A Holdvilág-árok rejtélye

A Holdvilág-árok a Pilis legromantikusabb helyeinek egyike. Jó fél órás séta után, távol az autók zajától, a természet mindent átölelő nyugalmától halad az ösvény az árokban, s a fák közt magas, titokzatos sziklafal bújik meg: évek óta kutatott régészeti lelőhely, s megannyi találgatás misztikus célpontja.

A Pilis máig az egyik legszakrálisabb helyként számon tartott vidék Magyarországon, lépten-nyomon a múlt, a magyar őstörténet és a vallás színhelyei tárulnak a látogató elé.

A Föld szívcsakrája

A Pilisben másfajta erőtér uralkodik, mint a hétköznapok sablonos helyszínein, itt megnyugszik a lélek, és feltöltődik a test. Átkerül egy másik dimenzióba, ahol joggal teszi fel a múltra és a spirituális erőtérre vonatkozó kérdéseket. Dobogókő, a Föld Szívcsakrájának a jelenléte pedig önmagáért beszél.

Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár, ennek déli lejtőjén húzódik meg a Holdvilág-árok.

Holdvilág-árok rejtélye

A kőmeder, a Holdvilág-árok természeti képződmény. Felső részén egykor víz folyt, a patak most keresztül folyik Pomázon, azon a településen, amelyet az írásos emlékek Etczelburgnak, Attila városának említenek. Pomáz határában a “Születő fény háza” emlékmű hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán.

A későbbi korok megtörtént eseményei is megelevenednek, 1213-ban II. Endre feleségét, Gertrúdot meggyilkolták a lázadó urak, s holttestét a közeli Pilisszentkereszt mellett található ciszterci kolostorban temették el. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostort építettek a Holdvilág-árok bejáratánál.

Ősi kultuszhely

A turistatérkép így jelöli a Holdvilág-árkot. Az emlékezet a kereszténység előtti, ősi, magyar hitvilág kultikus helyeként tartja számon ezt a helyet. Egyes feltételezések szerint itt temették el Árpád fejedelmet. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található: “Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében.

Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás alapján indult el Sashegyi Sándor (1900-1958) régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját is. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már többször végeztek régészeti feltárásokat folytattak.

Holdvilág-árok rejtélye

Az 1939-es év folyamán a Holdvilág-árokban egy hatalmas faragott sziklafalat tártak fel, és előkerült egy kehelytartó sírszobornak a töredéke, szarvas- és lócsontok, valamint egy 65 év körüli asszonynak a csontváza, közelében méregpohárral, a napraforgó szirmaihoz hasonlító perzsa kristálykehellyel, de Árpád sírját nem sikerült megtalálni. Az értékes leletek a háború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból.

1960-ban újabb ásatások indultak, akkor középkori leleteket és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állt. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád a fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is, háromszög alakú bejárattal. Ennek a végében valóban sírhelyhez hasonlítható terem van kialakítva, a bejárattól számítva mintegy 5-6 méter mélységben, innen kürtő nyílik a felszínre. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem sírkamrája, ám a néphagyomány szerint ezt az üreget egy Weiszlich nevű betyár készítette a maga és társai számára – búvóhelyül.

1980-ban Mihnai Attila folytatta a kutatást, de nem sikerült bizonyítékot találnia a Holdvilág-árok mondáiról. Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom, vas, és szenes kőmaradványokat találtak. Előkerültek II.-III. századi római kori cserepek, és egy nem Bécsben készült, XV. századi mesterjegyes grafitos redukált fazék. A sziklafalban látható két bemélyedés, amolyan szobortartó -féle üregek mibenlétére pontosan még nem derült fény fülkeként funkcionálhatott, a szakirodalom kaptárfülkeként határozza meg leginkább, datálásuk pedig a XI. és a XV. század közé tehető.

Holdvilág-árok rejtélye

Azon feltételezés esetén, miszerint a hely kőfejtőként működött egykor, érdekes, hogy a megtalált eszközök és azok helyzete mind arra utal, hogy valami miatt gyorsan el kellett hagyni a terepet, szinte pánikszerűen. Fent, a terasz tetején még a kőben benne maradt ékeket is találtak a kutatás során.

Pálosok

Sashegyi egyik feltételezése szerint, a pálos szerzetesek a Holdvilág-árokbéli barlangokban töltötték a legenda szerinti három esztendőt, mielőtt onnan kijőve Özséb, volt esztergomi kanonok megalapította a máig egyetlen magyar szerzetesrendet. Ebben az esetben joggal merül fel a pálos lelkiség, és a magyar ősvallás kapcsolódásának lehetősége, amire egyelőre nincsen elfogadható válasz. Addig is marad a találgatás és a látvány megtapasztalása a titkokkal övezett és csodaszép nevet viselő Holdvilág-árokban.

forrás:astronet

error:
Share via
Copy link
Powered by Social Snap