Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Égből érkezett óriások 1.rész

Az óriások egykori létezéséről sok régi legenda, és a különböző szent könyvek is beszámolnak. A Biblia arról tudósít minket, méghozzá nem is egy helyen, hogy a Földön valaha igenis éltek óriások. 

“Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei.” (Teremtés könyve 6.4)

Már ez az idézet is felvet bennünk egy elgondolkodtató kérdést: Vajon miféle Istennek a fiairól beszél az özönvíz előtti időkről szólván, a régi krónikás, amikor az egyházak jelenleg is érvényes tanítása szerint az Isten Fia, titulus mindössze egyvalakit illet meg, mégpedig a Názáreti Jézust?

Ezzel szemben itt olyan istenfiakról olvashattunk, akik szemet vetettek a földi leányzókra, sőt összeházasodtak velük. Az óriás kifejezés azonban ezen istenfiak meghatározására nem egészen pontos.

Az ősi szövegekben szereplő nefilim szó nem óriást jelent, hanem azt, hogy akik leszálltak az egekből. Tehát itt megint felbukkannak a földönkívüliek.

Gyorsan tegyük hozzá, mindez persze nem azt jelenti, mintha az idegenek nem lettek volna magasak. Az akkori idők embereinek átlagos testmagasságát figyelembe véve a helyiek szemében valóságos óriások lehettek. Énok apokrif könyve szerint magasságuk a háromezer rőföt is meghaladta. Ez ugyan költői túlzás, de ha feltételezzük, hogy elérték a két-három méteres magasságot, talán nem járunk messze a valóságtól.

A héber hagyomány úgy tudja, hogy az óriások mind a bukott angyalok leszármazottai. A bukott angyalok gyakori értelmezés szerint olyan földönkívüliek, akiket parancsnokuk mivel fellázadtak ellene büntetésül száműzött a Földre. A vízözön egyik kiváltó oka a héber mítoszok szerint az volt, hogy amikor az idegenek parancsnoka visszatért a Földre, elborzadva látta, hogy határozott tilalma ellenére alárendeltjei elkeveredtek az emberekkel. Nem csoda, ha a Legfőbb arra a radikális elhatározásra jutott, hogy az óriásokat vízözönnel eltörli a Földről.

Az apokrif Bátuk könyve még a pontos számukat is tudja:

“A Magasságos árvizet bocsátott Földre és megölt minden élőt, a 4 090 000 óriást is.”

Az özönvíz azonban nem végzett tökéletes munkát, mert még Dávid király idejében is éltek a Földön óriások. Itt nem csak Dávid közismert küzdelmére gondolhatunk Góliáttal.

oriasok-david-es-goliat

Izrael történelme folyamán jó néhányszor szembekerült a filiszteusokkal. A filiszteusok zsoldjában szép számmal harcoltak óriások. Így ír erről a Biblia:

“Újabb csatát vívtak Gátnál. Volt ott egy óriás ember, akinek hat ujja volt a kezén is, és hat ujja a lábán is, összesen huszonnégy. Szintén Rafa leszármazottja volt. Ám amikor kihívta párviadalra Izraelt, Dávid testvérének, Simeának a fia, Jonatán legyőzte. Ezek mind a négyen a Gátból való Rafa leszármazottai voltak, de elestek Dávidnak és embereinek a kezétől.” (2Sámuel, 21.20-22)

A csatát követően Dávid hálaénekkel mond köszönetet a Legfőbbnek, melyben megemlíti azt, hogy az óriásokat egy, a Legfőbb által vezetett éjszakai légitámadás söpörte el. A hálaének így hangzik:

“Megremegett és megrendült a föld, az ég alapjai meginogtak. [Reszkettek, mert oly bősz volt haragja. Orrából füst csapott ki, szájából pusztító tűz. [Izzó parázs tört belőle elő.] Lehajtotta az eget és lejött rajta, fekete felhő volt a lába alatt. Egy kerubon ült, s azon repült, a szelek szárnyán lebegett. A sötétségből kerítést csinált, sátort a sötét vízből, a fekete felhőből. Előtte láng csapott fel, izzó parázs záporozott. Az Úr megdörgette az egeket, hallatta szavát a Mindenható. Kilőtte nyilait és szétszórta, villámot szórt és elkergette őket.” (2Sámuel 22.8-15)

Ez az ének csattanós cáfolata annak az elméletnek, miszerint a földönkívüliek nem avatkoznak be az emberi történelembe. Ez a bibliai idézet pont az ellenkezőjét bizonyítja. Az idegenek repülőgépeiből izzó parázs záporozott. (Valószínű, hogy az idegenek erőteljesen bombáztak, így avatkoztak be a csatába.) A Szentírás tanúsága szerint Dávid hadseregében is szolgált egy óriás, a hettita népcsoporthoz tartozott, a neve: Uriás. (Az ő felesége volt a szépséges Betsabé, akit Dávid elcsábított, és hogy a gaztett ki ne derüljön, rendkívül aljas módon megölette Uriást.)

Azonban nemcsak a Biblia, hanem más régi források is megemlékeznek az óriásokról. Az etióp egyház szent könyve, a Kebra Negest így ír:

“Káinnak azok a lányai, akikkel az angyaloknak dolga volt, terhesek lettek, ám nem tudtak szülni és meghaltak. Közülük (az óriások közül) néhányan már anyjuk méhében meghaltak, mások pedig kijöttek úgy, hogy anyjuk testét kiszakították, kijöttek a köldöknél. Amikor idősebbek lettek és felnőttek óriásokká váltak…”

Nem állhatjuk meg, hogy el ne morfondírozzunk azon, hogy a régészek által termékenység-szobrocskáknak minősített anyaistennők —melyek legismertebb tagja az ún. willendorfi Vénusz—vajon nem azért olyan természetellenesen kövérek, mert a normálisnál nagyobb méretű magzatot hordoznak?

A willendorfi lelet óta több terhes anyaistennő szobrot találtak Málta szigetén is. Ezeknek a szobroknak közös jellemzőjük, hogy testük nagyon megvastagodott. Van olyan vélemény. is, miszerint ezek a prehisztorikus anyaistennők azért olyan kövérek, mert a primitív kőkorszaki művészek nem találták el az arányokat, és nem tudták kidolgozni a test finomabb részleteit. Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak! A vállak például precízen vannak kidolgozva.

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar