Okinawa ad otthont a világ dokumentáltan legegészségesebb öregjeinek, a legnagyobb várható élettartamnak és a legtöbb igazolt 100 évesnek a világon

Japán legdélibb régiója, Okinawa 161 gyönyörű szigetbő áll. Mintegy 1,4 millió ember lakja. Ez a pálmákkal ékes, bőséges flórával és faunával, érintetlen esőerdőkkel megáldott szubtropikus szigetvilág 1300 kilométernyi hosszan nyúlik el Japán fő szigetei és Tajvan között.

Gyakran „japán Hawaiinak” nevezik a klíma ugyanis roppant kellemes, a júliusi átlaghőmérseklet 28, a januári 16 ‘C körül van. A legtöbb észak-amerikai számára Okinawa arról nevezetes, hogy itt a legnagyobb az amerikai távol-keleti katonai jelenlét, valamint arról, hogy ez volt a 2. világháború egyik leghosszabb legvéresebb csatájának heyszíne.

Újabban azonban Okinawa olyasmi miatt lett nevezetes, ami szöges ellentétben áll a halállal és a háború pusztitásával. Az új hírnév eredete 1975-re datálható, amikor a japán Egészégügyi és Jóléti Minisztérium elindította az Okinawan Centenfstressarian Studyt (vagyis az Okinawai Százévesekkel Foglalkozó Kutató-programot). amely még ma is folyik.

A program célja, hogy feltárja, igazolható-e a sok beszámoló, mely az okinawaiak megdöbbentő egészségéről és hosszú életéről szó.

A kutatás több mint harminc éve során elért eredmények a tudósok legoptimistább várakorásait is felülmúlták. Mára tény, hogy japán Okinawa megyéje az a hely, ahol a világ legegészségesebb és leghosszabb életű öregjei laknak, akiket valaha is tudományos alapossággal, mindenre kiterjedően tanulmányoztak.

A hosszú életkor és egészség vizsgálatához szükséges legfontosabb adatok a megbízható kormeghatározási dokumentumok. Ezek más vizsgált helyeken, Abháziában, Vilcabambában és Hunzában sajnos hiányoznak.

Nem így Okinawában. Itt 1879 óta minden városban és faluban pontosan feljegyzik a születéseket, házasságokat és halálozásokat. Hála ezeknek az aprólékos feljegyzéseknek, nem lehet kétségünk a hosszú életkorokról szóló állítások igazsága felől. Ez esetben az adatok megbízhatóak.

Amikor a szuperhosszú életűek vizsgálatára került sor (azokra, akik 110 évig vagy még tovább élnek), Okinawa megint elvitte a pálmát. Itt található a világon dokumentáltan legtovább élt emberek 15 százaléka, noha Okinawa a Föld lakosságának csak 0,0002 százalékát adja.

A kutatócsoportok több mint 600 okinawai 100 évest vizsgáltak meg, és több ezer 80-90 évest. Furgonjaik tele voltak a teljes geriátriai vizsgálathoz szükséges felszerelésekkel.

Vittek fecskendőket, hogy vért vegyenek a biokémiai és genetikai vizsgálatokhoz, reflexkalapácsokat az idegrendszer állapotának, és elektrokardiográfot, kérdőíveket, valamint teszteket a szellemi állapot felméréséhez, továbbá hordozható gépeket a sarokcsont sűrűségének megállapítására. (ez lehetővé teszi az egész csontrendszer állapotára, illetve a csontritkulás kockázatára való következtetéseket.)

E kutatók, akik ilyen aprólékos visgálatokat végeztek a helybeliek között, azt állítják, hogy Okinawán nem ritka az olyan energikus üknagyapa, aki a saját házában lakik, gondozza a kertjét, hétvégén pedig meglátogatják az unokái, akik a Nyugaton már nyugdíjasnak számítanának.

Azt mondják, Okinawán teljesen természetes, hogy valaki százéves korán túl is aktív, egészséges, és fiatalabbnak néz ki a koránál.

Elmondják, hogy a „nyugalomba vonulás” kifejezés hiányzik a hagyományos okinawai dialektusból, majd hozzáteszik:

„1990-re Okinawán a várható élettartam meghaladta a Japán Népesedési Kutatóintézet által feltételezett, adott népességre vetítettabszolút értéket. A standard módosításra szorult, pusztán az okinawaiak megfigyelhető élettartama okán.”

Harmincöt év folyamatos vizsgálódás után az orvosi kutatócsapat megállapítja, hogy az okinawai öregek között a szívmegbetegedések száma minimális, a mellrák pedig annyira ritka, hogy mammográfiai szűrésre nincs szükség.

A fejlett világ három vezető haláloka – szívinfarktus, agyvérzés, rák – az okinawai öregek között a legritkább azon idős populációk közül, melyet valaha is alaposan vizsgált a tudomány. A kutatócsapat leszögezi:

„Vizsgálataink azt mutatják, hogy az időseknek hihetetlenül fiatalosak az artériái, kicsi a szívroham, az agyvérzés, és ahormonfüggő daganatos megbetegedések kockázata (egészségesek a melleik, a prosztatáik, a petefészkeik, a beleik), a csontozatuk erős, elméjük éles, karcsúak, a menopauza természetes ütemű, a nemi hormonok szintje egészséges, a stressz-szint alacsony, pszichospirituális egészségük kiváló.”

