Tényleg doppingol a zene a sportolásban?

Aki valaha kocogott már zenére, pontosan tudja, hogy a zene jelentősen növelheti a teljesítményt. Vajon a zene csupán egyfajta placebo, vagy valóban hat szervezetünkre?

Costas Karageorghis, a Brunel University London sportpszichológusa közel 25 éven át tanulmányozta a zenehallgatás agyra gyakorolt hatását – írja a PBS. A szakértő kutatásai során arra jutott, hogy a zene több módon is növelheti teljesítményünket.

“Mikor zenét hallgatunk, agyunk karácsonyfaszerűen felragyog” – állítja Karageorghis. A kutató szerint a zene ideális stimuláns, ugyanis agyunk azon régióit is aktiválja, melyeket egyébként nehéz elérni.

A zene ráadásul egy időben több fontos területet is „megmozgat”, így például a motoros kérget is magába foglaló parietális lebenyt, illetve a koordinációt és ritmust befolyásoló régiót. Az érintett agyterületek kulcsfontosságú szerepet játszanak az atlétikai tevékenységek folytatásában, stimulálásuk pedig önmagában is növelheti a teljesítményt.

A zene azonban egyéb módon is hozzájárulhat a sikeresebb sportoláshoz. A zene például fokozhatja a dopamin és a természetes opioidok kiválasztódását, melyek csökkentik a fáradtság és a fájdalom érzetét. A zene ráadásul a hangulatra és a magabiztosságra is pozitív hatást gyakorolhat.

“Kutatásom alapján a zene olyan lehet, mint a teljesítménynövelő gyógyszer” – mondta Karageorghis.

Hirdetés

Ezt a megállapítást akár sportolók is megerősíthetik. Nathan Keith Schrimsher amerikai öttusázó például azt mondta: a 2016-os olimpián a One Day Too Late című szám segítségével növelte kitartását.

Természetesen nem mindegy, hogy az ember sportolás közben milyen számokat hallgat. Reyna Gordon, a Vanderbilt Egyetem Orvostudományi Központjának neurológusa vizsgálatai során arra jutott, hogy az emberek rendkívül érzékenyek a zenére. A különböző hangulatú dalok más-más módon befolyásolják a hallgató közérzetét.

Karageorghis kutatásai arra is rávilágítottak, hogy az atléta szívritmusához igazított zenetempó tovább növelheti a teljesítményt. A jelenség azonban csak bizonyos szívritmus-tartományban figyelhető meg: 140 percenkénti szívverés felett például a szinkronizált ütemű zene nem növeli a futási sebességet.

A kiegyensúlyozott teljesítmény érdekében egyébként érdemes állandó ritmusú dalokat választani.

A zene a flow-élmény elérésében is segíthet. Ebben az állapotban az ember olyan szinten belemerül aktuális tevékenységébe, hogy motiváltan, minimális tudatos erőfeszítéssel képes a cselekvésre koncentrálni. Sportolás közben ez kifejezetten előnyös lehet.

forrás: Lugosi Péter – 24.hu