Az Aikido szamuráj gyökerekből táplálkozó harcművészet, amelyet Ueshiba Morihei O-Sensei (nagymester, nagy tanító) fejlesztett ki számos budo-stílus tanulmányozása és mesterfokú elsajátítása után.
Az Aikido technikai része pusztakezes és fegyveres (bokken = fakard, shoto bokken = rövid fakard, jo = bot, tanto = fakés) elemekből tevődik össze, és alapvetően a ju-jutsuból és a kardvívásból fejlődött ki.
Az Aikido kialakulásakor és O-Sensei élete alatt még ugyanolyan súllyal bírt az a szellemi/etikai háttér, amely az Aikido célját meghatározta. Ez – Ueshiba mester kulturális hátteréből és neveltetéséből adódóan – főleg az ezoterikus shinto szekta, az Omoto-kyo, és a szintén ezoterikus buddhizmus, a shingon tanaira épült, amelyeket a szamuráj szellemiséget évszázadokon keresztül közvetítő Bushido – a szamurájok etikai kódexe – hatott át.
Mára az Aikido sokkal inkább a személyiségfejlesztés, a tudat és a test harmonizálásának útjává vált. Az Aikido gyakorlásával nem csak fizikailag leszünk edzettek és rugalmasak, hanem a gondolkodásmódunk is átalakul. Ahogy a mozgásunkból következtetni lehet a személyiségünkre, ugyanúgy a mozgásunk fejlesztése pozitívan hat személyiségfejlődésünkre is.
Egy ideges, feszült ember mozgása is kapkodó, impulzív és merev lesz, míg ha a mozgásunkat egyenletessé és áramlóvá tudjuk alakítani, a tudatunk is megnyugszik és mentesül a mindennapok stresszétől.
Az Aikidót jelenleg a világ minden táján gyakorolják: gyerekek, férfiak és nők, de idősebbek egyaránt.
Az Aikido jelentése
Az Aikido értelmezéséhez nagy segítséget nyújt a szót felépítő kanjik elemzése:
ai
találkozás, harmónia, érintkezés, egyesülés, egyesítés
ki
energia, erő, rezgés, életesszencia, a mindent átható éltető erő
do
szellemi út
Az Aiki együtt azt jelenti, hogy eggyé válni a világegyetem éltető energiájával.
Az Aikidót fordítják a „Harmónia útjának”, „Az egyetemes ki-vel való egyesülés útjának” vagy a „Béke művészetének” is.
Az Aikido mozgásformája
Az Aikido technikáira a dinamizmus, a nagy körívek, a harmonikus mozgás és a légzési erő(kokyu) használata a legjellemzőbb, célja, hogy a támadó erejét és lendületét kihasználvaközömbösítsük a támadást, lehetőleg úgy, hogy közben a támadó sem sérül meg. Mivel az Aikido alapvetően nem agresszív harcművészet, lehetőséget teremt arra is, hogy a támadó szándékát, ezáltal agresszív célját megváltoztassa.
Az Aikido mozgásrendszere a világegyetem törvényszerűségeivel és a természet erőivel való összhangra épül, így fokozatosan az emberbe csöpögteti a természet szeretetét, az Élet tiszteletét és a környezettudatos szemléletmódot.
forrás:aikido.hu