Ausztrália kietlen, száraz földjén található egy rakás impozáns, vörös gránit kőtömb, melyeket a helyi bennszülött törzsek Karlu Karlu néven ismernek.
A gravitációval kényes egyensúlyban dacolni látszó, hatalmas területen szétszórva található konfigurációk alkotóelemei között fél méter és öt méter átmérőjű tömbök egyaránt akadnak.
Ezeket a kőtömböket több mint egymilliárd évvel ezelőtt hozta létre egy kétszakaszos természeti folyamat.
Az első szakaszban a földkéregben megszilárdult és összepréselődött magma gránit formájában a felszínre került, és a nyomás következtében hatalmas, szögletes tömbökre repedezett.
A második, évmilliókon át tartó szakaszban ezek a kőtömbök ki voltak téve az időjárás okozta eróziónak, minek folytán kialakultak a ma látható hatalmas, gömbszerű képződmények. A Karlu Karlu ezért a teremtés legeslegelejét szimbolizálja.
Az Álomidő-történetek sok legendája kapcsolódik ehhez a helyhez, és az őslakosok nemzedékről nemzedékre hagyományozták ezeket.
A kaytetyék például úgy vélik, hogy a kőtömbök a Szivárványkígyó megkövült tojásai; híres legendájuk szerint ez a hatalmas kígyó a föld alól bújt elő, majd az egész Földön körbesiklott, megteremtve a folyókat, szurdokokat, tengereket és hegyeket.
Az őslakosok tanításai szerint az Ördög kőgolyóit övező föld egésze szent, és bár a hozzájuk kapcsolódó legendák és rituálék nagy része az idők során feledésbe merült, a hely spirituális szempontból továbbra is igen fontos a helyi emberek számára.
Valaha az egész hónapig tartó szertartások helyszíne volt, amely összehozott négy különböző törzset: a warlpiriket, a warumungukat, a kaytetyéket és az alywarrákat. Csakis ebben az időszakban találkoztak egymással, táncoltak és énekeltek a szellemeknek, remélve, hogy azok megáldják a földet, mígnem elérkezett a jel, hogy ismét a maguk külön útjaira kell indulniuk.
Napjainkban az Ördög kőgolyóit közösen felügyelik a parkőrség és a helyhez kötődő négy törzs képviselői, ami tükrözi a közös birtoklás ősi tradícióját.
