Ha rezgésterek gátolnak a további fejlődésben

Mint tudjuk, előfordulhat, hogy idegen rezgésterek hatása alá kerü­lünk. Ezt mindennapjaink során túlságosan is sokszor tapasztalhatjuk.

Ha például az imént még békések és nyugodtak voltunk, egyetlen dühös és elégedetlen ember is elég ahhoz, hogy kihozzon a sodrunk­ból, és máris egy parázs vita kellős közepén találjuk magunkat.

Az indulatok bozóttűzként terjednek tova, s ilyen felhevült állapotban sokszor olyasmi is kicsúszik a szánkon, amit jobb lett volna megtar­tani magunknak, vagy olyan elhamarkodottan döntünk, mint józa­nabb és megfontoltabb pillanatainkban soha.

Sokszor nem is értjük, hogyan ragadtathattuk el magunkat ennyi­re, holott egészen addig olyan kiegyensúlyozottak voltunk egész nap.

Nos, a megoldás pofonegyszerű: mindössze annyi történt, hogy egy másik ember rezgésterébe kerültünk, s engedtük, hogy magával ragadjon. Más szóval: rezgési energiánk alkalmazkodott a másiké­hoz.

Akartuk-e vagy sem, egy idegen erő befolyása alá kerültünk. Ám ha jobban szemügyre vesszük a helyzetet, be kell látnunk, hogy ez az erő korántsem olyan idegen. Hiszen nem keríthetett vol­na hatalmába, ha nem szunnyadt volna a mi lelkünk mélyén is. Egy­szerűen nem reagálnánk rá.

Az állítólagosan idegen rezgés nem rázna fel minket. Ha egy veszekedős ember fel tud bosszantani, akkor mi is hajlamosak vagyunk a veszekedésre.

Bármilyenek lehetünk. Az érzelmek összes árnyalata fellelhető ben­nünk. Lehetünk békeszeretők, kedvesek, együttérzők, indulatosak, csüggedtek, irigyek, szeszélyesek vagy kétkedők.

Ha valaki például szeretettel és együttérzéssel fordul hozzánk, minket is mélységes együttérzés tölt el, és gyengéden, kedvesen válaszolunk. Bennünk szunnyad mindkettő, az indulat és az együttérzés is, máskülönben nem töltene el minket ez az erő.

Mindig rajtunk áll, hogy milyen belső erőket mozgósítunk. Ez csakis tőlünk függ. Elvégre számos kiváló technikát ismerünk, amelynek segítségével az idegen erőkre ráhangolódhatunk.

Amikor például belépünk egy templomba, egyszerre másként kezdünk visel­kedni – nemcsak azért, mert ez az elvárás, hanem azért is, mert azon nyomban ráhangolódunk a minket körülvevő tér békességére.

Meg­érezzük, és ettől mi is megnyugszunk, megbékélünk. A lelkünkben eláradó csöndesség néha még akkor is kitart, amikor már az utcán járunk, és a hétköznapi ügyeinkkel foglalkozunk.

Nagyjából ugyanez történik akkor is, ha egy felemelő témájú köny­vet olvasunk vagy megkapó muzsikát hallgatunk.

Nyomban átvesszük más személyek vagy a hangok rezgéseit, s ehhez csupán egyetlen dol­got kell tennünk: jelen kell lennünk, kapcsolatba kell lépnünk velük.

Az adott rezgéstereknek úgy vehetjük hasznát, ha a kívánt erőhöz közelítünk. Ám gyakran olyan rezgésterekben tartózkodunk, amelyek a vágyaink­tól homlokegyenest különböznek.

Olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akik a kételkedésükkel elgyengítenek, és arról akarnak meggyőzni, hogy amit elképzeltünk, úgysem sikerülhet.

Ha a kétel­kedők rezgésterében élünk, nem csoda, ha magunk is kételkedni kezdünk. Ez a folyamat gyakran alattomos és észrevétlen. Ezért nem árt időnként elgondolkozni azon, hogy csakugyan megfelelő, bizta­tó és a céljainkat támogató rezgéstérben élünk-e.

Ha észrevesszük, hogy valaki nem tesz jót nekünk, semmi sem kényszerít arra, hogy mellette maradjunk, és továbbra is kitegyük magunkat sorvasztó erejének.

Persze, sokszor azt hisszük, hogy nem találunk mást, aki az elhatá­rozásunkban segítene, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy egyáltalán támogat minket valaki.

Ezt azonban csak az értel­münk sugallja – az pedig nem ért a „csodákhoz”, inkább a kudarcra ítéltség érzésében erősít meg minket.

Ha ki akarunk lábalni ebből, nagyon hamar keresnünk kell egy új, pozitív rezgésteret, amelynek révén előre juthatunk, fejlődhetünk.

Olyan emberek társaságát keresd, akik motiválnak!

Olyanokkal vedd körül magad, akik hisznek benned, akik biztosak az erődben, látják benned a tehetséget, a lehetőséget, és buzdítanak, sőt segítenek is, ha kell.

Miért maradnál azokkal, akik csak gáncsoskodnak és nem hisz­nek az erődben, az ötleteidben? Ki vagy mi késztet arra, hogy eltűrd őket?

Életünknek simán, egyszerűen és derűsen kellene zajlania, olyan nagyszerű segítő erőktől övezve, amelyek naggyá tehetnének min­ket, amelyek révén felülemelkedhetnénk magunkon és új utakat jár­hatnánk be.

Ám megszokásból gyakran olyan emberek társaságát ke­ressük, akik megbénítanak vagy megakadályozzák a fejlődésünket.

Talán azért maradunk velük, mert kisugárzásuk a szüleinkre, testvé­reinkre, rokonainkra, ismerőseinkre emlékeztet.  Néha egyenesen az ő rezgésterükben érezzük otthon magunkat, bármilyen negatívan hasson is ránk.

Ha azonban ragaszkodunk ehhez a megszokott negatív rezgéstérhez, akkor nehezen kezdünk neki egy új, pozitív reakciókat vonzó rezgéstér kialakításának.

Nem mindig ismerjük fel azonnal a negatív környezetet.  Talán csak akkor vesszük észre, ha tu­datosan figyeljük és próbára tesszük.

Egy nagyon egyszerű és gyors módszerrel feltérképezhető, milyen erők veszik körül az embert:

• Írd fel azoknak a barátaidnak, ismerőseidnek és rokonaidnak a nevét, akikkel (szinte) mindennap találkozol.

• Minden név mellé írd oda azt a tulajdonságot, ami az illetőről eszedbe jut. Például: „segítőkész, vidám, derűs, készséges” vagy „folyton kritizáló, irigy, féltékeny” stb.

• De ne gondolkozz sokáig, hanem azt írd, ami elsőre eszedbe jut. Mindig az első sugallat az igazi. Ha sokat töprengesz, előfordul­hat, hogy közbeszól az értelmed, és megpróbálja viszonylagossá tenni a tényeket.

Ily módon gyorsan eldöntheted, hogy erőt adnak-e a téged körülve­vő emberek, vagy inkább korlátoznak és kudarcra ítélnek. Ha nehe­zedre esik a válasz, tegyél fel konkrétabb kérdéseket:

• A környezetedben uralkodó erő elősegíti vagy inkább hátráltatja a terveidet?

• Erőt ad a környezeted?

• Biztonságban és jól érzed magad benne?

• Bíznak benned?

• Támogatnak?

• Beszámolhatsz a vágyaidról?

• Figyelembe veszik az érdekeidet?

• Mutatkozhatsz olyannak, amilyen vagy?

Ne csodálkozz, ha válaszaid kijózanítónak tűnnek. Ha nem így len­ne, már egy másik rezgéstér venne körül, ennélfogva más erőket és más személyeket vonzanál az életedbe.

De lépjünk tovább:

• Jelöld meg a felsorolt személyek közül azokat, akik nem hisznek az erődben és az ötleteidben.

• Esetleg gondold végig, meddig vagy hajlandó engedni, hogy ítél­kezzenek feletted, alábecsüljenek vagy rossz irányba tereljenek.

Írj egy számot a listára, egy pontos dátumot: egy napig, egy hó­napig, egy évig, egy életen át. Ebből láthatod, mi a szándékod, és elősegíted-e a megvalósulását.

Csupán egyetlenegy ember van ezen a földön, aki hatalmat adhat nekik feletted, és ez az ember:

Te magad vagy.

Te engeded, hogy részt vegyenek az életedben, és te döntöd el, hogy ezentúl mit teszel.

• Sorolj fel még egyszer mindenkit, aki segít, a javadat akarja és mindig támogat! Ha kevesen is, de mindig vannak, akik bármi­lyen körülmények között hajlandók segíteni.

Gondold csak végig az ismerőseidet. Talán már meg is feledkeztél erről az emberről, vagy másra helyezted a hangsúlyt az életedben.

Az illető talán már ott is van melletted, csak te nem vetted észre, vagy magától érte­tődőnek vetted a barátságát.

• Ha megvan, határozd el, hogy azokra szánsz több időt, és azok­nak adsz elsőbbséget, akik az előrejutásodat segítik, és mindig melletted állnak.

Olyanokkal vedd körül magad, akik a javadat akarják, akik elismeréssel, megbecsüléssel és tisztelettel adóznak neked!

• Ha egyelőre nem ismersz ilyeneket, vonzd magadhoz őket gon­dolataid rezgésterének erejével!

• Tudd, hogy vannak, akik felismerik a benned rejlő képességeket és lehetőségeket.

• Biztos lehetsz benne, hogy mostantól fel is bukkannak az életedben.

• Ami a legfontosabb: ismerd fel a saját lehetőségeidet!

• Kezdd el tisztelni, szeretni és elismerni magadat! Minél céltudato­sabban teszed, annál gyorsabban megváltozik a környezeted.

• A kívánt rezgésteret a leggyorsabban úgy teremtheted meg, ha segíted mások vágyainak valóra válását. Minél többet ad valaki, annál többet kap vissza. Mivel hasonló hasonlót vonz, hamarosan olyan emberek között találod magad, akik bőkezűséged tükörké­peként szintén segítenek téged.

Legyél a megfelelő rezgéstérben!

Ez persze nem jelenti azt, hogy vágyaid beteljesülése érdekében nyom­ban el kell hagynod a barátaidat vagy a családodat. Azt azonban jelenti, hogy mellettük olyan közegben is kell tartózkodnod, ahol a vágyaid mások számára már teljesültek.

Máskülönben hiába igyekszel vizualizációs vagy fizikai gyakorlatok­kal növelni a rezgésed erejét, mert az így létrehozott rezgésteret foly­ton megzavarják, csökkentik vagy teljesen tönkreteszik, ha csak olyan emberek vesznek körül, akik nem hiszik, hogy a kívánságaid teljesülhetnek és a vágyaid valóra válhatnak.

A negatív rezgésterek megzavarhatják a fejlődésünket.

Ezzel szemben viszont a pozitív rezgésterek jó hatással vannak ránk, és életre keltenek bennünk valamit, ami nagyban elősegíti a fejlődé­sünket.

Ezért aztán kézenfekvő, hogy olyan rezgéstereket érdemes keresnünk, amelyek közelebb visznek a céljainkhoz.

A világ nyitva áll előtted. Mindig is nyitva állt. Csupán résnyire kell nyitnod az ajtót, hogy utat találhasson hozzád az erő.

Ha elég nyitott vagy és készen állsz, a többi már a rezgéstér dolga. Egyszerűen csak legyél ott, ahol a vágyaid beteljesülnek.

forrás: Pierre Franckh: A rezonancia törvénye