Különös összefüggések és hasonlóságok Abraham Lincoln és John F. Kennedy élete és halála között

Ha alaposabban megvizsgáljuk, számos rejtélyes összefüggés és hasonlóság van a két egykori amerikai elnök, Abraham Lincoln és John F. Kennedy élete és halála között.

Egyes konkrét események mindkettőjük életében megtörténtek, és a körülöttük lévők életében is, mégpedig egy százéves ciklusban. Érdemes megemlíteni az orosz tudós, Nikolai Morozov felfedezését. Ő volt az első, aki felfedezte a modern kor történelmi ciklusait.

Morozovnak feltűnt, hogy elképesztő hasonlóságok vannak az ószövetségi héber királyok és több mint ezer évvel később a római uralkodók között.

Abraham Lincoln és John F. Kennedy esetében az őket összekötő események nem mindig pontosan történtek száz év különbséggel, de kulcsfontosságú hasonlóságokból azért így is bőven akad.

Például Lincolnt 1860-ban választották meg, míg Kennedyt 1960-ban. Mindkét politikust beválasztották a képviselő-testületbe (1846-ban, illetve 1946-ban).

Mindketten második jelöltek voltak az elnökhelyettesi posztra (1856-ban és 1956-ban).

Mindkettőjük elnökhelyettesét és utódját Johnsonnak hívták (1808-as és 1908-as születési dátummal).

Lincoln és Kennedy számára is fontosak voltak a feketék jogai. 1863. január elsején Lincoln Nyilatkozata törvényi erőre emelkedett, és megszűnt a rabszolgaság intézménye: „Minden rabszolga… mostantól örökre szabad ember… Az Egyesült Államok Kormánya, valamint a katonai és haditengerészeti hatóságok is elismerik és betartják az erre vonatkozó törvényt az említett személyek szabadságjogaival kapcsolatban.”

Száz évvel és hat hónappal később, 1963. június 11-én Kennedy a civilek jogait érintő beszédben fordult a nemzethez. A John F. Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum weboldala elmagyarázza, hogy a beszédben „Az Elnök felkérte a Kongresszust, hagyják jóvá minden amerikai állampolgár szavazati jogait, állampolgári jogait, oktatását és közintézményekhez való hozzáférését garantáló törvényeket, ugyanakkor beismerte, hogy ezek a törvények önmagukban nem fogják megoldani a faji egyenlőség kérdésének problémáját az országban.”

Kennedy beszédét szorosan követte Martin Luther King Jr. „I have a dream” (Van egy álmom…) kezdetű, híres beszéde, amely 1963. augusztus 28-án hangzott el, és amelyre az USA történelmében máig legnagyobb hallgatóság érkezett a Washingtoni Capitoliumhoz.

Beszédének első nyolc mondatában King öt utalást is tett a száz évre, ami azóta telt el, hogy Lincoln törvénybe iktatta az abolíciót. Az első nyolc mondatból négy úgy kezdődött: „Száz évvel később”.

Innen azonban, hogy jobban megértsük a Lincoln és Kennedy közti párhuzamokat, meg kell vizsgálnunk a Federal Reserve ( „Szövetségi Tartalék”, központi bankbirodalom az Egyesült Államokban). A Federal Reserve elnevezés megtévesztő, mivel a Fed nem része az USA szövetségi kormányának.

Egyre több ember ébred rá, hogy a Fed egy privát konzorcium, tulajdonosai nemzetközi bankárok. Az állandó fizetésképtelenség és gazdasági válságok hatására az USA 1913-ban ezeknek a nemzetközi bankároknak a kezébe adta pénzügyi rendszerének irányítását.

Az Egyesült Államok Kincstára engedélyezte a Federal Reserve bankárainak, hogy forgalomba hozzák a Federal Reserve bankjegyeket, azaz az amerikai dollárt, és azóta is ez a fizetőeszközük.

Ron Paul volt képviselő több mint harminc évig folytatott vizsgálatot, és arra jutott, hogy a Federal Reserve a történetben a nagybetűs Ellenség.

Paul egyike annak a számos befolyásos személynek, akik úgy vélik, hogy a Federal Reserve felelős Amerika nagy problémáinak többségéért az elmúlt száz év során.

