Vegyél még több üdítőt! Vegyél még egy autót! Nagyobb lakást! Szebb ruhát! Legújabb mobiltelefont! Évente, félévente! Vedd meg most!
Egyelőre még csak hatalmas óriásplakátokon, filmeket, tévé műsorokat negyed óránként megszakító reklámokkal kínálják ilyen-olyan portékájukat a különböző cégek, vállalatok, szolgáltatók, hamarosan azonban eljöhet az idő, amikor már reklámtáblákra sem lesz szükség, hanem egy film nézése közben egyszer csak ellenállhatatlan ingert érzünk arra, hogy a lehető leghamarabb igyunk egy bizonyos üdítő italt, vagy együnk bizonyos étteremlánc bizonyos ételéből.
A moziból kilépve szinte mindenki megrohanja az éttermet, és ugyanazt kérik. Mi történhetett ezekkel az emberekkel? Nos, láttak valamit. Jobban mondva látták is, meg nem is. A szubliminális (tudat alatti) üzenetek ugyanis alig néhány tized másodpercre tűnnek fel a film képkockái közé csempészve.
Ez idő arra éppen elég, hogy a szemünk elfogja ezt az üzenetet, ám bennünk már nem tudatosul az, hogy tényleg láttuk azt a bizonyos mondatot, vagy ínycsiklandozó képet -esetleg a kettő keverékét.
A szem természetesen továbbítja az ingert az agyunkba, amely aztán úgy dönt, hogy mivel az információ adott élethelyzetben teljesen jelentéktelen, arról a valós személyiségünket már nem értesíti. Azonban az inger mégis kiváltja a kellő hatást, és már megyünk is egy szép kövér sajtburgerért…
A tudatalattiba küldött üzenetek tehát azért lehetnek igen hatásosak, mert ezeket az észrevehetetlen parancsokat – fogyassz, vedd meg, szerezd meg, birtokold, kedveld – nem nyíltan kapjuk, így nem tudunk tudatos, illetve logikus döntést hozni, hogy engedelmeskedjünk-e annak, vagy sem.
Ez itt az egyik legnagyobb probléma. Ezzel a módszerrel mondhatni, megszűnik a választás szabadsága, vagyis csorbát szenved a demokrácia! Ráadásul a célszemélyek számára úgy tűnhet, hogy tettei saját döntéseiből származnak! A legijesztőbb ebben a módszerben az, hogy a tudatalatti üzeneteket el lehet rejteni tévéműsorokban, rádióadásokban vagy akár állóképekben, de a legmodernebb technológia ezt már számítógépes programokban, internetes oldalakon vagy egyszerű, e-mailes reklámlevelekben is lehetővé teszi.
A Warner Bros. – társadalmi nyomásra természetesen – nyíltan beismerte, hogy az Ördögűző című filmben számos alkalommal egy igen ijesztő, halotti maszkot ábrázoló képkocka villant föl a feszültség fokozása érdekében. A horrorfilm készítői ezzel a módszerrel igyekezték stimulálni a nézők agyát, és a baljós képpel tovább növelni bennük a feszültséget.
Érdekes példaként említhető még a Precon Process and Equipment nevű cég, amely olyan módszer kidolgozására törekedett, minek köszönhetően a gyerekeket szubliminális úton, akár tévénézés közben, meg lehetne tanítani a szorzótáblára. Ez talán pozitív példa is lehetne, de gondoljunk csak bele abba, hogy ugyanezen az úton a gyerekműsorokba rejtett agymosó parancsok akár teljes világképeket is kialakíthatnak a csöppségekben.
Gyártsunk le egy húsz részes rajzfilm-sorozatot, és rejtsük el abban azokat a kulcsképeket, amelyek következményeként a gyerekek egója olyan irányba fog fejlődni (?), ahogyan azt a tudatalatti parancsok létrehozói szeretnék. Elérkeztünk egy orwelli helyzethez, amely sokkal kifinomultabb és jóval kevésbé tetten érhetőbb, mint 1984 félelmetes diktatúrája.
