A világnak ezen a ritkán látogatott pontján nagyon különös események történnek. Lehet, hogy az a vidék másoknak is otthont ad?
Kirgizisztán a hatalmas területű Kazahsztán és a még annál is nagyobb Kína közé szorult viszonylag kis ország (kétszer akkora, mint Magyarország), ahol a lakosság többsége gyapottermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozik.
A terület az utóbbi évtizedekben furcsa események színhelye lett. A fővárostól, Biskektől délre a sivár hegyvidéken van egy völgy, helyesebben hegyi hágó, helyi neven Ala-Arcsa, amely a nagy ázsiai hegység, a Tien-san egyik nyúlványa. Régebben, még a szovjet időkben sok hegymászó járt erre, és a helyiek már akkor is furcsa repülő tárgyakról, valamint a „hegyi emberről”, a jetiről meséltek a turistáknak.
A kirgiz hegyi mentő szolgálat emberei ma is azt emlegetik, hogy a hágó környékén UFO-t gyakorlatilag minden nap lehet látni!
Éjszakánként Ala-Arcsa fölött titokzatos fények cikáznak. Közös jellemzőjük, hogy igen nagy sebességgel repülnek, majd közben váratlanul megváltoztatják repülésük irányát.
Az egyik 4700 méteres hegycsúcs körül nem egyszer nappal is láttak már repulő szerkezeteket. 1991-ben egy nagyobb létszámú szovjet hegymászó csoport tagjai többször is eljöttek a Teketor hegycsúcs (4441 m) környékére; az egyik alkalommal vérfagyasztó élményben volt részük.
Az égből öt hatalmas, kerek repülő test ereszkedett feléjük, majd a föld fölött alacsonyan kezdtek keringeni – talán éppen azért, hogy elriasszák az embereket a környékről?
1992 elején itt tartották a szovjet hegymászó szövetség éves gyűlését. Akkor a Korona-csúcs (4860 m) mellett négy igen nagy, csaknem egy-egy kilométer átmérőjű (!) anyahajó jelent meg. A hatalmas tárgyak egy órán keresztül függtek a magasban, a hegymászók nagy rémületére. Később kisebb UFO-k szálltak ki belőlük, majd visszatértek az anyahajókba, és azok mind elrepültek.
Állítólag történtek UFO-landolások is. 1992-ben egy 15 fős hegymászó csapat éppen 4000 méteren haladt a hegyekben, amikor megpillantottak egy nagyon magas körulbelül három és fél méteres sovány alakot, aki ezüstös ruhát viselt, és az egyik sziklafalon egy nagyon keskeny párkányon állt.
A lény mozdulatlanul figyelte a szakadék másik oldalán, tőle több száz méterre halado embereket. Azok annyira megijedtek tőle, hogy visszafordultak, és hanyatt-homlok indultak lefelé, feledve eredeti úti céljukat.
Akiknek nyoma veszett
Ez az a környék, amelyhez a valamikori szovjet hegymászás egyik legnagyobb rejtélye is fűződik. Hat hegymászó tűnt el nyomtalanul 1981-ben úgy, hogy soha többé nem látták őket es maig nem tudni, mi lett a sorsuk.
No persze köztudott, hogy a hegyekben, az amugy is veszélyt kereső alpinistákkal sok minden megeshet, köztük tragikus dolgok is – de azért hat ember nem szokott eltűnni teljesen nyom nélkül! Lehet, hogy a következő jelenséggel függenek össze az eltűnések?
1987-ben két alpinista táborozott le egy viszonylag védett, hó- es szélmentes helyen. Egyszer csak nem messze a táboruktól váratlanul megnyílt a hegyoldal!
A havat és a földet valamilyen gigantikus erő felemelte, és a döbbent emberek azt látták, hogy a nyílásból, mint egy hangárból, kiszáguld egy UFO, és eltűnik a messzeségben, majd a „hangár” ajtaja visszazárult, és az emberek ismét csak a behavazott hegyoldalt látták.
A két hegymászó megjelölte azt a pontot a térképükon, a szállásukon pedig elmondták kollégáiknak, mit láttak és azt is, hogy másnap visszatérnek oda, hogy tüzetesebben is megvizsgálják. Talán nem kellett volna, mert nekik is nyomuk veszett.
Könnyen rámondhatjuk, hogy szakadékba zuhantak, lavina temette el őket, vagy akármilyen más okot is találhatunk arra, hogy soha többé senki sem látta őket.
De mi van, ha tényleg rátaláltak a „hangár” bejáratára? Vagy ezért kellett elpusztulniuk, vagy – szerencsésebb esetben – az idegenek már többé nem engedhették vissza őket, nehogy elárulják a titkot.
Még az is lehet, hogy utána évtizedekig éltek az idegenek kozött, ráadásul nem is csak ők. Ilyen véletlen szemtanúk, akik a mi világunk számára megszűntek létezni, százával élhetnek különféle idegen bázisokon.
