A tündérek eredete – Mítoszok és legendák

A tündéreket és a tündérvilágot gyakran illetik angyali vagy démoni jelzőkkel, valójában pedig egészen mások.

Senki sem tudja, mikor alakult ki a tündérhit, de a természeti népek legendái és hagyományai, amelyek dalok és mesék formájában több ezer éven keresztül fennmaradtak, mesélnek a tündérbirodalommal való találkozásokról.

Például az új-zélandi maorik egyik legfőbb istensége Tangaroa, az Óceánok, a halak, a tengeri tündérek, tritonok és sellők istene.

A bennszülött indiánok hite szerint az ember csak egy a számtalan faj közül, akik a Földet benépesítik. Az Álló Embereket (fák), a Kőembereket (sziklák), a Négylábú Embereket (állatok), a Növényembereket (minden, ami nő a Földön), a Tollas Embereket (madarak), és a Mászó Embereket (rovarok) különböztetik meg.

A Kétlábú Emberek mellett (férfiak és nők), mindegyik faj egyaránt szent és egymással függőségi viszonyban áll a lét nagy gyűrűjében vagy kerekében.

Valójában az embernek, mint a legifjabb teremtménynek, még sok tanulnivalója van az idősebb és bölcsebb létformáktól. Ebből a nézőpontból szemlélve, a tündérek, mint a növények, fák és kövek lényei és a szél, a víz, a tűz és a vihar szellemei, már az emberek, sőt az állatok előtt léteztek a Földön.

Ezeknek a szellemeknek az ember olyan alakot teremtett, amely sajátjára hasonlít, viszont sokkal kisebb, hogy megtarthassa hatalmát azon világon belül, amiben hisz és amit azért kapott, hogy uralkodjon felette.

Éppen ezért a nyugati kultúrkörben, a tündérek eredetéről szóló elméletek a megtapasztalt, de nem egykönnyen osztályozható energiák magyarázataképpen különböző kultúrákat és korokat tükrözi.

Tündér

A tündérekről szóló keresztény szemlélet

A legérdekesebb felfogás szerint a tündérek egykor halandók voltak, de Éva bűneiért Isten lesújtott rájuk. Egy izlandi legenda – amit a tizenegyedik században valószínűleg azok a szerzetesek formáltak kereszténnyé, akik a tündéreket azon pogány világ részeként szemlélték, amelyet gyökerestől ki kívántak irtani – elmondja, hogy Éva éppen gyermekeit mosdatta, amikor Isten szólt hozzá.

Éva félelmében elrejtette azokat a gyermekeket, akiket még nem mosdatott meg. Amikor Isten megkérdezte, hogy minden gyermek jelen van-e, Éva igennel válaszolt. Ez megharagította Istent és kijelentette:

“Ahogyan te elrejtetted a gyermekeidet a szemem elől, úgy legyenek örökre elrejtve a tied elől.”

Azt mondják ez ad magyarázatot arra, hogy a gyermekek látják a tündéreket, akik feltételezhetően sosem nőttek fel (Pán Péter árnyékai). Valamint a halandók azon vágyára is magyarázatot nyújt, hogy azért kívánnak kapcsolatba lépni a tündérekkel, hogy megújítsák a megszakadt rokoni szálakat, illetve a tündérek maguk is éppen ezért szeretnek közel élni a halandók világához és időnként még osztozni is rajta velük.

Bukott angyalok és más elméletek

Egy közkedvelt nézet szerint, amely a kelta kultúrkör országaiban továbbra is tartja magát, a tündérek olyan bukott angyalok, akik Luciferrel együtt kiűzettek a Mennyekből, de nem elég gonoszak ahhoz, hogy a Pokolba száműzzék őket.

Azt is feltételezik, hogy nem vettek részt az Isten elleni harcokban, hanem semlegesek maradtak a csatározásokban, de mégis kívül rekedtek, amikor Szent Mihály a lázadók előtt bezárta a Mennyek kapuját.

A tündér későbbi tartózkodási helyét az határozta meg, hogy hova pottyant ekkor a Földön, tehát például, akik a vízbe estek, vízi tündérekké, vagy vízi nimfákká változtak. Ez egybeesik azzal az úgynevezett természeti felfogással, hogy a tündérek a természetnek mindig azon területét tükrözik, amit benépesítenek. Valóban léteznek tündérekről szóló leírások Írországban és Bretagne-ban, amelyek magas, fényes lényekről számolnak be.

