Helen Blavatsky tanításai szerint vannak lélekcsoportok, akik már felemelkedtek, s időről-időre visszatérnek a Földre, mint tanítók, vagy a létezés magasabb síkjain tanítanak. Ez mind az emberi evolúció részét képezi az idő alkímiájában.
Ezek az elméletek korábban helytállóak voltak, de ez a 21. század, és ideje, hogy túllépjünk a 19. századi gondolkodáson, és saját valóságunkra koncentrálva megértsük azt. Ezek a „felemelkedett mesterek” címkével ellátott emberek ugyanolyan valódiak voltak, mint azok a tanítók, akikkel most is találkozhatunk utunk során, ők is csak emberek, vagy földönkívüliek voltak, nem istenek, vagy mesterek.
Számomra csatornázás, vagy beszélgetés egy felemelkedett mesterrel egy „telefonközpont effektus” – csak rácsatlakozol a tudatoddal a hálózatra és kapcsolódsz az adott entitáshoz, majd letöltöd az információt az agyadba – ennek nem látom értelmét, de az emberek szeretik ezt.
Mindazonáltal Blavatsky nem épp a legkiegyensúlyozottabb ember volt a bolygón, és tanításai már amúgy sem helytállóak. Már túl vagyunk a telefonközpont kapcsolótábláján és 4G van – társadalmi hálózatépítők vagyunk. Itt most minden változik. Készenlét, várakozás van.
Teozófia és Testvériség
A Teozófiában a felemelkedett a mesterek egy lelkileg megvilágosodott lényekből álló csoport, akik egyszerű halandóként indulva, már átmentek a spirituális átalakulás folyamatán. Ezen tanítások szerint ők felügyelik az emberiség lelki szükségleteit, s mint vezetők segédkeznek a lelki növekedésben is. Hasonlíthatjuk őket a Nagy Fehér Testvériséghez, illetve Titkos vezetőkhöz, akik különböző mágikus szervezetekhez tartoztak, mint a buddhizmus Bodhiszattvái, és a katolikus illetve ortodox kereszténység szentjei.
A fenti elképzelés eredetileg Edward Bulwer Lytton-tól származik, aki ’Az eljövendő faj’ című tudományos fantasztikus könyvében, kilenc ismeretlen férfit mutat be, akik titokban irányítják a világot. Helena Petrovna Blavatsky, mint a Teozófiai Társaság alapítója óriási Bulwer Lytton-rajongó volt, és dönthettek úgy, hogy valós tényeket mutatnak be fikciónak álcázva.
De kaphatta a Mester-koncepció eszméjét a Luxori Hermetikus Testvériségtől is, ami egy misztikus rend és ezoterikus doktrínákat terjesztett. Blavatsky felhívta a figyelmet a felemelkedett mesterek létére, s hogy a csatornázott üzenetei olyan lényektől származnak, mint például a Mahatmák, vagy Kuthumi szelleme.
A Teozófiai Társaság vezető utódai, mint Annie Besant és különösen Charles W Leadbeater továbbfejlesztették a Felemelkedett Mesterek mitológiáját, és kiegészítették feltételezésekkel életrajzukat és elmúlt életeiket.
Leadbeater, a ‘Mesterek és az ösvény’ című 1925-ös könyvében fellelhető azoknak a tanoknak a kikristályosodása, melyek a Felemelkedett Mesterek eszme körül halmozódtak fel és láttak napvilágot nyilvános formában.
A Felemelkedet Mesterek hívői és követői közt megtalálható még az „I Am” mozgalom, a Temple of the Presence és Elizabeth Clare Prophet és szervezete a Church Universal and Triumphant. Az okkult szervezetek a Fény szolgálóinak tartják magukat, és azt állítják, hogy kapcsolatba vannak felemelkedett mesterekkel. Sok New Age csatornázó rendszeresen beszél mesterekkel és meggyőződésük, hogy azok léteznek.
