Amikor a Krím-félsziget mitikus teremtményeiről beszélünk, legtöbbször a legendás tengeri kígyó, a Karadag jut eszünkbe.
Vannak azonban a régiónak más olyan teremtményei is, melyeket már évtizedek óta megfigyelnek errefelé. Közéjük tartoznak azok a víz alatti humanoidok is, akiket a helybeliek gyakran „tengeri emberekként” emlegetnek.
Ezeket a titokzatos lényeket a Fekete-tengeren, és azon belül is a Szevasztopolhoz közeli Aya-fok környékén észlelték.
A rejtélyes víz alatti humanoidok
A szemtanúk beszámolói meglepően egybehangzóak ezekről a víz alatti teremtményekről. A leírások szerint hasonlítanak ugyan az emberre, de több mindenben eltérőek hozzánk képest.
A szokatlanul magas humanoidokat többnyire szűk, ezüst színű kezeslábasban látják, lábaikon uszonyokkal, melyek a feltételezések szerint mesterséges eredetűek lehetnek.
Legszembetűnőbb vonásuk a hatalmas, mandula alakú kék szemük, ami nem hasonlít semmilyen emberi szemre.
A légzőkészülék hiánya
Amit még fontos megemlíteni, hogy a hagyományos búvárokkal ellentétben, a „tengeri emberek” semmiféle légzőkészüléket nem viselnek. Kitűnő úszási képességekkel rendelkeznek, amit a mélyebb vizekben is megfigyelhettek a szemtanúk.
Az Aya-fok föld alatti városa
Anton Anfalov krími ufológus egy érdekes elmélettel magyarázza a vízi lények felbukkanását. Szerinte ezek a teremtmények egy olyan ősi faj leszármazottai, akiket az indiai és sumér eposzok is megemlítenek.
Úgy véli, lakóhelyük egy föld alatti város lehet az Aya-fok közelében, melyet egy titkos alagút köt össze a Fekete-tengerrel.
Anfalov, aki Szverdlovszkban született, majd később a Krímre költözött, számos történetet gyűjtött össze a helyi lakosoktól. Kutatásai azt mutatják, hogy a tengeri humanoidokról szóló leírások feltűnően hasonlóak annak ellenére, hogy a szemtanúk nem ismerték egymást, különböző helyeken éltek, és történeteik nem jelentek meg a sajtóban.
Kapcsolat a földönkívüliekkel?
Az Aya-fok területén gyakoriak az UFO-észlelések. Az tengerbe merülő vagy éppen onnan felszálló rejtélyes tárgyak észlelése többeket arra késztet, hogy kapcsolatot feltételezzenek a vízi teremtmények és az égi látogatók között.
Szokatlan találkozások történetei
A titokzatos üvegalagút
Egy szóbeszéd szerint az 1950-es években az Aya-foknál zajló katonai építkezések során az építők egy különös alagutat fedeztek fel. Falai üveggé olvadtak, ami arra utalt, hogy valaha igen magas hőmérsékletnek voltak kitéve.
A haditengerészeti hírszerzés kivizsgálta a furcsa felfedezést, majd elrendelte az alagút betonnal való feltöltését, ami sokakban kérdéseket vetett fel az alagút eredetével és valódi céljával kapcsolatban.
Találkozás egy gyönyörű sellővel
A „tengeri emberekhez” kapcsolódó egyik leghíresebb észlelés, Vjacseszlav Tertusz zenész nevéhez fűződik, aki 1991. augusztus 18-án, éjfél tájékán élt át egy hihetetlen találkozást az Aya-fok környéki vizekben.
Tertusz, aki egyébként kiváló úszó volt, épp a hátán fekve lebegett a víz felszínén, amikor arra lett figyelmes, hogy valaki hozzáér a vállához. Megfordulva csupán egy csobbanást látott, és arra gondolt talán valamelyik barátja szórakozik vele.
Elkezdett visszaúszni a part felé, amikor ismét megérintette valami, ezúttal viszont már jóval erőteljesebben.
Tertusz igencsak megdöbbent amikor meglátta, hogy ki is a „tréfamestere”. Egy hosszú, szőke hajú fiatal lány volt mellette, hatalmas izzó szemekkel!
Ijedtében ellökte magától a lányt, és villámgyorsan igyekezett a partra úszni, miközben hallotta maga mögött a csobbanásokat.
A férfi már majdnem kiért a partra, amikor újból megérintette őt a titokzatos „sellő”, akinek arcán ekkor már csalódottság látszódott.
Parton lévő barátai egy ezüstruhás alakot láttak Tetrusz mögött a vízben, akinek alakja jól kivehető volt a telihold fényében.
A zenészt annyira megrázta az ismeretlennel való találkozás, hogy több órán át sokkos állapotban volt.
Később, félelmei ellenére mégis visszament a helyszínre, annak reményében, hogy viszontláthatja a gyönyörű tengeri lényt, ő azonban nem mutatkozott többé.
A horgász és az „atlantisziak”
1997 nyarán Vaszilij Ivanovics az Aya-fok közelében horgászott, amikor két emberszerű alakot vett észre a parton. A lényeknek óriási fejük és ragyogó kék szemeik voltak. Egy ismeretlen nyelven szóltak a férfihez, majd hirtelen a vízbe vetették magukat és faképnél hagyták.
Vaszilijt a korábbi olvasmányaiból ismert atlantiszi emberekre emlékeztette leginkább a lények kinézete. Úszóhártyás kezeik és lábaik, valamint nagy, domború szemeik maradandó benyomást tettek rá.
A pillanatnyi döbbenet után azonban eluralkodott rajta a félelem, ezért hamar eliszkolt onnan, meg sem állva a legközelebbi panzióig.
Óriás és tengeri kígyó
2000 júliusában rendkívüli látványban volt része annak a moszkvai családnak, amely az Aya-foknál nyaralt.
Távcsövükkel kiszúrtak egy körülbelül három méter magas teremtmény és egy mellette úszó hatalmas tengeri kígyót.
A lények mintegy 300 méterre voltak a parttól, és a szemtanúknak úgy tűnt, mintha a két lény játszana vagy versenyezne egymással a vízben.
Pár percig még nézték őket, majd a kígyó elúszott, az óriás pedig kiérve a partra, villámgyorsan eltűnt a környéki bozótosban.
A víz alatti barlang
Szintén 2000 nyaráról származik a búvár, Alekszej S. beszámolója is, aki az Aya-foknál lévő vizekben végzett merülést.
Nagyjából húsz méter mélyen járhatott, amikor felfedezett valamit, ami leginkább egy barlang bejáratára hasonlított.
Hirtelen két háromméteres és egy kisebb, körülbelül kétméteres lény jelent meg, akik ezt követően sietve beúsztak a barlangba.
A korábbi megfigyelésekhez hasonlóan ezeken a teremtményeken sem volt semmiféle légzőkészülék vagy búvárfelszerelés.
Alekszejt nagyon megrémítették a látottak, és szélsebesen a felszínre úszott.
A Krím-félsziget, és az Aya-fok tengeri lényeinek esetei, egy rejtélyekben és intrikákban gazdag régió képét vetítik elénk.
Vajon kik lehetnek ők? Egy ősi faj leszármazottjai, vagy más világból származó látogatók?
Bárhogy is legyen, ezek a történetek továbbra is izgalomban tartják a kriptozoológia és ufológia kutatóit, a velük kapcsolatos beszámolók gyűjteménye pedig évről-évre gyarapszik.