Érdekes helyek

Orkney neolitikus építményei

Az Orkney szigeteken talált neolitikumi leletek között 5000 éves építmények is találhatók, köztük egy kőből épült sír, a Maes Howe. A Skara Brae kőkori házak csoportja, amelyben még kőből készült berendezési tárgyak is láthatóak. Két kőkör és számos még feltárásra váró temetkezési, vallási és lakóterület tanúskodik Skócia őskori lakóinak életmódjáról.

Az Orkney-szigetek, vagy egyszerűen csak Orkney, egyike Skócia 32 tanácsi területének (council areas). Orkney mintegy 70 kis szigetből áll (ebből körülbelül 20 lakott), és a skót szárazföldön lévő Caithnesstől 16 kilométerre északon helyezkedik el. A fő sziget neve The Mainland. Orkney adminisztratív központja Kirkwall a fő szigeten.

Mintegy 7000 lakosa, nagy kikötője és Szent Magnusnak szentelt katedrálisa van. A szigetek másik burgh státuszú települése Stromness a fő sziget nyugati részén 2000 lakossal. A harmadik legnagyobb település St Margaret’s Hope a South Ronaldsay szigeten. A fő szigettől északra fekvő szigetek neve The North Isles, a délieké The South Isles. A távoli Sule Skerry és Sule Stack már mintegy 60 kilométerre vannak a csoporttól, nyugati irányban, de Orkney adminisztrációjához tartoznak.

Orkney fekvése: az É. sz. 58° 41′ és 59° 24′ között, illetve a Ny. h. 2° 22′ és 3° 26′ között. Kiterjedése délnyugatról északkeletre 85 kilométer, keletről nyugatra 45 kilométer. A szigetek összterülete 973 km2. A nagy szigetek sziklás, festői nyugati partjait kivéve a szigetek jobbára laposak és puszta képet mutatnak. A szigeteken nincsenek fák, amiért részben az erős szél lehet felelős, bár az éghajlat elég mérsékelt.

A fákat valamikor a neolitikum előtt irthatták ki, az olyan települések, mint Skara Brae kőépületeikkel a faanyag hiányát mutatják.

A szigetek neve gyakran eligazít nagyságukról. Az „a” vagy „ay” az óészaki „sziget” jelentésű ey megfelelője, ugyanez bújik meg a „Pomona” névben (a fősziget egy korábbi elnevezése) és „Hoy” névben is. A szigetecskék neve gyakran „holm”, a szikláké pedig „skerries”.

Orkney talaja nagyon termékeny. A szigetek jó részét ma is szántóföldek foglalják el, gazdaságuk messze legfontosabb szektora a mezőgazdaság, és szintén fontos a halászat. Orkney marhahúst, sajtot, whisky-t, sört, halat exportál. A hagyományos iparágak mellett újak is erősödőben vannak a szigeteken: a turizmus, az ékszeripar, a kötöttáru készítés, az építőipar és az olajszállítás a Flotta olajterminálon keresztül. A közszolgáltatások szintén fontos szerepet töltenek be a szigetek gazdaságában.

Az éghajlat az északi fekvéshez képest szelíd. Az éves átlaghőmérséklet 8 °C (46 °F), télen 4 °C (39 °F) és nyáron 12 °C (54 °F). A téli hónapok a január, február és a március, a legutóbbi a leghidegebb. A tavasz sohasem kezdődik április előtt és csak június közepétől van kényelmes meleg. A legkellemesebb időjárású hónap gyakran a szeptember és október végén, november elején időnként az indiánnyár is beköszönt. Az éves átlagos eső 850 mm és 940 mm közt változik.

A Brodgar-gyűrű

Nyáron és kora ősszel előfordulnak a ködök és évente négyszer-ötször heves szélvihar söpör végig a szigeteken. A turisták számára a szigetek egyik legnagyobb vonzereje az éjszaka nélküli nyár. A leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, és éjfélkor még olvasni lehet. A tél viszont hosszú és depresszív. Ilyenkor a legrövidebb napon a nap 9:10-kor kel és 15:17-kor nyugszik.

A fő szigeten van a ‘Neolitikus Orkney Szíve, amely része a Világörökségnek. Ez egy csoport neolitikus emlékműből áll, köztük egy nagy sírkamra (Maes Howe), két kőkör (a Stones of Stenness és a Ring of Brodgar) és Skara Brae településből.

A vikingek annak idején megszállták Orkneyt és a szigetcsoport Norvégia birtoka lett, amíg a 15. században hozományként Skóciához került. A vikingek jelenlétének sok nyoma maradt, köztük Brough of Birsay település, a helynevek nagy többsége és rúna feliratok Maeshowe-nál és más helyeken.

A nagyobb szigetek közül a legtöbbnek saját repülőtere van. A Loganair rendszeres járatokat üzemeltet Kirkwallból hat szigetre. Ezek közt vannak a világ legrövidebb időtartamban repülő menetrend szerinti járatai: Westray és Papa Westray között. A repülési idő két perc, de ha a szél jó irányba fúj, egy percnél is kevesebb lehet. Léteznek tervek arra, hogy a skót szárazföld és Orkney közt 15-16 kilométer hosszú alagutat építsenek.

A tervnek egyelőre nincs határideje, de lehet, hogy éveken belül megkezdik a megvalósítását. Az Orkney-szigetek egyikén játszódik Mary Shelley Frankenstein avagy a modern Prométheusz című regénye. Itt játszódik az a jelenet, amikor a szörny kérését, hogy teremtsen számára egy párt, a doktor megtagadja arra gondolva, hogy mi történne, ha ezek ketten benépesítenék a Földet. Tulajdonképpen itt kezdődik el a szörny és Frankenstein élethalálharca.

forrás: mercator.elte.hu

Legújabb cikkek

You cannot copy content of this page

Send this to a friend