Mi lenne, ha megtalálnánk tudattalanunk közvetlen megközelítésének lehetőségét? Mindenesetre esélyünk lenne arra, hogy létünk értelméhez új úton közeledjünk, hogy nyomatékkal, s konstruktívabban tehessük fel magunknak a következő kérdéseket: „Honnan jövök?”„Ki vagyok én – itt és most?” Ezt az esélyt nyújthatja számunkra a tudatos álmodás.
A tudatos álmodás alábbi „tízparancsolata” reméljük téged is közelebb visz ezen kérdések megválaszolásához.
1. Naponta legalább ötször, de inkább tízszer tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy most ébren vagy-e vagy álmodsz?
2. Eközben próbáld meg intenzíven elképzelni, hogy most álmodsz, és minden, amit észlelsz – saját testedet is beleértve – csak álom.
3. Az adandó válasz ellenőrzésekor ne csak arra figyelj, hogy mi történik pillanatnyilag, hanem a közvetlen és a távolabbi múltra is. Valami szokatlanba ütköztél? Emlékezet kihagyásod van? Ebben azállapotban gyakran álomszerű élmények lépnek fel, gondolatainkban a tegnap helyén ürességet találunk. Az ellenőrzésre vegyél igénybe egy teljes percet!
4. Mindig olyan szituációban tedd fel magadnak a kritikus kérdést, amelyik álmokra is jellemző lehetne. Tehát mindig olyankor, amikor valami meglepő vagy valószínűtlen történik. És olyankor is mindig, amikor valamilyen extrém-érzelmi helyzetben vagy… persze, csak ha ided, alkalmad és kedved van hozzá.
5. Igen kedvező, ha valakinek visszatérő tartalmú álma is van. Gyakran élsz át álmodban kínos érzéseket? Akkor tedd fel ébren is minden kínos helyzetben a kritikus kérdést. Esetleg gyakran álmodsz kutyákkal? Akkor valahányszor nappal kutyával találkozol, tedd fel magadnak a kritikus kérdést. Ha ezekhez a szerencsés emberekhez tartozol, máris nyugodtan örülhetsz. A visszatérő álomtartalom ugyanis már maga fél siker.
6. Ez a szabály szintén a visszatérő álmokra vonatkozik, de mindenesetre csak azokra, amelyekben olyasmit csinálunk, amit nappal ritkán, vagy sosem, mint pl. a lebegés vagy a repülés. Akinek már vannak ilyen jellegű álomélményei, próbálja meg magát ébren is egy ilyen élménybe beleképzelni. A beleképzelést kösse össze azzal a gondolattal, hogy most álmodik.
7. Azzal a gondolattal aludj el, hogy ma tudatosan fogsz álmodni. Ez különösen akkor segít, ha éjszaka, vagy a kora reggeli órákban felébredsz, és tudod, hogy még el fogsz aludni. A délutáni szundikálás is nagyszerű e technika szempontjából. Kerüld azonban a tudatos akarást, az erőlködést!
8. Ha általában rosszul emlékszel álmaidra (a tudatos álomra mindig tisztán emlékszik az ember!), használj álomnaplót. Az álomnapló vezetése nem nagy művészet. Álomnaplónkat a párnánk mellé tesszük, s ahányszor felébredünk, tollat ragadunk, és írásban rögzítjük friss álomemlékeinket. Ha csak reggel ébredünk is, utolsó álmunkra összehasonlíthatatlanul gazdagabb részletességgel emlékszünk, mint tíz perccel később.
9. Határozd el, hogy álmodban megvalósítasz egy bizonyos cselekedetet. A kezdő tudatos álmodók számára igen alkalmasnak bizonyulnak az egyszerű mozdulatok (pl. átmenni a falon, vagy egy kézzel felemelni valamilyen súlyos tárgyat…).
10. Gyakorolj rendszeresen, de ne konokul. Ne határozz meg határidőt, s őrizd meg a türelmedet! Meglátod, nemsokára jön az első tudatos álom.
Ha figyelmesen elolvastad a tízparancsolatot, minden bizonnyal világossá vált számodra, hogy milyen fontos a következő három tényező:
- a gyakoriság faktor
- az időbeli közelség faktora
- a hasonlóság faktora
Az elsajátítás sikerének e három faktora nem jelent mást, minthogy a kritikus kérdést lehetőleg gyakran (gyakoriság) tedd fel magadnak, röviddel az elalvás előtt azonban feltétlenül (időbeli közelség), s olyan esetekben is mindig, amikor olyan állapotokat, szituációkat élsz meg, amelyek kétségtelenül hasonlítanak az álomélményekre
(hasonlóság).