Okinawán az emberek életük utolsó egy-két évéig figyelemre méltóan fittek maradnak, a nyugati világban azonban az uralkodó életmód sokkal hamarabb vámot szed. Az Egyesült Államokban és a hozzá hasonló országokban 20 és 30 év között vagyunk a csúcson, onnantól csak hanyatlunk.

Legtöbbünk 70 éves korára már elvesztette légzési kapacitása 60 százalékát, veséje és mája teljesítményének 40 százalékát, csonttömegének 50, erejének 30 százalékát.

Okinawán teljesen más a helyzet. Az idősek jó része kiváló egészségnek örvend, önellátó, és fizikai munkát végez, például földet művel, gyakran még több mint száz évvel születése után is.

Mi lehet az oka az okinawaiak rendkívüli egészségének?

Ahogy Abháziában, Vilcabambában és Hunzában, úgy Okinawán is nagy tisztelet övezi az öregeket, és hasonlóan jellemző az egymásra figyelés és gondoskodás az élet minden szakaszában, ezenkívül a testmozgás is beépül a mindennapi rutinba.

Különlegesség ugyanakkor, hogy a magas hegyek helyett, ahol ritka a levegő és már a hegyoldalakban való közlekedés is edzést jelent, az okinawaika a tengerszint közelében laknak.

Ha egy okinawai öreget kérdezünk arról, mi szilárd egészségének és hosszú életének titka, gyakran az egyszerű, de tápanyagban gazdag, teljes értékű táplálékot jelöli meg.

Nyugaton gyakran eszünk pusztána szórakozásból, hogy elűzzük az unalmat, vagy akár azért, hogy valamilyen frusztrációnkat kompenzáljuk. Okinawán teljesen más módon gondolkodnak az ételről.

Sok, evéssel kapcsolatos okinawai szólás vagy közmondás olyan, akár nálunk a feliratok az egészséges élelmiszereket forgalmazó boltok falán. Az egyik ilyen szállóigét így fordíthatnánk:

„Az étel az életet táplálja – a legjobb gyógyszer.”

Egy másik így szól:

„Aki jól táplálkozik, erős lesz és egészséges.”

Mit szól mindehhez az a modern tudomány?

Az Okinawai Százévesekkel Foglalkozó Kutatóprogram munkatársai szerint az étrend valóban kulcsszerepet játszik az itteni öregek egészségi állapotában.

A tudósok aprólékos vizsgálatainak köszönhetően meglehetősen részletes képünk van, arról, hogy mit is fogyasztanak az okinawaiak. Ebből aztán rögtön látható, hogy a világ leghosszabb életű népeinek étrendjében számos közös vonás van:

  • Mindegyik étrend (nyugati standardokhoz viszonyítva) kalóriaszegény
  • Mindegyik gazdag szénhidrátokban, melyek főként teljes kiőrlésű gabonából, gyümölcsökből és zöldségekből származnak
  • Mind teljes értékű, és nagyon kevés iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukoricaszirupot, tartósítószert, mesterséges aromát vagy egyéb vegyi eredetű anyagot tartalmaz, ha egyáltalán tartalmaz
  • Mind friss élelmiszerre épül, azt eszik, ami az adott időszakban helyben terem, ahelyett, hogy messziről szállított konzerveket fogyasztanának
  • Mindegyik zsírban szegény, s a zsíradék természetes forrásból, magokból, mogyorófélékből. egyes esetekben halakból származnak, nem pedig palackozott étolajból, margarinból vagy telített állati zsírból

Együnk kevesebbet, éljünk tovább!

Az okinawaiak sosem eszik magukat degeszre, mindig igyekeznek egy kis helyet hagyni a hasukban, nem szeretnek „kipukkadni”.

Ebben kétségkívül van valami, főleg az emberi psziché egy érdekes vonására tekintettel: Bizonyára már mi is felfigyeltünk arra, hogy néha húsz perccel az étkezés után telítettebbnek érezzük magunkat, mint amikor az étkezést éppen befejeztük.

Ennek az az oka, hogy a gyomor feszülését érzékelő receptoroknak körülbelül húsz percre van szükségük ahhoz, hogy a kolecisztokinin nevű hormon segítségével az aggyal közöljék, a gyomor mennyire van tele.

Ha az ember addig eszik, amíg teljesen jóllakottnak nem érzi magát, valójában már 20 százalékkal többet evett a kelleténél, és ez akár minden étkezéskor előfordulhat. Ha pedig ezt rendszeresen teszi, a gyomor kicsit kitágul, hogy helyet biztosítson az ételtöbbletnek.

Ezért aztán a következő alkalommal már kicsit többet kell együnk ahhoz, hogy ugyanazt a telítettség érzést elérjük.

Ez az egyik oka annak, hogy lassan enni kielégítőbb és egészségesebb. Ha az ember nem rohan, a gyomrának van ideje jeleket adni az agy étvágyközpontjának, hogy az étel leért; ráadásul még az élvezet és elégedettségérzet is nagyobb.

Az okinawai öregek azt mondják, akkor hagyják abba az evést, amikor 80 százalékig megteltek. „Egyél kevesebbet, hogy tovább élhess” – tartja az egyik mondásuk.

Számukra ezt a józan ész súgja, és a hagyományok. De minden, amit a modern tudomány segítségével az ideális öregedésről eddig megtudtunk, megerősíti alapelveik helyességét.

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

error: