A Föld folyamatosan hangot ad ki magából, ám ez idáig nem sikerült megfejteni, hogy pontosan mi is lehet a zaj forrása. Francia kutatóknak most először sikerült rögzíteniük a különös hangot a tenger mélyén.
Senkinek sem újdonság, hogy a Föld rendkívül zajos hellyé vált az utóbbi évszázadban, köszönhetően a civilizáció vívmányainak, például az autóknak vagy a repülőgépeknek. A Földnek azonban megvan a saját maga „melódiája”, amelyről a tudósok már egy jó ideje tudnak, eredetét azonban még senkinek sem sikerült megfejteni.
A rejtélyes rezgések nagyon alacsony frekvencián szólnak, így csak különleges műszerekkel érzékelhetők. Francia kutatóknak most első alkalommal sikerült rögzíteniük a hangokat, hála az Indiai-óceán mélyére helyezett Óceánfenéki Szeizmométereknek (Ocean-Bottom Seismometers; OCBs) – olvasható a Futurism magazin cikkében.
„Olyan, mintha fognánk egy zongorát és egyszerre nyomnánk le valamennyi billentyűjét”
– mondta a National Geographic magazinnak Spahr Webb, a Columbia’s Lamont-Doherty Earth Observatory munkatársa. „Az egyetlen különbség, hogy ezek nem szép, harmonikus hangok, hanem nagyon furcsa frekvenciák” – tette hozzá Webb.
2012 szeptembere és 2013 novembere között a szakemberek összesen 57 szeizmométert telepítettek az óceánfenékre. Ezek a műszerek 2,9 és 4,5 millihertz (1 millihertz a hertz ezredrésze) közötti tartományban rögzítettek zajokat. Az említett frekvenciájú hangok 10 000-szer alacsonyabbak, mint amit az emberi fül érzékelni képes.
Az eredményeket a kutatók a Geophysical Research Letters című geológiai szakfolyóiratban tették közzé.
Először rögzítették a „Föld dalát”
A tudósok már 1959 óta tudnak arról, hogy a Föld hangokat ad ki, ezek forrását viszont mind a mai napig nem sikerült detektálni. Egy biztos, nem földrengések keltik, mivel ezek csak elszórtan jelentkeznek, akkor, amikor a földkéregben felgyülemlett energia felszabadul. A „Föld hangja” azonban folyamatosan „szól”.
Egyes teóriák szerint a zajokat atmoszférikus zavarok, vagy a tengerfenék feletti hullámok mozgásai okozzák, amik folyamatos rezgéseket keltenek.
Az alacsony frekvenciájú zajokat korábban kizárólag szárazföldi szeizmográfokkal próbálták rögzíteni, kevés sikerrel. Az óceáni szeizmométerekkel viszont ezúttal sikerült teljesen kiszűrni a más forrásokból – óceáni áramlásokból, hullámokból, szeizmikus aktivitásból – származó zajokat, majd az így felvett tiszta felvételeket összevetették az egyik algériai szárazföldi állomás által mért adatokkal.
Az eredményekből kiderül például, hogy a szűnni nem akaró hang világszerte hallható.
Habár a hang eredetét továbbra is rejtély övezi, a kutatók szerint a felvételnek hála, sikerült egy lépéssel közelebb kerülni a zaj mögött álló mechanizmus feltérképezéséhez.
forrás: Futurismmagazin / Nat. Geo.
