Halálpart – A világ egyik legmisztikusabb zarándokhelye

Földünk egyik legkülönlegesebb zarándokhelye Spanyolországban, pontosabban Galíciának egy tengerparti szakaszán, a Costa de la Muertén található. Vagyis a Halálparton, amelynek neve nem éppen vendégcsalogató. Ám ezen a parton található a Veseszikla, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak, így lett a misztikum és a legendák földje.

Halálpart. Az elnevezés eredetének megfejtéséhez nem kell mélyre ásni a krónikákban, végtelenül egyszerű. A sziklák övezte, gyakori viharoknak kitett tengeri útvonalon, más választásuk nem lévén, hosszú évszázadok óta kísértik a sorsot a hajóskapitányok. Az emlékül állított kőkeresztek sokasága mutatja, milyen eredménnyel. Ez itt a földkerekség leghatalmasabb tengeri temetője. Generációk sokasága őrzi a szerencsétlenül járt hajók történetét, de az Újkor két legemlékezetesebbjének komoly irodalma is van.

A hullámsír és a part titkai

1890 novemberében itt futott zátonyra és süllyedt el a brit tengerészet egyik büszkesége, a HMS Serpent nevű hadihajó, 172 tengerész veszett a hullámsírba. Navigációs hiba — hangzott a hosszas kutatások eredményeként közzétett nyilatkozat, de a környéken inkább a part szellemének tudják be a katasztrófát. S bár a Serpent katasztrófája után itt épült meg Spanyolország első elektromos világítótornya, a Cabo Vilán, amelynek fényét szerencsés időben több mint 50 kilométerről is látni, a balszerencse tovább kísértett.

A HMS Serpent

Már a XXI. században jártunk, amikor a Halálparton bekövetkezett a mind a mai napig legjelentősebbnek ítélt tengeri olajszennyeződés. Prestige névre hallgatott az a zavaros hátterű, görög tulajdonban lévő, bahamai zászló alatt hajózó, oroszok által bérelt tankerhajó, amely 2002. november 13-án a galiciai Muxia közelében futott zátonyra, és tört ketté.

A környezeti pusztítást szakemberek a csernobili atomkatasztrófával legalábbis egyenértékűnek, ha nem súlyosabbnak ítélik. Az tény, hogy több mint 70 ezer hordónyi nyersolaj ömlött az óceánba. A mentés, a tisztítás és a megóvás költségei meghaladták a 12 ezer millió dollárt, csaknem 100 ezer önkéntes segédkezett a munkálatokban. Sokáig azt hitték, hogy a károk helyreállíthatatlan csapást mértek a környékre, s ezzel egyébként az ország tengeri halászatának 40 százalékára.

Szerencsére kiderült, hogy a jóslatok túlzóak voltak, a természet újabb esélyt adott magának, noha a pusztítás nyomai még két évtized múltán is érzékelhetők, a Halálparton újra van tengeri élet. “Nunca mas!” — Soha többet! Ezzel a névvel alakult meg egy civil mozgalom a Prestige-baleset után, védelmezendő a vidéket, de Galícia földje nem nyugszik. 2006-ban szinte az egész tartományban hatalmas erdőtüzek pusztítottak.

A Csónakos Szűz legendája

A Serpent, a Prestige és további sok száz hajó története krónikások által feljegyzett valóság. Egy másik “hajótörés” viszont, amely leginkább misztikussá tette a környéket, soha nem igazolható legenda. Muxia, a kedves kis halászfalu őrzi Szűz Mária és Jakab apostol legendáját. Spanyolhon védőszentje’, a a “Mórülőként” is emlegetett Jakabot egykoron hittérítő útja vezette Galícia partjaihoz.

A Csónakos Szűz legendája szerint a parti sziklákon mélázó apostol felé egy kőhajón közelített Mária, s miként manapság a modern építésű hajókat, a korabeli furcsa képződményt sem kímélték a parti viharok. Mária hajója a partnak csapódva darabjaira hullott, állítólag ennek a maradványai a Muxia mellett ma is látható misztikus kövek. Mária bárkája partot érésének helyszínén később megtalálták a Szűzanya képét is. Egy messzebb lévő templomba vitték, de megmagyarázhatatlan módon visszakerült Muxiába. Ott épült meg aztán az a kápolna, amely Galícia legrégibb és leglátogatottabb kegyhelye. Emellett az Ingókő és a Veseszikla a két legismertebb és legmisztikusabb zarándokhely.

A Veseszikla gyógyító ereje

A Vesesziklának gyógyító hatalmat tulajdonítanak. Sokszor csak hosszas sorbanállás után jutnak a közelébe az ide zarándokló beteg emberek, akik bajaik ellenére bámulatos tornászbravúrokra is képesek, hogy előhívják a kő erejét. Nem kis kínlódás útján préselik át magukat a keskeny nyíláson, sokan közülük kilencszer ismétlik meg a mutatványt, mert hát a hitük szerint ennek van igazán gyógyító ereje. Százezrek hisznek kitartóan abban, hogy szervi és testi bajaik kizárólagos orvosa e hatalmas kő.

Néprajztudósok sokasága állítja, hogy Európa, ha nem a világ legismertebb, mondhatni legprecízebb előrejelzője a Veseszikla. A környékbeliek azt vallják, hogy mindenféle tengeri veszedelmet jelezve megmozdul a szikla. Azt nem jegyezték fel a korabeli krónikások, hogy 2002-ben, a Prestige-veszteség idején mozgott-e, de azt a mai napig mesélik, hogy a XIX. század derekán, amikor ki akarták fosztani a Mária-képet is őrző templomot, a szikla nagy robajjal, mozgással riasztotta a lakókat, és elijesztette a rablókat, akik futva elmenekültek.

Mások arra esküsznek, hogy akinek sikerül megmozdítania a többtonnás követ, annak valóra válik a kívánsága, mert a kőbárka egykori „utasa”, Mária meghallgatja, és teljesíti a kérését. Szeptember 8-án, Mária napján a leghosszabbak a sorok a két sziklánál, ekkor tartják Muxiában a „Csónakos Nagyasszonyunk” ünnepét. Tízezrek zarándokolnak oda, hogy a kövek közelébe jussanak, s remélik a gyógyulást, várják az ítéletet, hiszik az álmok megvalósulását.

error:
Share via
Copy link
Powered by Social Snap