Ezotéria

Jóga – A tudatosság növelésének eszköze

Szerző képe

Rejtélyek Szigete

A Keleten több ezer éves jógahagyomány 1896 nyarán jelent meg hazánkban, a magyarok honfoglalásának ezeréves évfordulójának ünnepére az indiai egyetem két orvostanhallgatója érkezett Budapestre, akik egy üvegkoporsóban nyolc napig mély-meditációban feküdtek.

Számos folyóirat csodálkozva adott hírt az eseményről, nem értették, hogyan lehetséges ez, csalásra, hipnózisra gyanakodtak. Ez volt a magyarok első találkozása jógikkal. Később többen is megfordultak nálunk, Selva Raja Yesudian például, aki itt is élt magyar feleségével. Könyveket írt ebben a témakörben és oktatta is a jógát.

Selva Raja Yesudian
Selva Raja Yesudian

Azóta egyre több gyakorló indul el a jóga útján, ám teljesen más körülmények között kerül kapcsolatba a hagyománnyal, mint Keleten. A nyugati ember életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani például egy Indiában élő emberével, már csak ezért is érdemes tisztába lennünk a tanítás alapjaival, kiindulópontjaival. A jógát és az egyes irányzatokat leíró szakirodalom mára óriásira duzzadt, Eliade vagy B.K.S Iyengar, de sokan mások is részletesen ismertetik a jóga történetét és gyakorlatait. 

Először is érdemes feltenni magunkban azt a kérdést, hogy miért kezdünk el jógázni, mit gondolunk arról, hogy a jóga gyakorlása milyen segítséget tud nyújtani életünk vezetésében.

Legtöbben egyszerűen elégedetlenek az életükkel, nem értik, hogy mi miért történik, a kibillentségükből keresnek kiutat.

Saját kezükbe szeretnék venni a gyeplőt, mert elegük van abból, hogy csak úgy sodorja őket az élet.

Mások a testben megjelenő elváltozások miatt, különböző betegségektől szenvednek és szeretnének megszabadulni azoktól. Vannak, akik – bár testük egészséges – úgy érzik, pszichésen nem stimmel velük valami, gondolataik rendezetlenek. Legvégül vannak, akik már természetszerűen vonzódnak a jógához, szinte magától értetődően, a gyakorlás sem megerőltető számukra. 

A jóga a tudatosság növelésének eszköze.

Jóga

Egyfajta gondolkodásmód. A jóga nem vallás, amiben hinni kellene, bármilyen felekezetű ember végezheti. A jóga szemlélet: a világról és önmagamról alkotott képet formálja. A jóga nem egy állandó valami, folyamatosan változik bennünk. Csak a nyugati világban korlátozódik a jóga gyakran testtartásokra, holott ez csupán egyetlen fok a létrán.

„Ép testben szép lélek”

A nyugati felfogás szerint a testünk atomokból és molekulákból, sejtekből épül fel, tehát anyagi, önmagában valóságos. A védikus felfogás szerint a test is energia, a test a tudat hordozója és mint energia minden egyes pillanatban folyamatos változásokon megy keresztül. A test burok, amely a szellemet, a belső önvalónkat rejti, amit a jóga által megismerhetünk.

Ha a jóga a tudatfolyamatok kontrollálását jelenti, akkor miért tekergetjük a lábunkat, nyújtjuk a hátat, a csípőt vagy miért állunk hosszasan féllábon? Kérdezhetnénk.

A válasz egyszerű:

kívülről haladunk befelé, a durvább felől a szubtilisabb felé, tehát a testen keresztül kezdünk el hatni az elmére.

Ahogy észrevesszük, hogy a testet irányításunk alá tudjuk vonni, annak működését meg tudjuk figyelni, akkor ezzel kihatunk a tudat folyamatira is. A nem zabolázott testhez elhanyagolt tudat tartozik és fordítva.

Jóga

Ha valamit gondolunk, akkor a gondolatok a fizikai testre is hatással vannak, ezt nagyon könnyű belátni, ha például mérgesek vagyunk szinte felrobbanunk, szapora lesz a szívverés, vörös a fej. Gyakran halljuk, hogy az adott betegség biztos lelki eredetű. Pszichoszomatikus. Ez tényleg így van. Csak a jóga szerint minden az! A jóga segítségével ezeket az analógiákat tapasztalhatjuk meg, ezeket az összefüggéseket érhetjük tetten.

A jóga gyakorlati pszichológia

A jógában egyformán fontosak a szellemi és a fizikai gyakorlatok, még ha sokszor elsősorban általában a fizikai gyakorláson van is a hangsúly. A szellemi gyakorlatokat bármikor végezhetjük. A jógát nem csak akkor gyakorolhatjuk, amikor egy ászanát kitartunk.

Jóga

Minden olyan helyzetben jógázunk, amikor figyeljük és uraljuk gondolati és érzelmi folyamatainkat. Ha fékezzük vágyainkat, indulatainkat, félelmeinket, türelmetlenségünket, de lustaságunkat, tisztátalanságunkat vagy közönyösségünket is akár.

Az életvitel maga a jóga és egyben gyakorlat, ugyanolyan hatással bír, mint a jógateremben végzett egyik vagy másik póz.

forrás: kikeletjogakozpont.hu

You cannot copy content of this page

Send this to a friend