Ahogyan a világ változik, úgy fejlődik vele az ember is. Vagy fordítva? Annyi bizonyos, hogy a technikai fejlődés sebessége mindenkit elkápráztat, pedig mi, emberek hozzuk létre az eszközeit. De vajon visszahat-e ránk ez a fejvesztett változás?
Különös gyermekek csoportja
Létezik a világ gyermekeinek egy olyan csoportja, amely képes volt megváltoztatni saját DNS-ét. Ennek oka pedig a HIV vírus, vagyis az AIDS.
Los Angelesben egy olyan jelenséggel találkoztak a tudósok, amelyet spontán genetikai mutációnak neveztek el. Ez azt jelenti, hogy az egyén a túlélés érdekében képes megváltoztatni genetikai kódját.
Olyan esetekről van szó, amelyekben a veleszületetten fertőzött gyermek szervezetéből egyszer csak eltűnt a halálos vírus még mielőtt aktivizálódhatott volna. Mi több, ezek a gyermekek 3000-szeresen ellenállóbbak lettek a vírussal szemben, mint egy átlagos szervezet. A világ összlakosságának egy százalékát érinti ez a mutáció, ami megközelítve 70 millió embert jelent!
Hogy pontosan mi is történik ilyenkor? Egy átlagos DNS 64 kodonból tevődik össze. Ezekből összesen 20 van aktív állapotban, a többi pedig inaktív állapotban van, amelyekről egészen idáig úgy vélték, hogy múltunkra adhatnak választ.
Azonban az AIDS gyermekei 24 kodont használnak aktívan, így biztosítva védelmet a vírussal szemben az egész szervezet számára. Talán mindenki számára lehetséges elérni ezt a fajta szuper-fejlettségű immunrendszert? A jövő embere talán nem is ismeri majd a betegség fogalmát?
Szuperpszichikus gyermekek
A legtöbb sci-fi vagy thriller filmben megjelenik a gondolattal való irányítás. Tárgyakat tudnak mozgatni a szereplők, vagy képesek a jövőbe látni. A legújabb generációs gyermekek igen elgondolkodtató tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyre érdemes lenne odafigyelnünk. Az első szuperpszichikus gyermekek a 70-es évek elején bukkantak fel, akik képesek voltak bekötött szemmel a különböző testrészeikkel látni.
Természetesen komoly teszteket végeztek velük. Az egyik teszt így történt: a bekötött szemű gyerek jelenlétében kiválasztottak egy tetszőleges könyvet, kitéptek egy oldalt belőle és kis galacsinná gyűrték össze. A galacsint a gyermek hóna alá helyezték, és ő szó szerint képes volt elmondani a tartalmát. Egy másik eset: egy fiatal lány több ezres nézőközönség előtt mindenkinek egy-egy rózsabimbót adott, majd egy kézmozdulatára lassan az összes kivirágzott.
Hasonló képességekkel rendelkezik Uri Geller, akinek a neve valószínűleg sokak számára ismerős. Az ő képességeit a Stanford Kutató Intézet tesztelte a következőképpen. Uri Gellert egy zárt acélszobában helyezték el, amelynek fala nem engedte át sem az elektromágneses, sem a rádió-, sem az agyhullámokat. A szobán kívül egy kézzel fújt üvegben elhelyeztek egy darabot az ismert legerősebb fémből. Uri Geller képes volt ezt a fémet meghajlítani mindenki ámulatára. Ami pedig még ennél és izgalmasabb, hogy ezután még megvizsgáltak néhány gyermeket is, akiknek ugyanígy sikerült végrehajtani a feladatot.
Indigó gyermekek
Az indigó gyermekek a 80-as években jelentek meg először, azóta folyamatosan születnek szerte a világon. A tudósok szerint az ilyen gyermek megváltozott DNS-sel rendelkezik, ugyanis másmilyen a májuk. A máj pedig a rendszeresen bevitt tápanyagra reagál, amely a széles körben elterjedt, újfajta, gyorséttermi táplálék feldolgozására már nem felel meg. Hogy mi történik? Alkalmazkodunk, különben nem maradnánk életben.
Az indigó gyermekek átlagosan 130-as IQ-val rendelkeznek, sokan közülük a 160-as értéket is elérik. Valóban növekszik az emberiség intelligenciája? Érdekes tény, hogy a tanárok és az oktatási rendszer ezeket a gyerekeket problémásnak találja. Ezek a gyerekek ugyanis a hagyományos oktatás, és információátadás sebessége mellett tulajdonképpen unatkoznak.
Ha azonban olyan tanulnivalót adunk nekik, ami érdekli őket, megmutatkozik briliáns elméjük. Ugyanakkor ők is rendelkeznek pszichikus képességekkel: valósággal olvasnak szüleik gondolataiban. Vajon természetfeletti képességeink is olyan léptékben fejlődnek, mint maga a technika? Talán gyermekeinktől tanulhatunk a legtöbbet?
Felhasznált irodalom: Drunvalo Melchizedek, Az élet virágának ősi titka
