Már Newton is Biblia-kódot keresett

Newton az apokalipszis dátumát jósolta meg a Bibliából, egy izraeli matematikus rabbik nevére bukkant benne, egy 1997-es bestseller pedig az emberiség földönkívüli eredetére talált utalást – derül ki a titkos bibliai kódok kutatásának történetéből.

A szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtár egyik legféltettebb kincse a héber Biblia legrégebbi, teljes egészében fennmaradt kézirata. A Leningrádi Kódexet Kr. u. 1010-ben vetették papírra Kairóban, és a 19. században került a könyvtárba.

Isaac Newton is lelkesen tanulmányozta a Szentírást. Úgy vélte, Salamon templomának méretei és arányai olyan matematikai összefüggéseket rejtenek, amelyekből ki lehet következtetni például a Föld méreteit. Dániel könyvéből pedig levezette, hogy az apokalipszis legkorábban 2060-ban várható.

Egy XIV. századi, ibériai hittudós, Bachya ben Asher arra „jött rá”, hogy a Tóra első betűjétől minden 42-edik betűt kiolvasva olyan sort kapunk, amiből – némi kabbalisztikus számmisztikával bűvészkedve – megkapjuk a holdhónap pontos hosszát. A későbbi Biblia-kódok szintén az azonos távolságú betűsorozatok módszerét használták.

A Leningrádi kódex első oldala |Forrás: FLICKR

A rabbi és a matematikus felfedezése

Ben Ashert olvasva vált a téma megszállottjává 700 évvel később Weissmandl Mihály nyitrai rabbi, aki a Holokauszt idején a szlovákiai zsidóság megmentéséért tett erőfeszítéseiről vált híressé. Fáradságos munkával papíron tízszer tízes mátrixokba rendezte a Tóra 300 ezer betűjét, így keresett összefüggéseket.

Fél évszázaddal később Eliyahu Rips izraeli matematikus már számítógéppel fürkészte a kódot. 1994-ben egy publikálta „felfedezését”, miszerint a Biblia szövegében kódolva van kétezer év minden fontos rabbijának neve. Például úgy, hogy a név első betűje a Teremtés könyvében szerepel, a második 1606 betűvel később, a harmadik kétszer 1606 betűvel később, és így tovább.

A véletlen játéka? Rejtett kód a Moby Dickben

Michael Drosnin amerikai újságíró 1997-es bestsellere, A Biblia kódja (Vince Kiadó, 1998) már nem kevesebbet állított, mint hogy a módszerrel bizonyítékot talált az emberiség földönkívüli eredetére. Sokan persze kétkedve fogadták a felfedezéseket. Brendan McKay ausztrál matematikus és társai bizonyították: kellően hosszú szövegekben statisztikai alapon is lehet találni értelmesnek tűnő összefüggéseket. A fenti módszerrel elemezték például a Moby Dicket, és megtalálták benne többek között Abraham Lincoln, Martin Luther King, John F. Kennedy és Diana hercegnő nevét, valamint haláluk körülményére utaló szavakat.

Akár komolyan vesszük a Biblia-kódok kutatását, akár nem, egy dolog biztos. „A héber Bibliát több mint kétezer éve emberek milliárdjai tisztelik. Ez a könyv a judeo–keresztény kultúra alapja és a nyugati civilizáció egyik legnagyobb hatású szövege” – írta Timothy Smith könyvének előszavában Eugene Ulrich neves Biblia-kutató, a Notre Dame Egyetem professzora.

forrás: History| origo.hu