A mamelukok szegény ördögök voltak, török vagycserkesz származású rabszolgák. A XII. században katonai szolgálatra kényszerítették őket Szíriában és Egyiptomban.
A fejükkel játszottak, ha ki merték nyitni a szájukat. Vakon teljesítették a parancsokat, ennek ellenére Schiller azt írta róluk, hogy „megmutatták a bátorságukat”.
Én úgy látom, hogy a kutatás szabadsága ellenére egyetlen mameluk sem akad a paleontológusok között.
Miért nem kockáztatja meg egyikük sem, hogy megerősítse a leletek valódiságát? Miért van az, hogy akár egyetlen lelet elismerése is leomlasztaná a paleontológia szilárd építményét, a darwini tanokkal együtt?
Én egy mamelukra várok. Hogyan találhatnánk ki nélküle a sötét dzsungelből a tények megvilágította tisztásra?
A mítoszok szerzői tudják, hogy az „istenek” embereket és állatokat teremtettek, hogy földi teremtményeikkel megosztották tudásukat, de ha fejlődésük nem a kívánságuk vagy a terveik szerint történt, el is pusztították őket.
A mítoszokban az is szerepel, hogy alkotásuk eredményének megvizsgálása céljából az istenek visszafognak térni.
A tudományosan motivált feltételezések eljuthatnának végre arra a következtetésre, hogy a földövkívüliek éppúgy tették lakhatóvá bolygónkat, mint ahogy Carl Sagan a kék algák betelepítésével kapcsolatban a Vénuszról is elképzelte.
A földönkívüliek tervszerűen terjesztették el az élet csíráit a kozmoszban, s a biológiai evolúciót évmilliókon át figyelemmel kísérték.
Tudomásul vehetnék végre a paleontológusok az idődilatációt is, így nem kellene okos fejüket értetlenül rázogatni, és kiszellőzhetne talárjukból 150 év dohszaga is. Alapjában véve olyan egyszerű, amit fel kellene fogniuk:
Az idő a sebességgel manipulálható! Az idő nem állandó kiterjedésű!
A véletlen nem kelendő
A földönkívüliek semmit nem bíztak a nagyismeretlennel, a véletlennel történő manipulációra.
Ők biztosra mentek, terv szerint dolgoztak. Nem vártak a talán véletlenül bekövetkező evolúcióra, életet teremtettek, előre megtervezett életformákkal.
És ha egy nemkívánatos faj eluralkodott a Földön, más életeket veszélyeztetett, megzavarta a fejlődést, azt egyszerűen megsemmisítették.
Ma már tudjuk, hogy a fertőző betegségek kórokozóinak, a vírusoknak elterjesztésével embert és állatot, növényt és baktériumot egy csapásra meg lehet semmisíteni. Talán ez az ősállatok eltűnése rejtélyének megoldása?
Kíváncsi vagyok, vajon beigazolódik-e valamikor ez a merész feltételezés.
Mindenesetre tudom, hogy a megoldás keresése helyett kényelmesebb lenne a dolgokat a nagy rejtélyek közé besorolni.
Az én gondolati modellem szerint nem szükséges évmilliárdokig elhúzni az evolúciót, és az egyes pontokhoz hozzáfűzni a véletleneket. A földönkívüliek nem ily módon vettek részt a teremtés nagy drámájában.
Különösen akkor lehet ez igaz, ha egy biológiai evolúciót a la Darwin a világ egyetlen laboratóriumában sem lehet soha bebizonyítani.
Azt mondják: a trilobiták 500 millió évvel ezelőtt éltek,vagy: a dinoszauruszok 140 millió éve uralták a Földet. Ez mindenképpen merész levezetés a geológiai rétegek fosszilis leleteiből.
De: ezek a rétegek keletkezésének időpontjára utaló feltételezések, amelyek helyességét nem lehet praktikusan felülvizsgálni.
A geológiai rétegek minden irányban elcsúszhattak egymás alatt és fölött, a kontinensvándorlás totális változásokat hozott, a klimatikus katasztrófákat csak merész becslésekkel lehet megállapítani, belekalkulálva persze a tévedéseket is.
A kígyó saját farkába harap: a geológiai rétegek kormeghatározása a vezérkövületek időszámításán alapul, a fosszíliák korát a kövületekben konzerválódott élőlények korával együtt a geológiai kormeghatározások alapján ítélik meg. Az egyik kéz mossa a másikat, de semelyik sem lesz tiszta…
Szembe kell helyezkednem azzal a véleménnyel, hogy a mesterséges mutációk és tenyészetek elképzelhetetlenek.
Tulajdonképpen miért?
Egyedül az utolsó száz évben fák,virágok, gyümölcsök számtalan fajtáját tenyésztették ki sorozatban. Emellett az eddig követett eljárások időrablók és unalmasak: párosítás útján történtek. De a genetikusok már régóta tudják, hogy hasonló fejlődést gyorsabban,
egyszerűbben és biztosabban lehet manipulálni.
Ami a természetben az evolúció évmilliárdjai során, billiónyi véletlenül pozitívan alakult mutáció útján létrejött, azt egy genetikai laboratóriumban hetek alatt elvégzik anélkül,hogy függnének a véletlentől.
(Erich von Däniken írása alapján – forrás)