Szubliminális üzeneteket ráadásul hangok útján is lehet közvetíteni. Erre ékes példa egy minneapolisi rádióadó esete, amikor a műsor során rejtett módon a csúszós utak veszélyére figyelmeztették az autósokat. Nem tettek mást, mint a zeneszámok alá keverve rejtették el az üzeneteket, és érdekes módon abban az időszakban jól kimutathatóan csök-kent a balesetek száma.
A szubliminális üzenetek igazi és feltételezhetően már napjainkban, a gyakorlatban is alkalmazott árnyoldala azonban igen elevenen érhető tetten a vásárlásra buzdító reklámokban, illetve olyan szélsőséges esetekben, amelyekben például metál zenekarok próbálhatják zenéjükbe csempészett üzenetekkel öngyilkosságra sarkallni hallgatóikat.
Ez utóbbira rendkívül félelmetes példa a Judas Priest esete. 1985-ben két fiatal fiú, James Vance és Ray Belknap zenehallgatás közben fejbe lőtte magát. Belknap meghalt, Vance azonban csodálatos módon túlélte az öngyilkossági kísérletet.
Szülei 1990-ben azzal a váddal álltak elő, hogy a fiúk a Judas Priest nevű heavy metal együttes Stained class (Bemocskolt osztály) albumának Better by You Better Than Me (Általad jobb, jobb, mint én) című számának hatására követték el az öngyilkosságot. A vád szerint a szám alatt szubliminálisan öngyilkosságra buzdító mondat hangzik el, és ez hatott a fiúkra.
Az állítólag elhangzó szöveg így szólt: Do it! (Tedd meg!). A perben komoly szakértők vonultak fel mind a vád, mind a védelem oldalán. A vád képviselője Howard Shevrin volt, aki komoly tudósa a szubliminális ingerlés kutatásának. Shevrin maga is kijelentette, hogy a szubliminális instrukciók emberellenes, antidemokratikus megoldások, mivel nem tudjuk, honnan származnak, ám egyszer csak késztetésként megjelennek tudatunkban, saját gondolatoknak véljük, és kevéssé, vagy egyáltalán nem vagyunk kritikusak ezekkel szemben.
A Judas Priest inkriminált albumán több ilyen üzenetet találtak a szakértők, ám az egyértelmű bizonyításhoz szükséges lett volna a lemez mesteranyaga, ami persze a kiadó birtokában volt. A per folyamán többször nyomatékosan felszólították a kiadót, hogy adja ki ezt az alapanyagot, ám ezt a kérést a cég arra hivatkozva nem teljesítette, hogy a kért anyagok valahogy… – eltűntek!
El tudják ezt képzelni? Micsoda véletlen! Vagy mégsem az, és ismét egy embertelen kísérletet hajtottak végre valakik? A bíróság végül felmentette a Judas Priestet, mert a fiúk öngyilkosságát nem lehet egy homályos értelmezési lehetőséggel bíró felszólításra fogni.
Alig zárult le a per a felmentéssel, máris újabb vád született. Michael Waller, egy Georgia állambeli miniszter fia lőtte fejbe magát Ozzy Osbourne Suicide solution (Öngyilkos megoldás) című albumát hallgatva. A keresetet benyújtók azonban nem tudtak kimutatni semmiféle szubliminális szöveget a lemezen vagyis annak mester anyagán, mivel az valahogy már megint el-tűnt… -, így a keresetet a bíróság elutasította.
Képzeljük el, mi történhet akkor, ha egy milliók által kedvelt zenekar dalaiba csempésznének bele öngyilkosságra buzdító tudatalatti üzeneteket! Mi lenne akkor, ha például teljesen más célból próbálnák meg átprogramozni az agyunkat, például politikai célok elérése érdekében! Szavazz erre, szavazz arra, ő az egyetlen elfogadható lehetőség! És a nép máris ikszel, és megválasztja a kívánatosnak gondolt vezetőjét.
