A delphoi jósda

Delphoi jósda

A jövendőmondásnak mindig is jelentős szerepe volt az egész történelem során, akárcsak a klasszikus mitológia számos történetében.

Az ismert jósdák közül minden bizonnyal a delphoi jósda a legismertebb, s ezt ötvözte a legnagyobb tisztelet.

A delphoi jósda Apollónnak, a művészetek és a jóslás görög istenének megszentelt helyénél volt. A Parnasszus oldalában állt, magasan fent, jelentős kiterjedésű helyen, ami pontosan kifejezte a görög kultúrában elfoglalt helyét.

A mitológia szerint Apollón azzal szerezte meg az uralmat a Parnasszus fölött, hogy gyerekkorában az égi és a földi istenek közötti harcban megölte Pütont, a hatalmas sárkányt.

Apollón ekkor delphoinné / görögül: delphis, e szóból ered a hely elnevezése/ változott, és a tengerbe vetette magát, hogy foglyul ejtsen néhány tengerészt, akiket főpapokká tett meg.

Apollón próféciáit jósnőkön vagy szübillákon keresztül hozta nyilvánosságra. A szübilla mindig egyszerű életű, érett asszony volt, akit a fiatal Apollón által legyőzött kígyó után mindig Püthiának szólítottak.

A jövendölések előtt Püthia mindig transzba esett, mielőtt talányos formájú jóslatát elmondta volna. E jóslatokat aztán a főpapok fordították le és értelmezték, és ők közölték a jósdához folyamodóval.

E folyamodókat gondosan számba vették, amikor megérkeztek Delphoiba, azok megrótták a fizetséget, hogy felkereshessék a jósdát. A kérelmezőnek ezután meg kellett tisztulnia a költészet forrásánál található fürdőben, és a szent úton kellett megközelíteniük a jósdát.

Ezután bárányt vagy kecskét kellett bemutatniuk áldozatul, s a papok ezek beleiből állapították meg az esélyeit. Ha a szerzetesek végül megszólították szübillát, a kérelmezők egyesével, egymás után feltehették neki kérdéseiket.

A delphoi jósdát több mint kétezer éven át keresték fel, s ezalatt számtalan jóslat hangzott el háborúkról és államügyekről, de születésről és halálról is.

A kérelmezők a társadalom valamennyi rétegét képviselték, ami világosan mutatja, hogy a jövendőmondásnak milyen nagy szerepe volt az ókor mindennapi életében.

A jóslások erejét és hatását pontosan tükrözi az adott kor irodalma és művészete is. Nemcsak Vergilius Aeneisében és Homérosz Odüsszeuszában játszik nagy szerepet, de Szophoklész Oidipusz tragédiájában is a jós jövendöli meg Théba királyának és királynőjének, hogy Oidipusz meg fogja ölni atyját, és nőül veszi anyját. A drámai esemény bekövetkezte, a jóslat beteljesedése felveti a bűn és az erkölcs ma is releváns kérdéseit.

Forrás: angyalszarny.eoldal.hu – L. Doncaster – A. Holland: 84 újabb rejtély, amire nincs magyarázat

Legújabb cikkek

Ezek is érdekelhetnek

Capo D’Acqua víz alatti romjai

Capo D’Acqua víz alatti romjai

Rómától keletre, nagyjából két órányi autózásra található a Capo D’Acqua nevű mesterséges tó. Olaszországnak ebben a régiójában számtalan…

Samaipata és az El Fuerte-hegy

Samaipata és az El Fuerte-hegy

Dél-Amerika sok szempontból kemény archeológiai dió. Samaipata falucska mellett, ötórai autóútra Santa Cruztól (Bolívia), található az El Fuerte-hegy. A hegy csúcsa…

A bolíviai halálút

A bolíviai halálút

Annak ellenére, hogy a világ egyik legszebb táján halad végig az út, az utazók leginkább a folyamatos halálfélelem miatt…

error:
Share via
Copy link