Ezzel ellentétben, nem minden kelta kultúrkör követi ezt a gondolatmenetet. A Man-szigeti hagyományok például azt állítják, hogy “Ők” – ahogy a tündérekre utaltak, hogy nevük kimondásának tabuját nehogy megsértsék – azok a lelkek, akik Noé özönvizekor fúltak vízbe.

A tündéreket a középkortól kezdve a katolikus egyház, majd a puritánok démonizálták. Jeanne D’Arc 1431-es perében, ellene szóló bizonyítékként tündéreket idéztek. Azt állították, hogy egy tölgyfa körül, amelyet Tündér Fának ismertek, fiatal lányként szertartásokat végzett.

A tények azt mutatják, hogy az a bizonyos fa, a későbbiek folyamán Szűz Mária kegyhellyé vált és kislányok virágfüzéreket fontak a tiszteletére. Ez a régi és új vallási hagyományok keveredésére mutat példát, amely azokban az időkben gyakori volt az átlagemberek körében.

A régi istenek

Egy másik elmélet szerint a tündérek azoknak a korábbi isteneknek és bölcs pogányoknak, mint például a druidáknak a szellemei, akiknek az ereje az új hitek – legfőképpen a kereszténység megjelenésével – meggyengült. Ez egybevág egy ősi nézettel, miszerint az istenség csak addig maradhat hatalmon, míg megkapja a neki kijáró tiszteletet.

Ez mindenképpen a legismertebb forrás, amelyet a daoine sidhe, az írországi föld alatti tündérbíróság idéz, akikről azt tartják, hogy Tuatha de Danaan korábbi istenei, akiket fényként jellemeznek, a Tündöklők, a Csillámlóak és ők a Régiek az Örök Ifjúság Földjéről.

Tündérek

A breton író, Hersart de la Villemarque 1839-ből származó értekezése szerint, a Corriganok olyan női tündér alakok, akik korábban előkelő hercegnők voltak, de mivel megtagadták a kereszténység felvételét, Isten megátkozta őket – vagy talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy a korai keresztény szentek.

A bretonok hittek abban is, hogy ők olyan druida papnők lelkei, akiket örök vezeklésre ítéltek. Ezek a lények leggyakrabban dolmenek melletti forrásoknál jelentek meg, “olyan elhagyatott helyeken, ahonnan Szűz Mária – aki legnagyobb ellenségüknek számított – még nem űzte el őket.”

Holtak szellemei

A tündérek félelmetesebb aspektusa abból a hitből származik, hogy ők valójában a nyugtalan holtak szellemei. Írország és Nagy-Britannia egész területén találunk olyan beszámolókat, amelyek a tündéreket a holtakkal kapcsolják össze.

Például Finnvarra, Fin Bhearar, vagy Finbarr, a daoine sidhe mitikus alakú királya környezetében mind a nemrég, mind a régen eltávozott holtak hosszú sora szerepelt. Ez lehet, hogy részben annak is köszönhető, hogy ásatások során bronzkori temetkezési helyekre leltek olyan területeken, amelyeket tündér erődökként tartottak számon.

A kelta másvilággal való hasonlóságok is erősítik a kapcsolatot a tündérek és a holtak szellemei között. Cornwallban a Régi Emberek a legenda szerint a pogányok lelkei, akik a kereszténység előtt haltak meg, de nem voltak elég jók ahhoz, hogy bebocsátást nyerjenek a Mennyekbe, sem elég rosszak ahhoz, hogy pokolra jussanak. Azt gondolták róluk, hogy az évszázadok alatt tovább fognak zsugorodni, amíg olyan kicsik lesznek, mint a hangyák és végül majd eltűnnek.

Bretagne-ban a huszadik század kezdetéig úgy tartották, hogy azok, akik meghaltak, a tündérekkel élnek együtt és éjjel hazatérnek korábbi falvaikba és otthonaikba, hogy folytassák munkájukat és mindennapi életüket, míg a halandók legmélyebb álmaikat alusszák.

Legújabb cikkek

Ezek is érdekelhetnek

Változás és gyógyulás

Változás és gyógyulás

Minden változik. Mindannyian meghalunk egyszer és elhagyjuk a fizikai világot. Az, ami a fizikai testünket alkotta, formát változtat és visszatér…

Az indigó gyerekek képességei

Az indigó gyerekek képességei

Az indigó gyerekek spirituális képességei szoros összefüggésben állnak feladatukkal, de sokkal inkább az egyes gyerekekre és egyéni életkörülményeikre szabottak. Míg…

A rezgés törvénye

A rezgés törvénye

Minden mozgásban van, semmi sem áll, minden rezeg. Az energia és az anyag csupán különböző frekvenciájú rezgések manifesztációja.…

error:
Share via
Copy link