Tesla életének utolsó, mintegy csaknem negyedszázada, nem kevésbé volt termékeny, mint az előző hatvan év.
Sőt, ekkorra már olyan mértékű elméleti és gyakorlati tudásra tett szert, hogy a fejben kidolgozott tervei és a valóság között már nem volt lényegi különbség.
Azaz elérte azt, amely minden kutató vagy mérnök vágya: fejben képes volt szimulálni valós fizikai folyamatokat. Ennek köszönhetően utolsó évtizedeiben nemhogy csökkent volna szellemi teljesítőképessége, hanem szinte exponenciális mértékben nőtt, és ennek folytán minden egyes bejelentését óriási sajtóvisszhang kísérte.
De hiába tette közzé kutatási eredményeit, azok már olyan messze jártak a kor elfogadott nézeteitől, hogy a szakemberekből és a tudóstársadalomból is csak kétkedést váltottak ki.
Az újságírók azonban mindig tisztelettel bántak Teslával, akinek utolsó éveiben szokásává vált, hogy születésnapja alkalmával mindig beszámolt a legújabb kutatásairól. Természetesen már akkor is akadtak szép számmal olyanok, akik tudatlanságból, féltékenységből más véleménnyel voltak róla.
Amikor megkérdezték arról, mit szól ahhoz, hogy néhány helyen a bejelentéseit szenilis hallucinációnak minősítették, ő csak méltóságteljesen ezt válaszolta:
„A világ véleménye nincs hatással rám. Az engem megillető helyet foglalom el csakúgy, mint életem azon találmányai, amelyek akkor is fennmaradnak, ha én már nem leszek.”
Ezen találmányok egy része háborús technológiákat tartalmazott, de valójában ezek csak melléktermékei voltak az energia előállításának, terjedésének és továbbításának kutatása terén szerzett ismereteinek.
Az energia mibenlétének megismerése elvezette őt a vezeték nélküli energia- és információátvitel, az időjárás mesterséges szabályozása, a bolygóközi kommunikáció és magának a Mindenség felépítésének egy olyan mélységű megértéséhez, ami már túlnőtt a földi kereteken, ezért Tesla méltán nevezhető az Univerzum mérnökének. Tudása egyetemessé vált, és valószínűleg minden lakott bolygón az ott élők hasznára vált volna…
Az energiakutatás terén elért eredményei folyamatosan nyomon követhetők a munkásságában, és olyan mértékben haladták meg a korát, hogy még ma is csak sejthetjük, az, amit nyilvánosságra hozott, valóban nem a képzelet szüleménye.
Az egyen- és váltóáram; a forgó mágneses mező; a nagyfrekvenciás áram; az elemi részecskék által közvetített elektromágneses sugárzások, a röntgen- és gammasugarak; a vezeték nélküli energiaátvitelt lehetővé tévő állóhullámok; a kozmikus sugárzás megismerése és megértése lehetővé tette számára azt az egész fiatalon megfogalmazott életcél elérését, hogy olyan gépet alkothasson, amelynek „fogaskerekeit” az Univerzum örökké működő gépezetéhez tudja kapcsolni.
Ez az elgondolása egyet jelentett azzal a mai korszerű szemlélettel, ami a megújuló energiaforrások hasznosítását tűzte ki célul.
(Felhasznált irodalom:Kocsis G. István:Nikola Tesla és az Univerzum titkai / szerkesztette: Rejtélyek szigete)
