Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Einsteintől a Bermuda-háromszögig – hat különös teória Atlantiszról

img

Atlantisz legendás elsüllyedt szigete első ízben Platón két, i. e. 360-ban körül írott műveinek dialógusaiban szerepelt.

A Timaiosz és Kritiász rövid párbeszédeiből megtudjuk, hogy a görög filozófus szerint 9 ezer évvel azelőtt létezett az azóta számos kalandor által keresett szigeti királyság.

Az ókor állítólagosan legnagyobb tengeri hatalmát egyetlen nap és éjszaka alatt titokzatos körülmények között elnyelte a tenger.

A Platón óta eltelt évszázadok során számos író, geológus, tudós, történész, régész, felfedező akadt, akik az eltűnt sziget nyomába vetették magukat.

Voltak, akik egyértelműen vitatták létezését, ám számos elmélet keletkezett a rejtélyes királyság egykori helyét illetően. A History a hat leghíresebb elméletet szedte össze.

Kontinens az Atlanti-óceán közepén

Az elképzelés, miszerint Atlantisz nem Platón képzeletének szülöttje, hanem valóban egy történelmi helyszín lehetett, csupán a 19. század végén került a köztudatba.

Ignatius L. Donnelly amerikai író az Atlantis: The Antediluvian World (Atlantisz, az özönvíz előtti világ) című 1882-es művében úgy érvelt, hogy az ókori világ fejlettsége, teljesítménye (különféle nyelvek sokasága, kohászat, mezőgazdaság, stb.) nem származhatott „önmagától”.

A kongresszusi képviselő és amatőr tudós szerint kellett lennie egy korábbi fejlett civilizációnak, hiszen az általunk ismert ókoriak nem lehettek elég kifinomultak ahhoz, hogy létrehozzák a ma hozzájuk köthető eredményeiket.

Feltételezve, hogy az Atlanti-óceán csupán néhány száz láb mélységű, Donnelly szerint egykoron volt egy kontinens, amelyet az „elmozduló” óceáni víztömegek egyszerűen elárasztottak.

Úgy vélte, Platón viszonylag pontosan leírta, hol is található ez az elveszett világ: Herkules oszlopain túl (minden bizonnyal ez a kép a Gibraltári-szorosra utalhat) kb. hatezer stadionnyi távolságra Egyiptomtól (1500 kilométerre). A méretekkel a filozófus bizonyára tévedhetett, hiszen már a Gibraltár-Kairó légvonalbeli távolság is eléri a 3500 kilométert.

A modern oceanográfia és a lemeztektonika (vagyis a vándorló óceáni és kontinentális lemezek tudományának) megszületése után ez a nézet még sokáig uralkodónak számított. Donnelly úgy vélte, az atlantiszi volt a világ első civilizációja, amelynek lakói elköltözve a szigetről hozták létre a többi ókori kultúrát. (Például szerinte az egyiptomi volt az atlantisziak első „gyarmata”.)

A világ különböző társadalmának mitológiai hagyományai pedig azért oly hasonlóak, mert mind az atlantiszi kultúrából fakadt.

A Bermuda-háromszög nyelte el

Donnelly elmélete sok írót megihletett. Egyikük, Charles Berlitz híres nyelvész és számos paranormális jelenségekről írott könyv szerzője az 1970-es években azt állította, Atlantisz valóban létezett, mégpedig a Bahamák közelében, azonban a rejtélyekkel teli Bermuda-háromszög átkos közreműködésének köszönhetően – sok más hajóhoz, repülőhöz hasonlóan – Atlantisz szigetkontinense is eltűnt.

A teória elkötelezett hívei szerint az elméletet erősíti a Miamitól mindössze 80 kilométerre található Bimini-szigetek, pontosabban Észak-Bimini közelében látható víz alatti világ, ugyanis az óriási falmaradványokra, márványoszlopokra és kőlépcsőkre hasonlító sziklaformációkat ember alkotta.

atlantisz-bimini

Egyes természettudósok szerint azonban természetes part közeli kövekről van szó, ám mások szerint elgondolkodtató, hogy a vidék több mint 10 ezer évvel ezelőtt még a vízfelszín felett volt. Érdekesség, hogy Andrew Collins „alternatív történész” szerint Atlantiszból mára már csupán Kuba szigete emelkedik ki a tengerből.

Maga az Antarktisz

Egy másik, izgalmas elméletről – amely szerint Atlantisz a mai Antarktisz egy jóval konszolidáltabb ókori változata lehetett – Charles Hapgood 1958-as könyvében olvashatunk, amelynek előszavát maga Albert Einstein írta.

