1952-ben Washington légterének ellenőrzését a Nemzeti Repülőtér ARTC (Air Route Traffic Control) 100 mérföld hatósugarú és egy rövidebb irányító radarállomása, valamint az Elnöki (Andrew) Reptér ugyancsak rövid távú állomása együttesen látta el, míg a biztonágot a légierő F-94-es vadászegységei garantálták.
1952. július 19-én éjjel 23 óra 40 perckor a Nemzeti Repülőtér ARTC képernyőjén az Elnöki Repülőtér délkeleti irányából nyolc fényes pont jelent meg. Az egyik tárgy eltűnt, s a maradék hét szokatlan lassúsággal a Pennsylvania Avenue irányába, a főváros közepe felé tartott. Az ARTC mindkét radarállomást riadóztatta!
A csillogó, laza UFO-alakzat a parlament érintése után tüntetően a Fehér Ház, a történelmi középületek, majd a Pentagon és a Nemzeti Repülőtér fölött pásztázott. A radarállomások személyzete úgy megijedt, hogy képtelen volt a Pentagonnak jelentést tenni…
A nagy riadalmat a hajnal beálltáig még külön események is fokozták: 00.30-kor a Washingtonból induló Capital Airlines utasszállító gépét egy UFO követte. Ideges pilótája még húsz perccel később is, hat, alakzatban repülő kísérő fénypontokat jelentett.
02.15-kor ennek pontosan az ellenkezője történt. Egy Washingtonban leszállni készülő utasszállítógépet egy csillogó UFO a földetérés pillanatáig kísérte!
03.30 körül mindhárom radarállomás képernyőjén harminc másodperc időtartamra megjelent egy tárgy, amely a Riverdale-i rádióállomás tornya fölött lebegett. A kora hajnali órákban az ARTC riadóztatta az Elnöki Repülőteret, hogy természetesen a reggeli órákban az elhárításra érkezett F-94-es már későn jött… Az éjjeli eseményeket nagy izgalommal végigkísérő rádiók, a tévék és a különféle újságok riporterei szenzációként kürtölték világgá: „Vadászgépek üldözték a repülő tányérokat Washingston fölött! A légierő nem nyilatkozik!”
A Pentagon legfelsőbb vezérkara saját megnyugtatására megállapította, hogy jóllehet, az UFO-k megjelenése a főváros fölött komoly feszültséget jelentett számukra, de valójában „semmilyen incidens sem történt”… De valami mégis történt. Harry S. Truman elnök még az éjszaka folyamán Albert Einsteint, a világhírű professzort hívta telefonon, és tudakolta, hogy mitévő legyen? A tudós válasza rövid volt: „Bármit, elnök úr — csak ne lövessen.”
Edward Ruppelt százados szerint a Pentagon színlelt nyugalmával egy olyan puskaporos hordón ült, amely lőpor helyett UFO-kkal volt töltve. A tiszt ugyanis megállapította, hogy az utóbbi két hónapban az Egyesült Államok minden katonai létesítménye azonosítatlan repülő objektumok megfigyelése alatt állt.
Említsünk pár példát a sokak által a washingtoni UFO-invázió etőjeleként számon tartott események közül. Az UFO-k első nagyobb hulláma — a Project Blue Book szerint — június 1-től július 19-ig tartott. Ezt megelőzően a koreai hadszíntérről és Okinawából, Japánból futottak be értékes jelentések ezüstösen csillogó, diszkosz formájú repülő testek feltűnéséről.
Június 1-én az atomkísérletek egyik kulcsbázisáról (Los Alamos, új-Mexikó) izgalmas tartalmú radarinformáció érkezett a Pentagonba.
A június 15-én 15.40-kor Unionville fölött feltűnt fényes kerek tárgy, majd ezüstösen csillogó gömb 16.40-től 20.00 óráig Virginia állam városának légterében a légierő F-33-as gépével játszadozott, majd 20.05-kor Langley fölött hihetetlen sebességgel eltűnt.
Június 19-én 22.40-kor egy nagy tűzgolyó a légierő C-54-es szállítógépét rárepüléssel ijesztgette – jelentette a Goose légibázis. Június utolsó harmadában Massachusetts, New Jersey és Maryland államokból ezüstösen és narancsszínben csillogó UFO-król már naponta futottak be a jelentések a Pentagonba, főleg az esti és a hajnali órákban.