„A Federal Reserve a fő bűnös a gazdasági válságban. Azért követik egymást a gazdasági fellendülések és válságok, a gazdasági összeomlások, mert korlátlanul a hatalmukban áll bármennyi pénzt a nagy semmiből előteremteni. Amióta 1913-ban megalakult a Fed, a dollár elvesztette értékének több mint 96%-át. A pénz felelőtlen inflációjával a Fed továbbra is eltorzítja a kamatlábakat, és rontja a dollár értékét.” (RonPaul.com)

Mind Lincoln, mind pedig Kennedy megkísérelte elvenni az amerikai pénzügyeket a bankárok csoportjától, akik a Federal Reserve-t alapították, és vissza akarták adni az USA Kincstárának a pénzügyi irányítást.

Bár Lincoln idejében a Federal Reserve-t még nem alakították meg, már akkor is ugyanazok a dinasztiák álltak a háttérben.

Lincoln engedélyezte a „zöldhasúak” nyomtatását az USA Kincstárának, ami mögött nem állt arany- vagy ezüstfedezet.

Ezt 1862. február 25-én mondta ki a First Legal Tender banktörvény. Példátlan gazdasági fellendülés következhetett az Egyesült Államokban, amit nem irányíthattak és nem adóztathattak meg a külföldi bankok, amelyek 24-36 százalékos adót akartak begyűjteni az amerikai infrastruktúra finanszírozása és a háborús adósságok fejében.

Igencsak feldühítette őket Lincoln kísérlete arra, hogy az USA pénzügyeit az USA Kincstárának kezében centralizálja.

Majdnem száz évvel később, 1961. november 28-án Kennedy leállította az ezüst eladását az USA Kincstárából. Addig ugyanis az ezüstkészletet rohamtempóban, és nagyon olcsón árusították ki.

Kennedy ezután felvázolta az 5389 számú törvénytervezetet, amely engedélyezte a „silver certificate” (ezüst tanúsítvány) nyomtatását az USA Kincstárának. Ezek a tanúsítványok egy független amerikai pénznem bankjegyei lettek volna, a Federal Reserve hatáskörén kívül.

Kennedy forradalmi törvénytervezetét 1963. április 10-én elfogadták a kormánytagok, május 23-án a szenátus is jóváhagyta. 1963. június 4-én Kennedy aláírta a törvényt, és még aznap kiadta a 11.110 számú kormányrendeletet.

Ez a rendelet felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek „silver certificate” nyomtatására a Federal Reserve mindennemű beleszólása nélkül. Bár az, hogy 1961-ben megtiltották a kincstári ezüst eladását, kezdetben látszólag a Federal Reserve érdekeit szolgálta, ez az ezüst volt Kennedy fedezete a Federal Reserve hatáskörén kívüli pénznyomtatáshoz.

A százéves ciklusban tekintve Lincoln 1862. február 28-án engedélyezte a „zöldhasúak” nyomtatását, Kennedy pedig 1961. november 28-án állította le az ezüst eladását, azaz kevesebb, mint három hónap különbséggel láthatunk átfedést.

Lincoln 1865. április 14-én lett merénylet áldozata, Kennedyt 1963. november 22-én lőtték le; csupán másfél év különbség a százéves cikluson belül.

Mindkét nagy tiszteletben álló elnököt merénylő lőtte fejbe, pénteki napon, a First Lady jelenlétében.

Mindez persze lehet, hogy jelentéktelen, mégis gyakran hozzák fel példaként a hasonlóságokra.

Sok kutató feltételezi, hogy mindkét elnököt azért gyilkolták meg, mert ellenezték annak a bankárcsoportnak a törekvéseit, akik a Federal Reserve-t alapították 1913-ban.

Lincolnt a Ford’s Theatre-ben lőtték le, Kennedyt egy Lincoln típusú kocsiban, ami a Ford autógyár modellje.

Mindkét elnök vezetékneve hétbetűs, és mindkét merénylő neve három tagból, és tizenöt betűből állt (John Wilkes Booth és Lee Harvey Oswald).

Más összefüggéseket is emlegettek, sokról kiderült, hogy téves, vagy nem túl meggyőző, és talán
épp ezért tartják a szkeptikusok csupán „városi legendának” az egészet.

Felhasznált irodalom: David Wicock: Az Univerzum Bibliája – A Szinkronicitás kulcsa (Angyali Menedék kiadó)

error:
Share via
Copy link