A szerző szerint 12 ezer évvel ezelőtt a Föld kérge jelentősen elmozdult, ennek köszönhetően a kontinens, vagyis a mai Antarktisz, egy jóval északabbra lévő (körülbelül Brazília mellőli) pozíciójából a mai helyére érkezett. Az egykor jóval kedvezőbb éghajlatú föld egy fejlett civilizáció otthona volt.

antarktisz

Ám a Föld kontinentális lemezeinek szétcsúszása miatt az egykor virágzó kontinens gyönyörű városait az örök fagy birodalma jég alá vonta. Hapgood elmélete még évekkel azelőtt született, hogy a lemeztektonika teóriáját pontosan kidolgozták volna a geológusok.

Érdekesség, hogy az Antarktiszon különösen magas vastartalmú alakzatokat lehet találni, ami akár alá is támaszthatja Platón azon állítását, miszerint Atlantisz falai fémet is tartalmaztak.

A Fekete-tenger titka

Egy másik elmélet azt feltételezi, hogy Atlantisz története valóban csak kitaláció, azonban egy tényleges történelmi esemény ihlette: i. e. 5600-ban a Földközi-tenger vízszintjének emelkedése következtében (egy 1996-ban megjelent hipotézisnek megfelelően) a sósvíz áttörte a Dardanellákat, majd a Boszporuszt is, és hatalmas árhullámot okozott a mai Fekete-tenger medencéjében.

fekete-tenger

Abban az időben a Fekete-tenger valójában nem tenger volt, hanem édesvizű tó, és jóval kisebb vízfelületre terjedt ki, mint ma. A kialakuló árhullám végigsöpört a még úgy is hatalmas tó partján kiépülő virágzó városokon, és azon helyeket, amelyek egykor gyönyörű tópartoknak adtak otthont, több tíz méter mély tenger lepte be. A jelenlegi tenger méretének kialakulása földtörténeti szempontból villámgyorsan, vélhetően kevesebb, mint egy év lefolyása alatt zajlott le.

A „Fekete-tó” partjának szerencsésen megmenekülő lakói szétszéledtek, és továbbadták az özönvíz történetét. Néhány kutató szerint ezen elbeszélés lehetett a néhány ezer évvel későbbi Platón-történet eredete, ám például a francia George Cuvier szerint éppen hogy Atlantisz egykori helyét találhatjuk meg a mai Fekete-tenger északi részén. Herkules oszlopai pedig a Boszporuszon keresendők.

Valójában egy görög sziget

Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat, hogy Atlantisz valójában egy görög sziget volt a minószi kultúra időszakában, valahol Théra (a mai Szantorini) és Kréta között. Habár e kultúra lehetett európaiak közül az első jelentősebb (kövezett utak, pompás paloták, írott nyelv, stb.), egy természeti katasztrófa következtében villámgyorsan eltűnt a térképről.

thera-szigete
Théra szigete

A thérai vulkánkitörés az emberi történelem egyik legnagyobb csapása volt: a kutatások szerint az i. e. 1630 és 1550 között bekövetkezett robbanás a sziget mellett a környező térség történelmére is pusztító hatással lehetett: a vulkánkitörés következtében tízmillió tonna kő, hamu és gáz került a levegőbe, a Földközi-tengeren kialakuló szökőár pedig olyan hatalmas volt, hogy a Théra szigetétől ezer kilométerre fekvő, ma Izraelhez tartozó partokat is elboríthatta a víz.

Sokan úgy vélik, ez lehetett Atlantisz legendájának alapja. Az atlantiszi kapcsolatot erősíti, hogy a tragédia a Mediterráneumot uraló minószi civilizációt érintette, amely a később megírt történethez hasonlóan pusztulhatott el. K. T. Frost ír kutató 1909-ben pedig azzal az elmélettel állt elő, hogy a rejtelmesen eltűnt sziget maradéka a mai Kréta.

Platón erkölcsi tanítása

A legtöbb kutató, régész és történész ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy Atlantisz elveszett királyságának története a görög filozófus által kitalált legenda.

platon

Az egyik legfőbb érv szerint Platón egyfajta intő jel gyanánt alkotta meg az eltűnt sziget meséjét, hogy arra figyelmeztessen, az istenek súlyosan büntetik az emberi önhittséget.

Eléggé beszédes az a tény is, hogy Platónon kívül sehol máshol nem találunk utalást Atlantiszra, pedig szerencsére nem kevés dokumentum maradt fenn a nagy gondolkodó korának Hellászából.

Mindemellett az az argumentum is lelombozhatja az Atlantisz-hívők kedélyeit, hogy – habár a víz alatti világ még bizonyára számos újdonságot tartogathat számunkra – az oceanográfiai és a tengerfeneket vizsgáló modern kutatások nyomát sem találták elsüllyedt ősi civilizációnak. Legalábbis eddig.

forrás: Múlt-kor

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar