Ételeink genetikai módosítása érzékeny pont. Olyan, mint Pandora szelencéje, nagyon nehéz eligazodni a vélemények és ellenvélemények között, úgy hogy az ember felelősségteljesen tudjon véleményt formálni.
Mi is az a GMO?
A GMO (angolul Genetically Modified Organisms, vagyis genetiakilag módosított élőlény), amelyet laboratóriumi körülmények között állítanak elő úgy, hogy az egyik faj génjeit átültetik egy másik fajba, azért hogy létrehozzanak bizonyos tulajdonságokat. A GMO-kat még transzgenikus élőlényként, génsebészként (GE) vagy genetikus módosításként (GM) is ismerik. Mindegy, mi a név, az eljárás ugyanaz.
A genetikailag módosított élőlény (GMO) olyan élőlény, amelynek a genetikai anyagát megváltoztatták. Ezek a változtatások tartalmazhatnak mutációt, deléciót vagy egy másik fajból származó gének beépítését azért, hogy elérjenek olyan tulajdonságokat, mint például a nagyobb méret vagy a betegségekkel és rovarokkal szembeni ellenállóképesség.
Amikor a növény változik, nemcsak a felépítése módosul, hanem az is, ahogy a testünkre hat.
A gének minden élőlény legfontosabb részei. Mivel ezek alkotják a DNS-t, olyanok, mint a számítógép alaplapja. Az alaplap az egész gép agya. Enélkül a gép csak egy fémdoboz. Gének őriznek mindent.
Az ételeink esetében több okból kifolyólag alkalmaznak genetikai módosítást. A növények kevésbé érzékenyek a gyomirtó szerekre, így a termelők irthatják a gyomokat a növények veszélyeztetése nélkül is.
A GMO-termékek elleni honlap (www.nongmoshoppingguide.com) ijesztő példákat tartalmaz:
– Pókok génjeit használták kecskék DNS-ében, hogy olyan kecsketejet kapjanak, amely tartalmazza a pókháló fehérjéit, hogy golyóálló mellényeket tudjanak készíteni
– Tehenek sejtjei a malacok bőrét marhabőrré alakították
– A medúza génjei miatt a malacok orra világított a sötétben
-Az északi halak génjei miatt a paradicsom és az eper ellenállóbb lett a faggyal szemben
– A burgonyát úgy alakították át, hogy világítsanak a sötétben, ha vízre van szükségük
– Emberi géneket ültettek be a kukoricába, hogy spermaölőt termeljenek
– A kukoricát és a cukorrépát emberi génekkel változtatták meg
– A dohánylevelekbe salátalevelek génjeit ültették (University of Hawaii)
-A rizsbe emberi géneket ültettek
-A kukoricába hepatitis vírus génjeit ültették be
A génsebészet során a tudósok mellékhatásokkal szembesültek. Például a növények méreganyagokat termeltek, másképp reagáltak az időjárásra és túl sok vagy túl kevés tápanyagot tartalmaztak. Megbetegedtek, rosszul fejlődtek és elpusztultak.
Ha idegen géneket ültetnek be a gazdatestbe, az eltérő utasításokat eredményez, mint ami a növénynek normális lenne. Az alvó gének ezért aktiválódhatnak vagy teljesen megváltozhat a gén működése. Új, vagy ismeretlen fehérjék keletkezhetnek vagy a meglévő fehérjék bemeneti és kimeneti üzenetei változhatnak meg.
Mivel a fajok változnak, így a teljes élelmiszerlánc is. Például a növényeket megeszik az emberek, rovarok és állatok. Ha a növények nem olyanok, mint régen, a testünk is másképp dolgozza fel őket.
Az új, módosított fehérjék miatt testünk új, illetve különböző fehérjéket állíthat elő, amelyek miatt a testünk másképp viselkedik, nemcsak az élelmiszerekkel szemben, hamem a mindennapi működése során is. Ez okozhat autoimmun problémákat, ahogy szervezetünk alkalmazkodik vagy nem. Mindkét esetben ezek az új elemek a szervezetünknek nem természetesek, ezért megpróbál szabadulni az invazív fajtól. Eközben az autoimmun rendszert újra és újra támadás éri, és allergiásak leszünk, emésztési problémáink lehetnek, vagy még rosszabb.
Az American Academy of Environmental Medicine (AAEM-Amerikai Környezet-egészségügyi Akadémia) nemrég nyilvánosságra hozta a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint a „génmódosított élelmiszerek komoly egészségügyi kockázatot rejtenek”, és követelik a GM-élelmiszerek előállításának beszüntetését.