Egy este 1939/1940 telén, amikor rövid szünet állt be a német villámháborúban, amely majdan Franciaország kapitulációjához vezetett, Magda Gobbels, Hitler gátlástalan propagandaminiszterének felesége ágyában feküdt és olvasott.
Hirtelen izgatottan hívta magához férjét: „Tudtad te azt, hogy több mint 400 évvel ezelőtt megjósolták, hogy Németország 1939-ben háborút fog viselni Lengyelország miatt Franciaország és Nagy-Britannia ellen?”
Sok szól amellett, hogy Goebbels már tudott ezekről a próféciákról, mivel tudvalevő, hogy az NSDAP négy tagja már egymástól függetlenül elküldte neki a könyv egy-egy példányát.
Mindenesetre megvizsgálta azokat a szakaszokat, amelyekre felesége felhívta a figyelmét, s azonnal felismerte a dolog propagandaértékét, mivel úgy tűnt, hogy az éppen három hónapja tomboló háború kitörésének dátumát és kiváltó okait illetően pontos volt Nostradamus előrejelzése.
Talán, gondolta magában, a könyv szerzője ismert más olyan jóslatokat is, amelyek segítségére lehetnek, hogy a Birodalom ellenségei megértsék: a németek győzelme elkerülhetetlen.
Az 1922-ben megjelent könyv címe ez volt: „A Nap és a lélek misztériuma”, szerzője pedig bizonyos Dr. H. H. Kritzinger. A prófécia, amely olyannyira felizgatta Magda Goebbelset, a III. Centúria 57. szakaszának különösen briliáns értelmezésén alapult.
Ez az értelmezés Dr. Kritzingertől származott – a prófécia egyedülálló értelmezésének egyes részleteit egészen 1715-ig tudjuk visszafelé követni, amikor is Nostradamus egyik angol – D. D. álnév alatt meghúzódó – interpretátorának érdeklődését a következő vers felkeltette:
Hét ízben látják majd változni
a brit nemzetet,
kétszázkilencven éven át fog
vérben ázni
Egyáltalán nem lévén mentes
a német hozzájárulástól,
A Kos félti lengyelországi pólusát
D. D. azon a véleményen volt, hogy a „kétszázkilencven éven át fog vérben ázni” utalás az I. Károly 1649-es kivégzésével elkezdődött időszakra vonatkozik. Ezáltal jutott az 1939-es évhez, az angol történelem fontos dátumához. A „hét ízben látják majd változni a brit nemzetet” D.D. szerint hét dinasztikus vagy féldinasztikus változást jelent – mint pl. a Stuartok restaurációja 1660-ban.
D. D. elméletét 1715 és 1921 között kiegészítették más Nostradamus-értelmezők. E titokzatos elméletalkotók között az utolsó volt bizonyos Loog úr, aki mindezen interpretációkat egybeötvözte és kiegészítette saját, az utolsó sorra vonatkozó magyarázatával:
„a Kos félti lengyelországi pólusát”.
Ez véleménye szerint a következőket jelenti: Franciaország kételkedik a neki alárendelt szövetségesében, Basztarniában, azaz Lengyelországban (avagy félti azt).
Vajon mi vezette Loogot arra, hogy a Kos jegyét Franciaországnak tulajdonítsa? Egyszerűen csak szabad folyást engedett fantáziájának, és mindössze vad spekulációról beszélhetünk? Semmi esetre sem, mivel Théophile de Garenciéres már a 17. században azt írta Nostradamus e négysorosával kapcsolatban, hogy itt Franciaország csillagövi jegyéről van szó, mivel „Franciaország a Kos jegyében áll”.
Loog mindössze követte a korábbi kommentátorokat, amikor az 1939-es esztendőt tartotta annak az évnek, amelyet „vér áztat”, és amelyben háborúba torkolló nemzetközi konfliktus tör ki Lengyelország, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Németország között.
Vajon ezen beteljesült Nostradamus-prófécia esetében puszta véletlenről van szó, mint ahogy sok kétkedő állítja? Erre a kérdésre az elfogulatlan megfigyelő csak azt válaszolhatja, hogy amennyiben véletlen találat a prófécia, amely megjósolja Lengyelország Hitler általi lerohanását és a második világháború kitörését 1939 szeptemberében, akkor a látnok igen eredményesnek mondható az ilyen véletlen találatokat illetően.