A Nagy Fehér Testvériség
A tanok néhány változataiban a Felemelkedett Mesterek tulajdonképpen a Nagy Fehér Testvériség kollektív közössége, a ’fehér’ szó a lelki fejlettségre utal nem pedig fajra – hasonlóan a ’Fehér Gandalfhoz’, miután legyőzte Balrogot a Gyűrűk Urában. A korai leírásokban sem angol, hanem tibeti vagy hindu származással jellemzik a mestereket. Hit a Testvériségben és a Mesterekben, a különböző filozófiai irányzatok a vallásos világnézettel összhangba hozható elvek egyesítése, a tanítás elengedhetetlen része.
Számos fontos spirituális vezető, mint Jézus, Mohamed próféta, Szűz Mária, és Kuan Yin egy könyörületes bódhiszattvaként foglalják el a helyüket mágikus, vagy alkímiai személyiségek mellett, mint Saint-Germain gróf, és más misztikus hírességek, például Kuthumi, aki Helena Petrovna Blavatsky állítása szerint az ő egyik személyes szellemi vezetője volt.
Ezek közül a vezetők közül mindegyik még Földi pályafutása alatt nemhogy félretette a különbözőségeket, hanem egybeolvadtak, hogy javítsanak az emberiség lelki jólétén.
Reinkarnáció
A reinkarnáció egy figyelemre méltó jellemzője a Felemelkedett Mestereknek. Például, a Summit Lighthouse szerint (nemzetközi spirituális szervezet) Kuthumi mester inkarnálódott több történelmileg fontos emberként is, köztük a III Thotmesz fáraó, a filozófus Püthagorasz, Assisi Szent Ferenc, Balthasar a Mágus, és Shah Jahan indiai uralkodó. Sokan mások, a felemelkedett mesterek közül azt állítják, hogy inkarnálódtak már hasonlóan előkelő pozícióba.
Felemelkedett vérvonal
A Felemelkedésről szóló egyik legérdekesebb hiedelem a vérvonal fogalma. A gnosztikus hagyomány szerint, hogy a felemelkedés megtörténjen, több olyan önzetlen, áldozat teljes és tudatos élet szükséges, amelyek közvetlenül támogatják a felemelkedési folyamatot. Ha egy személy felemelkedik, annak a lánya állítólag képes megfoganni hagyományos nemi aktus nélkül is,(szeplőtelen fogantatás).
A Felemelkedési folyamatban tovább örökítik a genetikai vonalat hét nemzedéken át, így a nők olyan utódokat hoznak a világra szeplőtelen fogantatáson keresztül, akik fel fognak emelkedni. A különféle kultúrák paposztályai mind őrizék ezeket a vérvonalakat, hogy biztosítsák a leszármazottak felemelkedését.
Erre a hiedelemre épül a számos elbeszélés a mitológiában és a szűz-anyai születésű személyek spirituális története, (Jézus, Mithra, stb) akik rendkívüli társadalmi változásokat vittek véghez felemelkedésüket megelőzően.
Hiedelmek és kétkedések a történelem folyamán
A felemelkedés és a felemelkedett mesterek eszméje egyike azon bonyolult témáknak, melyeket nehéz megérteni még azoknak is, akik évek óta tanulmányozzák az ezoterikus tanokat, s valószínűleg továbbra is gyanakvást és vitát kelt majd. Ha a felemelkedést a Star Trek televíziós sorozatban bemutatott „felsugárzós” teóriához hasonlítjuk, megállapíthatóan nem nyert széles körben elfogadást.
Egyesek száműzték a témát a New Age-mítosz és a fantázia birodalmába, míg mások úgy vélekednek, hogy a felemelkedés folyamata olyan természetes, mint az emberi evolúció. Történelmileg az elmúlt kétezer évben, a felemelkedés eszméje olyan felháborító és konfrontatívnak tűnt, különösen a tradicionális, nyugati, ortodox vallási hitrendszereken belül, hogy sokan azonnal elutasították, vagy nagyon erős negatív reakciójuk volt rá.
