A helyi emberek évszázadok óta különlegesnek tartják a Tepoztlan környéki területeket, és azt mesélik, hogy az itteni földnek különleges varázsereje van.
A hétköznapinak egyáltalán nem mondható Tepoztlan völgye fölött a Tepozteco piramisa emelkedik. Az ősi aztékok úgy gondolták, hogy ezen a helyen született legfőbb istenük, Quetzalcoatl.
A piramis körülbelül kétezer méteres tengerszint feletti magasságban található, Kr. u. 1150 és 1350 között épült. Egy hatszáz méter magas gránittömb tetején magasodik, az egész völgyet uralja.
A helyi hagyomány szerint a piramist Tepoztecatl tiszteletére emelték, aki a termékenység és a betakarítás és egyben a „pulque” istene is. A pulque az aztékok nagyon értékes alkoholos itala volt.
A piramist egy három kilométer hosszú, dús növényzeten keresztül kígyózó ösvényen, gyalogszerrel közelíthetjük meg. És ekkor, íme, megpillantjuk ezen impozáns, lépcsőzetes piramis maradványait: a piramis csúcsa felé vezető lépcsősor, amely a szent kamrához visz, épségben maradt, még ma is fel lehet menni rajta.
Földönkívüli vagy azték éjszakák?
Sok más régészeti lelőhellyel ellentétben Tepozteco piramisa még ma is pezsgő és látogatott helyszín, egy olyan népi kultusz székhelye, amely nem látszik hanyatlani.
Ezt bizonyítja, hogy itt jegyzik a világon a legtöbb idegen űrjármű megfigyelését. Egy elmélet szerint ősi „űr-emigránsokról” van szó, akik a régi, de ma is sokak által megünnepelt azték ünnepnapokon térnek vissza a Földre.
Szeptember 7-én mexikóiak tömege (de a világ minden tájáról érkezett emberek is) fáklyákkal és likőrös hordókkal felszerelkezve mássza meg a hegyet, hogy Tepoztecatl istent ünnepelje.
