„Soha ne tartozz egy tömeghez; soha ne tartozz egy nemzethez, soha ne tartozz egy valláshoz, soha ne tartozz egy csoporthoz; Tartozz az egész létezéshez. Miért áldoznád fel magad kicsi dolgokért? Mikor az egész elérhető. – mondta Osho” – Ezt az idézetet megoldás szinte minden konfliktusra a Földön.
Azok a lények, akik nem minősítik magukat valamilyen címkével, valójában szabadok. Akik nem azonosítják magukat címkékkel, nem manipulálhatók külső erők által.
Az „oszd meg és uralkodj” taktikát már régóta az emberiség manipulálására használják. És ez addig így folytatódik, míg fel nem hagyunk azzal, hogy identitásunkhoz címkéket kapcsoljunk. Az elkülönülés csak illúzió. Amikor látod, hogy minden mindennel összefügg; amikor felismered, hogy mindenki egy rész belőled, tudnál e bárkinek is ártani?
„Az, aki megtapasztalja az élet egységét, saját Önvalóját látja minden létezőben…” – Buddha
A legtöbb pozitívan befolyásos ember nem köti önazonosságát címkékhez. Gandhi nem volt indiai-párti vagy brit-ellenes, hanem szabadság-párti volt. A fiatalabb Martin Luther King nem volt „fekete párti” vagy „fehér ellenes”, hanem szintén szabadság-párti volt. Jézus nem volt keresztény és Buddha sem volt buddhista. Leonardo Da Vincit meg nem is lehet kategorizálni.
A lelkünk nem korlátozódik egy címkére. Ezek az emberek mindegyike hihetetlenül egyedi volt és mindenkivel megosztották a feltétel nélküli szeretet igazságát.
„Magamat hindunak, kereszténynek, muszlimnak, zsidónak, buddhistának és konfuciánusnak tartom.” – Mahatma Gandhi
Nem lehetsz egyszerre az észlelő és a célpont is, akit érzékelnek. Észlelheted a testedet, de attól még nem vagy a tested. Érzékelheted a gondolataidat, de attól még nem vagy azonos azokkal. Te a tudatosság vagy. Miért korlátoznád magad ostoba dolgokra?
Minél inkább a nagy képre gondolunk, annál kevésbé fontosak önazonosságunk hétköznapi cimkéi. Mindazonáltal, szerfelett naiv volna azt mondani, hogy nincsenek olyan tudatlan emberek, akik ne azonosítanák magukat címkékkel, és nem támadnak olyanokat, akiket másfajta címkéjűeknek tartanak.
De tudod e irányítani, hogy mit gondoljanak mások? Természetesen nem. Mi csak azt tudjuk ellenőrizni, amit saját magunkról gondolunk. Te talán arra alapozod önmagad észlelését, hogy mások mit gondolnak rólad, hogyan néznek rád? Ha igen, akkor biztos felkerülsz a „listájukra”.
Ha arra vársz, hogy mindenki más változzon azért, hogy te megváltozhass, akkor tudod mit? Ez sohasem fog megtörténni. Semmi nem változik, amikor a felelősség megoszlik. Ott mélyen legbelül senki nem akar konfliktust. Nem akarunk egy „mi ő ellenük” társadalomban élni. Senki nem akarna ilyet. Mégis fenntartasz egy hamis tévhitet, mely szerint először „nekik” kell megváltozniuk, ahelyett, hogy te magad változnál.
Nem ok nélkül mondta Gandhi;
„Légy te az a változás, amit látni szeretnél a világban, s ne azt Kívánd”, hogy a világ változzon körülötted.”
A változás azzal kezdődik, hogy (megtapasztalod azt a valakit határtalan létezőként), akit most látsz a tükörben. Élj úgy, mintha te lennél a példa arra, ahogy szerinted mindenkinek élnie kellene. Ha nem így teszel, akkor az azt jelenti, hogy realitásod nincs az ellenőrzésed alatt. Valóban ezt hiszed?
Ha te nem vállalsz személyes felelősséget azért, hogy te legyél annak a változásnak a példája, amit a világban látni szeretnél, akkor téged gyakorlatilag a külsőségek irányítanak. Ha így teszel, nem csak örökös áldozattá válsz, de kinyitod magadat mások rejtett, manipulatív szándékai számára.
Lehet, azt gondolod, „Igen, én egy álmodozó szeretnék lenni, aki határtalan létezőként gondol önmagára, de vannak emberek odakint, akik esetleg meg fognak ölni engem, csak mert a bőröm sötétebb, mint az övék.” Szomorú, de ez igaz világunk számtalan részére.
De lenne egy kérdésem; hagyod e majd, hogy a tudatlanság gondolat-halmaza határozza meg, hogy te hogyan gondolsz önmagadra? Fel fogod címkézni magad, csak azért, mert mások is címkét aggatnak rád. Dobd el a címkéket!
Egyszerűen csak létezz!
Nem szabad az igazságtalanságot tolerálnunk. Martin Luther King Jr. ezt mondta:
„A bárhol elkövetett igazságtalanság mindenhol az igazság létét veszélyezteti.”
Ez azért van így, mert mindannyian össze vagyunk kapcsolva. Nem tolerálhatjuk az elkülönítettséget sem, mert ez áll az igazságtalan intézkedések hátterében.
Ahhoz, hogy megsértődjünk az igazságtalanságon, a tudatlanság ama szintjére kell süllyednünk, amely kiváltotta az igazságtalanságot.
„A legnagyobb bosszú az, ha nem hasonlítasz arra, aki a sértést elkövette.” – Marcus Aurelius
Felül kell emelkednünk, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tudatlanság futóhomokja visszaráncigáljon.
„A sötétség képtelen kiűzni a sötétséget; csak a fény képes erre. A gyűlölet nem tudja elűzni a gyűlöletet; csak a szeretet képes erre.” – Martin Luther King
A változás lény te magad. Egyedül!
Utóirat: egy megjegyzés a kultúráról… Csak azért, mert nem azonosulsz egyetlen címkével sem, még nem jelenti azt, hogy a kultúrát ki kell dobnod az ablakon. A címkékkel való nem azonosulás azzal a szabadsággal jár, amely nem korlátozódik egyetlen kultúra kötelékeire sem.
Mint ahogy azt Bruce Lee mondta volt;
„Szívd magadba, ami hasznos, utasítsd el, ami nem hasznos, és tedd hozzá azt, ami egyedülálló módon a sajátod.”
Igen, a szabadság szó is egy címke. De erre azért van szükségünk, hogy üzenetét a nyelv korlátain belül is közvetíteni tudjuk. Ugyanakkor senki sem címkézi fel saját magát „szabadságként”, noha valójában nagyon érdekes lehet.
forrás: vilagok.hu, wakingtimes.com
