Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A titokzatos Orang Pendek rejtélye

img

Több néven ismeretes, de a köztudatba Orang Pendek néven került be. Állítólag a világ hatodik legnagyobb szigete, Szumátra esőerdeiben él egy rejtélyes teremtmény. Vajon mi lehet ez az emberre és majomra hasonlító lény, ami a dzsungel mélyéről néha előbukkan, majd hihetetlen gyorsasággal eltűnik, mielőtt bárki is alaposabban szemügyre vehetné?

Az Orang Pendek története valahol 1295-ben kezdődött, amikor Marco Polo Szumátra szigetére érkezett. A beszámolók azonban csak 1910-től váltak rendszeressé.

1923-ban egy holland utazó, egy bizonyos Van Herwaarden pillantott meg egy Orang Pendek-et. Egy napon, amikor vaddisznókra vadászott, a szeme sarkából látta, hogy egy szőrös lény kuporog az egyik fán. Azon nyomban felismerte az “állatot”, amelyről korábban már hallott történeteket. Amikor Van Herwaarden a fára akart mászni, a lény elmenekült.

Az Orang Pendek-ről azóta annyit tudunk, hogy a szigeten él és habár egész Délkelet-Ázsiában észlelték, eddig leggyakrabban a Kerince Sebat Nemzeti Parkban bukkant fel.

Orang Pendek – Mi is ez a fura teremtmény?

Egy majomszerű, kisméretű lény, ami meglepő hasonlóságot mutat az emberrel: ugyanúgy két lábon jár és nincs farka. Nevének jelentése “alacsony ember” vagy “alacsony személy”, mivel nem magasabb 80-150 centiméternél. Testét rövid, szürkésbarna szőr borítja, bár voltak jelentések vörösesbarna vagy aranybarna példányról is. Lábai rövidek, karjai hosszúak, ujjai karmosak. „Arca” hasonlít a gorilláéhoz, az orra pedig majdnem olyan finoman formált, mint az emberé.

Orang Pendek

A titokzatos lényről szóló hírek először a 20. században érték el a nyugati világot holland gyarmatosítók beszámolói alapján. 1918-ban Szumátra kormányzója, LC Westenenk a következőket írta naplójában egy 1910-es esetről:

„Az egyik fiú, aki felügyelőként dolgozott Mr. van H-nál az egyik napon magával vitt néhány szolgálót a Barissan Hegyekbe, Loebok Salasik mellett. Az erdőben megpillantott egy teremtményt, mindössze olyan 15 méterre, ami úgy futott, mint egy ember… Nagyon szőrös volt, és nem volt sem ember, sem orángután …”

A kormányzó egy másik találkozásról is beszámol. 1917-ben Mr. Oostingh, a datarani kávéültetvény tulajdonosa a Boeit Kabat lábánál fekvő erdőkben járt, amikor olyan kilenc méterre feltűnt neki egy talajon guggoló alak. Oostingh:

„Olyan magas volt, mint egy átlagos termetű bennszülött. Széles vállai voltak. A színe egyfajta piszkos fekete volt. Olyan, mint a föld. Inkább szürke, mint fekete. Egészen biztos, hogy észrevett. Habár a fejét nem fordította felém, lassan lábra állt. Csak akkor vettem észre, hogy nem ember.

El kezdtem hátrálni, mert nem volt nálam fegyver. A lény tett néhány lépést, és aztán hihetetlenül hosszú karjával megkapaszkodott egy ágban, ami úgy tűnt, hogy letörik a súlya alatt, majd felugrott egy fára és jobbra-balra mozogva eltűnt a sűrűben.”

1927 májusában a holland ültetvényi munkás, A. H. W. Cramer, azt állította, hogy mintegy 10 méternyire látta az Orang Pendek-et. Hosszú szőre volt és fekete bőre. Az „állat” elrohant és kicsi, az emberéhez hasonló lábnyomokat hagyott maga után. Ugyanabban az évben egy Orang Pendek egy tigrisnek felállított csapdába esett, de sikerült elmenekülnie. A hátrahagyott vérnyomokat K. W. Damerman, zoológus vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy a vér nem medvétől, gibbontól vagy embertől való.

1930-ban alább hagyott az Orang Pendek iránti érdeklődés, amit magyarázhatunk a második világháború kitörésével, majd az indonézek függetlenségért folytatott harcával.