Július 1-én 07.30-kor nagy magasságban, Bostontól északkeletre egy szivar alakú UFO tűnt fel, amelynek hossza hatszorosa volt a szélességének. A megfigyelők szerint a két F-94-es vadászgép szinte eltörpült az ezüstösen ragyogó szivar mellett. 09.30-kor New Jersey államban egy SCR 584-es radarállomás öt percen át két lebegő fénypontot követett nyomon, Fort Monmouth, a hadsereg egyik legtitkosabb kísérleti laboratóriuma fölött . Amint az F-94-es vadászgépek megérkeztek, a fények fantasztikus sebességgel eltűntek.
Július 18-án 22.45-kor a Pentagon hosszú távú rakétakísérleti állomásán, a floridai Patrick bázis fölött két sárgásbarna színű tárgy jelent meg. Mire az F-94-esek megérkeztek, az UFO-k ismét csak eltűntek az éjszakában.
Ezek a látszólag értelmetlen UFO-incidensek némely kutató szerint tudatosan kidolgozott és intelligensen előkészített demonstrációra utalnak, amelynek végső célja az amerikai hadvezetés megtörése, illetve annak bemutatása, mire képesek a földökívüliek áltak irányított űrhajók.
A július 19-ével kezdődött eseménysorozat záróakkordjára pontosan egy héttel később került sor. 1952 . Július 26-án éjjel 22.30-kor délnyugatról félkörívesen Herndon-Virginia, az Andrew légibázis irányából újabb UFO-berepülése lepte meg a fővárost. Ez alkalommal a Nemzeti Repülőtér radarernyőjével felkészülten bemérték bemérték az alacsony magasságban, laza kötelékekben mozgó fénypontok helyét és pásztázott területét.
A tárgyakat egy órán keresztül figyelték majd 23.30-kor a Védelmi Parancsnokság a bemért négy-öt UFO ellen a New Castle-i légibázis két F-94-es vadászgépét riadóztatta, de mielőtt a gépek a légtérbe érkeztek volna, az UFO-k hirtelen eltűntek a radarok ernyőjéről. A vadászpilóták bosszankodva indultak vissza bázisukra, amikor a lokátorernyőn ismét megjelentek a fénypontok pontosan ugyan azon a helyen, ahol korábban bemérték őket.
Macska-egér harc kezdődött Washington fölött. Néhány perccel később az UFO-kat Newport News, Virginia Langley bázisa fölött észlelték, s megfigyelték, hogy ijesztő tengely-forgásukkal fényük színes csillogását változtatják. Újabb riadó következett az F-94-eseknek: a fénypontot most sikerült a lőtávolságig (2 mérföld) megközeliteniük, de abban a pillanatban mint egy villanykörte, kialudt a fény, és a célpont eltűnt a vadászgépek elől.
Kora hajnalban újabb, jelentés érkezett: „Riadó! Célpontok a Nemzeti Repülőtér fölött!” Az F-94-es vadászgépek pillanatok alatt a légtérbe érkeztek – az UFO viszont újra eltűnt a radarernyőről. William Patterson hadnagy, veterán F-94-es pilóta így számolt be az esetről:
„Több csillogó fénnyel kerültem szembe, de legmagasabb repülési sebességemmel is messze lemaradtam mögöttük. Legutoljára egyetlen fényt (UFO-t) sikerült megközelítenem, de mire két mérföldre értem – az egy pillanat alatt eltűnt.”
Amerika népe és a világ újra UFO-lázban égett. „A legtitkosabb vizsgálat folyamatban van!” – dobta be a köztudatba a sajtó, magyarázatot követelve a titokzatos jelenségekre.
Július 29-én délelőtt az UFO-kutatás eseményeit irányító John Samford vezérőrnagy, Donald Keyhoe nyugalmazott őriaagy társaságában némán ült a Pentagon 3A 138-as szobájában. Samford a titkos tények tudatában azon viaskodhatott önmagában, hogy a valóság feltárásával magára vállálja-e a várható nemzetközi pánik politikai és diplomáciai felelősségét és felmérhetetlen következményeit, vagy az emberiség elhallgatásra ítélt létfontosságú problémáját tudományos magyarázattal mellébeszéljen?
Délután 4 órakor kezdetét vette a légierő – a II. világháború óta legnagyobb – sajtókonferenciája! Samford vezérőrnagy „tudományosan” megmagyarázta, hogy a meteorológiai jelentések szerint a radarernyőkön felbukkant fénypontok a főváros környéki hőmérsékletváltozás virtuálisan is látható jelei voltak.
Az azóta eltelt 70 év alatt érdekes módon nem hallottunk olyanról, hogy Washington vagy bármely nagyobb amerikai város fölött újabb hőmérsékletváltozások repkedtek volna és azokat a légierő vadászgépei üldözték volna.