik legjelentősebb régészeti kincsekre: hatalmas föld alatti kamrákban 8000 életnagyságú agyagkatona őrizte a császár sírját.
Az agyaghadsereg története Ying Zhenggel kezdődik, aki 13 éves korában került trónra, Kr.e. 246-ban. Határozott és könyörtelen uralkodóként tartják számon, aki, miután egyesítette az országot, Csin Si Huang-ti néven megalapította a Kínai Császárságot, és ezzel az első császárrá is vált. Uralkodása 36 éve alatt egyesítette a hossz- és súlymértékeket, valamint egységes írásrendszert vezetett be, emellett pedig ő építtette a nagy falat is. A császár komoly erőfeszítéseket tett történelmi örökségének megóvása érdekében.
Élete utolsó éveiben rengeteg energiát fektetett abba, hogy megtalálja a megfelelő szert, eszközt vagy módszert, amely segítségével elkerülhető lenne számára a halál. Hatalmas föld alatti kamrákat ásatott, ezeket pedig műalkotásokkal és használati tárgyakkal, valamint az agyaghadseregével töltötte meg, ami átkíséri őt a túlvilágra, és segíti őt a további uralkodásban.
Miből áll a sereg?
A hadsereg azóta is hadrendben áll a különböző föld alatti kamrákban. Az első kamra 6000 katonát számlál, melyek egyenként pár száz kilót nyomnak. A második kamrában 130 harci szekér és több mint 600 ló szobra áll, a harmadik kamra pedig a főparancsnokságot foglalja magában. A negyedik kamra katonáit nem tudták befejezni a császár halála előtt, ezért azok kilétében nem lehetünk biztosak. További kamrákban megtalálhatók még zenészek és akrobaták, valamint különböző munkások szobrai mellett egzotikus állatokat ábrázoló alkotások is, melyek azt tükrözik, hogy a császárnak nem voltak egyértelmű tervei a halál után következő uralkodására.
A figurákat terrakottából, vöröses-barnás színű agyagból készítette mintegy 720 000 munkás, akiket a császár erre a célra bérelt fel. A katonák egyes testrészeit külön-külön formálták meg kézművesek, majd ezután állították össze az egyes figurákat. Rang szerint állították őket sorba, és különböző fegyvereket is helyeztek melléjük. Egyenruhát, egyedi frizurát és arckifejezést is kaptak. Eredetileg élénk színűre festették a katonákat, ez azonban a föld alatti körülmények miatt kifakult az évek során. Kevesebb mint egy mérfölddel távolabb van egy másik kamra, ami Csin Si Huang-ti tényleges sírját, különböző eszközöket, műtárgyakat tartalmaz, és császárhoz méltó díszítés jellemzi. Azonban, amíg nem találják meg a módját annak, hogy komoly károk nélkül fel tudják tárni a sírhelyet, a kamra valódi felfedezése még várat magára.
Egyébként nem Csin Si Huang-ti volt az egyetlen uralkodó, aki társasággal szeretett volna a túlvilágra kerülni. Az ősi egyiptomi, japán és mexikói sírok is tartalmaznak agyagfigurákat, amelyek segítettek felkészülni a túlvilági életre. Voltak azonban egyiptomi, afrikai, anatóliai, észak-amerikai és későbbi kínai uralkodók, akik nem érték be ennyivel. Ők saját szolgáikat vitték magukkal a halálba.
forrás: Dívány | TED-Ed