Az „alacsony ember” az 1980-as években Debbie Martyr révén került vissza a köztudatba. Martyr először 1989 júliusában utazó-íróként látogatott el Szumátrára. A Kerince Hegy lábánál táborozott és idegenvezetője, Jamruddin vitte el olyan helyekre, ahol tigrist és szumátrai orrszarvút lehetett meglesni. Jamruddin mellékesen megjegyezte, hogy a Gunung Tujuh-tól keletre lévő erdőkben többen látták az Orang Pendek-et.

Martyr meglehetősen szkeptikus volt és eleinte nem nagyon foglalkozott a mendemondával. Jamruddin azonban nem hagyta abba a mesélést és Martyr úgy döntött, hogy Szumátrán marad. Elkezdte szemtanúk beszámolóit gyűjteni és több kötetet sikerült megtöltenie az elmondottakkal. Martyr-nak csak 1990-ben volt szerencséje megpillantania az Orang Pendek-et.

„Szeptember közepén láttam meg. Akkor már negyedik hónapja voltam a szigeten. Abban az időben 90%-ig biztos voltam abban, hogy nem csak legendáról van szó… Amikor végre megpillantottam, egy állatot láttam, ami semmihez nem hasonlított, amit addig könyvben, filmekben vagy állatkertekben láttam.

Valóban úgy járt, mint egy ember és ez eléggé meglepett. Meglehetősen kicsi volt és látszatra nagyon erős felépítésű. Nem emberszabású. Olyan volt, mint egy siamang vagy egy szteroidokkal felpumpált gibbon. Abszolút nem hasonlított mondjuk egy orángutánra. Igyekezett, hogy ne legyen jól látható.”

Martyr csak ezután kezdett egy 15 évig tartó kutatásba Jeremy Holden fényképésszel. Jeremy a dzsungel távoli zugaiban kamerával felszerelt csapdákat állított fel, de nem sikerült lencsevégre kapniuk az Orang Pendek-et. Egyszer látták, ahogy a dzsungel szélén haladt, de nagyon hamar eliszkolt. Habár csak a hátulról látták, mindketten megerősítették, hogy a teremtmény valóban felegyenesedve jár, mint az ember.

Martyr és Holden akkor lelkesültek fel igazán, amikor felfedeztek egy lábnyomot, amit gipszbe is tudtak önteni. Dr. David Chivers, a cambridge-i egyetem biológusa összehasonlította a lábnyomot az általunk ismert emberszabásúak és a Szumátrán honos állatok lábnyomával és arra a következtetésre jutott, hogy határozottan egy majomról van szó.

Dr. David Chivers

Ráadásul egy olyan majomról, ami a gibbon, az orángután, a csimpánz és az ember jellemzőivel együttesen rendelkezik. További vizsgálatok során kiderült, hogy a lábnyom nem azonos egyetlen ismert emberszabású vagy majom lábnyomával sem. Dr. Chivers kijelentette, hogy nagy valószínűséggel egy eddig ismeretlen emberszabású élhet Szumátra esőerdeiben.

Az Orang Pendek főleg gyümölcsöket, zöldségeket és gumókat eszik, de voltak szemtanúk, akik látták, amint fák kérgét lehántva lárvák után kutat. Sőt, néhány beszámoló szerint halat és édesvízi csigákat is fog és nem veti meg a csapdába esett orrszarvú tetemét sem.

Szumátra lakosai, beleértve a modern szumátraiakat és malájokat, nem tulajdonítanak természetfölötti erőt az Orang Pendek-nek. Habár ereje miatt sokan félnek tőle, nem nevezhetjük agresszívnek, mert rendszerint kerüli vagy elmenekül az emberek elől.

1997-ben egy brit kutatókból álló expedíció is útra kelt, hogy tovább kutasson az esőerdők rejtélyes “majom embere” után. Muller, az expedíció vezetője a következő jelentést küldte a Sunday Times-nak:

“Valóban az a legmeglepőbb, hogy két lábon, felegyenesedve jár, mint az ember. Az eddig összegyűjtött bizonyítékok között vannak fényképek, szőrszálak, lábnyomok és székletminta is. Van ugyan két fénykép, de nagyon rossz a minőségük. Az egyiken csak elmosódottan lehet látni valamit, a másikon pedig a lény nem felegyenesedve látható. ”

Mindennek tudatában arra a következtetésre juthatunk, hogy az Orang Pendek létezését eddig sem tagadni, sem bizonyítani nem sikerült. Ezzel “ő” is felkerült a kriptozoológia listájára és csak a jövő a megmondhatója, hogy valaha is fény derül–e valódi mivoltára.

forrás: Béres Zsuzsanna / noiportal.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár