Meditáció, avagy az elme lecsendesítése

A meditáció során az ember merőben újfajta módon találkozik önmagával, ez pedig azt eredményezi, hogy megnövekszik az éntudatosságunk és önbecsülésünk, elengedjük a félelmeinket és az önmarcangoló kritikákat, és képessé válunk kezelni az olyan elfojtott problémákat, mint amilyen a bűntudat vagy a gyász.

A meditáció emellett a gyógyulás felbecsülhetetlenül értékes eszköze is. A tradicionális jógik, akik különböző relaxációs és meditációs technikákat használnak, képesek akár 80 százalékkal is csökkenteni a szív- és érrendszeri, illetve idegrendszeri megbetegedések kockázatát.

Dr. James Gordon, a Georgetown School of Medicine professzora így fogalmaz:

“A gyógyszerek mellé szinte minden esetben “felírom” a betegeimnek a meditáció valamilyen formáját is. A meditáció és medicina szavak egy tőből származnak, amelynek jelentése ‘odafigyelni valamire, törődni valamivel’.”

Ma már egyes kórházakban is szerveznek meditációs programokat, hogy elviselhetőbbé tegyék a betegek számára a fájdalmakat, segítsenek a belső feszültség és a belső ellenállás leküzdésében, a szervezetükben felgyülemlett stresszhormonok szintjének csökkentésében, és abban, hogy lazább, nyugodtabb állapotba kerüljenek.

Nagyon sok különböző meditációs technika létezik, az alapja azonban mindegyiknek ugyanaz. Egytől egyig arra szolgálnak, hogy lecsendesítsék és megnyugtassák az elmét, a figyelem befelé vagy valamilyen tárgyra, illetve gondolatra fókuszálása által. Ez utóbbi lehet a légzésünk, egy gyertya lángja, egy mantra vagy hang, egy kép vagy egy bizonyos érzelem, például a szerető jóság vagy a megbocsátás kialakításának folyamata.

Ez lefoglalja az elmét, és segít, hogy elcsituljon a fejünkben kavargó gondolatok, drámák és aggodalmak állandó zűrzavara. Ezek alatt a gondolatok alatt pedig rálelhetünk a belső csend, a teremtő energiák és a tisztaság mélyebb rétegeire.

A meditáció célja a ragaszkodás és a belevonódás nélküli látás, a szemlélővé válás. Néha úgy tűnhet, hogy egy zajos és eseménydús színdarabnak vagyunk szem- és fültanúi; máskor az egész nagyon lecsendesedhet, és meghallhatunk egy másik fajta csendet, amely belülről fakad.

A meditáció segít, hogy a jelen pillanatra összpontosítsunk. Ilyenkor semmi más nem történik, és semmi más nem létezik. Az ember feladja minden ellenállását, elengedi a káosz feletti irányítási kényszerét, és megnyílik a tisztaságra.

Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy nem mindig vagyunk képesek könnyen eljutni a csendnek ebbe az állapotába, ezért nagyon fontos a kitartás és a rendszeres gyakorlás.

Hirdetés