Parapszichológia

A sámánok kiválasztásáról, beavatásáról

Szerző képe

Rejtélyek Szigete

sámán

A sámánná válásról kétféle elképzelés ismert, a „passzív”, és az”aktív”. A magyar, a szibériai, a török néphitben „passzív” módon történik a sámánok kiválasztása, itt a jelölt semmit nem tesz annak érdekében, hogy sámán legyen, inkább tiltakozik ellene, míg a többi közép- és kelet- európai népeknél (tehát a német, lengyel, román,bolgár, horvát, szerb népeknél) „aktív” módon történik a sámánná válás, az egyén saját maga akar emberfeletti erejű, tudású lénnyé válni, és ennek érdekében tanul.

A „passzív” módon történő sámánná válás elemei a következők:

1. „Fölös számú csont”.  A kiválasztódás már a születés pillanatában nyilvánvaló, erre a foggal, illetve tizenegy vagy még több ujjal valószületés ténye utal.

Akinek nincs fölös számú csontja, e hiedelem szerint nem lehet sámán.Ha a gyerek foggal születik és a bába kitudja venni a fogát, akkor nem lesz a gyerekből táltos, ezáltal sok kíntól, szenvedéstől megmenekül.

A sámánokra nemcsak az jellemző, hogy egy, vagy több foggal (sőt több fogsorral) születik, hanem az is, hogy később is több foga van, mint a közönséges embernek.

Egy szibériai hit szerint, az a sámán, aki elveszíti fogait nem tud tovább sámánkodni.

2. A leendő sámán gyermekkorában a többi gyermektől eltérő módon viselkedik, emberkerülő, nyugtalan. Veszprém megyében azt tartották,hogy a leendő táltosnak „hét esztendeig – azaz hét éves koráig -mindig bolyongani kell.”

A darvász történetében ez állt: „ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc esztendeig nem vesz a szájába tejnél egyebet.”

A magyar néphit szerint a táltos, és a táltos lova egyaránt tejen él. (Ez a felsőbb tudást, a beavatottságot jelképezi. A tej, mint az életben tartó anyatej, az „életvize”, a halhatatlanság itala, szellemi táplálék, az égi világgal való kapcsolat záloga. Ezzel szemben a boszorkány, aki az ártó hatalmat jelképezi elapasztja a tehén tejét.)

3. A sámán jelölt és a környezete is ellenszegül a kiválasztásnak, az ellenszegülés azonban hiábavaló. Az ellenszegülés már a vihartól való félelemben is megnyilvánulhat, ilyenkor a kiválasztott attól fél, hogy elviszik a halott sámánok szellemei. Ha a jelölt és a hozzátartozói végleg ellenszegülnek a többi sámán, táltos akaratának, akkor a táltosok a jelöltet megnyomoríthatják, vagy testileg válik nyomorékká,vagy eszelős lesz. A szibériai, ill. a török törzsek sámánhitében a sámán hivatás tehát magán viseli a kényszer és a kínzás jellemvonásait.

4. „Huzamos alvás”. Az alvás, vagy elrejtőzés során a sámán jelölt teste mozdulatlanul, élettelenül fekszik, három napon át. Míg teste eszméletlenül fekszik, a lelkét természetfölötti lények, általában a halott sámánok lelkei elrabolják és ekkor kapja tudományát. Hogyan? Mi történik ilyenkor a leendő sámánnal?

5. „Szétdarabolás” élménye. A feldarabolás egyik célja, hogy csontjait megszámlálhassák. A vadásztársadalmakban a csontok az élet lényegét jelentik. A sámánná váláskor utazása során azt élheti át, hogy a szellemek megkínozzák, testét csontvázig lecsupaszítják, feldarabolják,majd ismét összerakják. A sámánokat gyakran ábrázolják csontváz formájában, ami a beavatási szertartás során lejátszódó rituális feldarabolódásra utal. Szibéria és Mongólia területének legnagyobb részén a sámán és a kovács között különös kapcsolatot tételeztek fel.

A sámánavatás halálmotívuma az újjászületéssel egészül ki. A szétdarabolt testet a természetfeletti lények, sámánok lelkei összerakják, a jelölt újra éled, és a tudomány birtokosa lesz.

Az újbóli összerakás, összeragasztás egyes leírásokban nyállal történik.

A magyar népmesékben is megtalálható a mesehős testének feldarabolásával kapcsolatos mesemotívum. A mesehős feldarabolásának funkciója megegyezik a nem magyar mesék varázskönyvből való tanulásának motívumával. A nem magyar népmesék mesehőse a varázskönyvből való tanulás által nyeri el az emberfelettiképességeket.

Az előbb említettekkel még közel sem zárult le a sámánná válás időszaka, még sámánavató szertartás is szükséges hozzá. Ez a rítus abból áll, hogy a jelöltnek az ég lakóinak való bemutatkozása céljából fára, hágcsóra, létrára vagy hegyre kell felmásznia.

A legtöbb helyen ez kiegészült a jelöltnek vér által történő megtisztításával. (Talán azért, mert a vér az élet, az életet adó meleg szimbóluma. Az ősi törzsek a napra istenként tekintettek, a nap és a vér között soros kapcsolatot tételeztek fel, erre utal az a hiedelem is, miszerint az aranyat a nap megalvadt vérének tartották.)

A sámánavatáskor megmászandó létra, fa a sámánfa.

A szibériai sámánoknál minden sámánnak van egy saját sámánfája a kunyhójánál, ami a sámán életfája. A sámánfa akkor kezd el nőni,amikor a sámánjelölt elhivatott lesz a sámánságra és csak a sámán halálával pusztul el. A sámán halála után egy éven belül elszárad.

sámántánc

Megsemmisítése, vagy épségének megsértése a sámán halált vonta maga után. Azonban a hiedelem szerint, ha valaki a sámán fáját ki akarná vágni, és fejszével belevág a fába, a saját lábát sebzi meg vele.

A szibériai népek sámánlétráin általában kilenc fok található és kilenc féle fenyőből készítik.

A sámánfa azt az utat is szimbolizálja, amelyen a sámán, vagy az imádsága az égbe megy.

A sámánlétra, sámánfa tetejére érve a vizsgázó a szellemeknél jelentkezik. Azokhoz a szellemekhez imádkozik, akik oltalmazzák őt. Az oltalmazó szellemeket nem a sámán választja ki, hanem a szellem választja ki a sámánt. A sámán természetfeletti ereje nem őbenne magában, hanem a segítő szellemeiben rejlik. A sámán szellemek nélkül erőtlen, az a sámán, aki elveszíti a szellemeit, megszűnik sámánná lenni, sőt néha meg is hal.

„Kapsz egy szellemet, aki mindig veled lesz – második éneddé válik.”- tartják Észak-Amerikában.

A segítő szellemek a sámán pszichéjének tükröződései. Pszichikus síkon a sámán belső alteregóinak is felfoghatjuk a segítő szellemeket, a szimbolikus segítőket.

A sámán utazásai során gyakran eggyé vált szellemi segítőivel. Az archaikus ember – az animizmus szemlélete ebben támogatta -, könnyen átélte a növények, állatok tulajdonságaival való azonosság érzését. Az azonosulást az adott állat bőréből származó ruhák, tollából készített fejdíszek használatával mélyítették.

sámán szellem
Legújabb cikkek

You cannot copy content of this page

Send this to a friend