Az, hogy minden ember tulajdonképpen ugyanazt megtehetné, amit feltételezhetően Krisztus tett, vallásos személyek szemében elbizakodottságnak, ha nem istenkáromlásnak számít. A 21. században a felemelkedés elképzelése úgy tűnik olyan egyéneket vonz akik, a spiritualitás, a metafizika, jobbára a keleti vallások iránt érdeklődnek, vagy azokat, akik egyszerűen a már kialakult meggyőződéseik és tapasztalataik egy mélyebb jelentését keresik.
A Felemekedés eszméjének megvitatása azért nehéz, mert nincs általánosan elfogadott végleges, tudományos magyarázat, amely leírja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy embernek és milyen körülményekre van szüksége a felemelkedéshez.
Még a 21. századi, legnyilvánosabb forrásokban és könyvek is, amik közvetlenül a témával foglalkoznak, csak általánosságban írnak különféle felemelkedett mesterekről, azok tevékenységeiről, népekkel való találkozásaikról stb. anélkül, hogy első kézből megadnák a szükséges megértés, hogy mi magunk közvetlenül hogyan mehetnénk keresztül a felemelkedés folyamatán.
Ezek csak anekdotikus beszámolók és nem a tényleges „hogy csináld” kézikönyvek – otthagynak azzal küszködni, hogy valahogy átültesd az eszmét a kialakult hitrendszeredbe, ha nem illik bele változtasd meg a hited, vagy egyszerűen utasítsd vissza a rendszert teljes egészében. Olyan szövegek, amik azt állítják, hogy a felemelkedés egy mélyebb megértését különböző gyakorlati feladatok, meditációk, diéta adják, stb. gyakran elveti a hagyományos közönség.
Az 1930-as évek elején kiadtak egy pár könyvet ebben a témában, melyben a szerzők azt állítják, hogy kapcsolatba kerültek olyan Mesterekkel, akik arra bátorították őket, hogy a Felemelkedés folyamatát gyakorlatiasabb szempontból tegyék ismertté. Ezt megelőzően a gyakorlati tudást állítólag az ortodox egyházi hatóságok nyomása és az intoleranciája miatt tartották titokban a Misztérium iskolák.
Még sokan azok közül is, akik azt hiszik magukról, hogy spirituális adeptusok vagy beavatottak, a felemelkedés eszméjét nagyobb többségük nem fogadja el, vagy nem érti, mert az átalakulás természetétét radikálisnak tulajdonítja.
Könyvek, melyek részletezik azt a fejlődési folyamatot, amin Jézus ment keresztül, amikor felfedezi saját belső Krisztus énjét, 1955-ben kiadott Urantia könyvekben található, és 1976-os kiadású „A Course In Miracles’ című könyvben, amit állítólag maga Krisztus diktált.
Felemelkedett Mesterek példája
A történelemben a felemelkedés megelőzi a kereszténységet, sőt visszanyúlik több ezer évre, mégis Jézus története az egyik legismertebb a felemelkedések, közismert szóval, a mennybemenetelek közül. A bibliában mikor Mária Magdaléna kapcsolatot akar teremteni és meg akarja érinteni Krisztust a sírnál, ő azt mondja; „Ne érints meg, mert még nem mentem fel az én Atyámhoz!”
Ez vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy a felemelkedés folyamata látszólag annyira finom, hogy még egy hétköznapi ember érintése, akit még kötnek a korlátok és az elkülönülés fogalma, is elég ahhoz, hogy visszatartsa a felemelkedés folyamatát.
Az általános nézet az, hogy az embernek nem kell meghalnia ahhoz, hogy felemelkedjen, de a tény, amit Jézus mondott, hogy meghalt, majd feltámadt, majd menybement, sokakban azt a meggyőződést kelti, hogy mindenkire ugyanez vár.
Ha így nézzük az „Ősi Idegen Teóriákat, mely szerint Jézus egy földönkívüli volt, az életét, felemelkedésének lényegét tekintve, tulajdonképpen teljesen elfogadhatók.
forrás: világok.hu /crystalinks.com)
