A szív az emberi gondolkodás kezdetei óta a szeretet szimbólumának és érzelmeink központjának számított. Aztán jött a modern orvostudomány, és megpróbálta elhitetni velünk, hogy a szív csupán egy pumpa, amely a vért áramoltatja szervezetünkben.
Igaz, hogy nekünk, „hétköznapi embereknek” nem álltak rendelkezésünkre tudományos ellenérvek, mégis makacsul tartotta magát körünkben az a meggyőződés, hogy a szív valójában mégiscsak érzelmeink központja.
Ezt számos szófordulat is alátámasztja, például: „megszakad a szíve bánatában” vagy „helyén van a szíve”, vagyis kellő bátorsággal tör célja felé. A „bátorság” szó a latinban „szívvel rendelkezőt” is jelent. A „szív” szó pedig a „hit”-tel rokon.
Hogy ez az összefüggés mennyire igaz, és hogy a tudomány mekkorát tévedett, azt jól mutatja néhány meglepő kísérlet, amelyet 1993-ban végeztek el, ám soha nem hoztak nyilvánosságra. A tudományos világ ugyanis nehezen látja be a tévedéseit.
Az 1991-ben alapított és forradalmi felfedezéseiről ma már világszerte ismert HeartMath Institute újfajta kutatásokat végzett az érzelmek fiziológiájának, valamint a szív és az agy kölcsönhatásainak terén. 1993-ban például azt vizsgálták, miként gyakorolnak hatalmat az érzelmek az emberi test fölött. A kutatás során testünknek elsősorban arra a területére koncentráltak, amelyet közönségesen az érzelmek keletkezéséért teszünk felelőssé — vagyis a szívre.
Meglehetősen hamar, már az első vizsgálatok idején olyan meglepő megállapításra jutottak, amelyet érthetetlen módon korábban még senki sem fedezett fel: nevezetesen hogy a szívet egy erőteljes, mintegy két és fél méter átmérőjű erőtér övezi. Ez azt jelenti, hogy a szív jóval nagyobb erőteret generál, mint az agy!
A tudósok addig azt feltételezték, hogy a maga elektromágneses impulzusaival az agy adóköre a legnagyobb. Akkor azonban találtak egy erőteret, amely jóval nagyobb; ráadásul olyan erős, hogy messze túlnyúlik a test határain. A szív által sugárzott erőtér valószínűleg még a mértnél is sokkal nagyobb, mivel a mai, még tökéletlen mérőberendezések nem tesznek lehetővé igazán pontos méréseket.
Az első meglepetés után hamarosan kimerült a kérdés, hogy vajon mi célt szolgál a szívünket körülölelő erőtér. Az eddigi felismerések éppoly figyelemreméltók, mint amilyen meglepők:
A szív által létrehozott elektromos és mágneses mezők kommunikálnak testünk szerveivel.
Még azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a szív és az agy összeköttetésben áll egymással, és a szív itt; az annak, milyen hormonokat, endorfinokat vagy más vegyületeket termeljen a testben.
Az agy nem önállóan cselekszik, hanem a szív jelzései alapján.
Vagyis valójában a szív osztja szét az információkat! De vajon miként kommunikál az aggyal és a többi szervvel? A további kísérletek során kiderült, hogy az információkat az érzelmek továbbítják.
Érzelmeink tartalmazzák tehát azokat az információkat, amelyek révén szívünk az agyat és a szerveket testünk pillanatnyi szükségleteitől tájékoztatja. Ám ez még messze nem minden. A kutatásokat folytatva ugyanis felfedezték, hogy a szív által gerjesztett elektromos és mágneses mezőt nem csupán érzelmeink alkotják.
Erejét egy további meghatározó forrásból, nevezetesen a meggyőződéseinkből is meríti, vagyis mindazokból a dolgokból, amelyekben mélységesen hiszünk, s amelyek szerint az életünket irányítjuk.
Mindezt magában foglalja a szívből információként áradó energia, amelyet testünk akkora erővel sugároz, hogy nemcsak agyunkig és a szerveinkig jut el, hanem messze kiterjed a környezetünkbe. Egy-két szólás őrzi még magában ez: a réges-régi igazságot: a „szívem mélyén” tudom, mi az igazság, a „szívem vágya” az, amit szeretnék, és természetesen a „szívemből szólt” az, akivel egyetértek.
Szívünk egyfajta közvetítő, amely minden meggyőződésünket és érzelmünket elektromos és mágneses rezgésekké és hullámokká alakítja át.
Ezek az elektromágneses hullámok pedig nem korlátozódnak a testünkre, hanem mélyen behatolnak a környezetünkbe, és kölcsönhatásba lépnek mindennel, ami minket körülvesz. Szívünk egy másik nyelvre — a rezgések és hullámok kódolt nyelvezetére — fordítja le meggyőződéseinket, elképzeléseinket és érzelmeinket, s így sugározza szét ezeket.
Meggyőződéseink a szív által sugárzott elektromos és mágneses hullámok formájában lépnek kölcsönhatásba a fizikai világgal.
A HearthMath Institute vizsgálatai kimutatták, mekkora ez a kisugárzott energia.
• Az EKG-val mért elektromos ingerület az agy elektromos ingerületének (EEG) akár hatvanszorosa is lehet.
• A szív mágneses mezeje ötezerszer erősebb, mint az agy mágneses mezeje.
Szívünkből tehát sokkal nagyobb erő árad, mint az agyunkból. Miért olyan fontos, hogy tudjuk ezt? Egyszerűen azért, mert így végre megérthetjük, miért teljesülnek bizonyos vágyaink könnyedén, míg, mások mindeddig nem váltak valóra, pedig rengeteget fáradoztunk értük, és a legjobb tudásunkkal, lelkiismeretesen magunk elé képzeltük őket.
• Ha úgy mondogatjuk az affirmációkat vagy jelenítünk meg lelki szemeink előtt bizonyos képeket, hogy a szívünk mélyén nem vagyunk meggyőződve vágyunk valóra válásának lehetőségéről, akkor csak az agyunk bocsát ki elektromágneses hullámokat, míg érzelmeink központja, a szív, ötezerszer nagyobb erővel sugározza valódi meggyőződésünket — többnyire kételyeinket és aggodalmainkat. Ennek következménye kézenfekvő: életünkben csakis az válhat valóra, amiben a szívünk mélyén hiszünk.
Ha meggyőződéseinket érzelmeink ereje is alátámasztja, összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz a kibocsátott energia. Ám ha szomorúak, levertek és erőtlenek vagyunk, kívánhatunk, amit akarunk: a sivár érzelmek ereje még mindig sokkal nagyobb lesz, mint az értelmünké. Az elmúlt korok és napjaink prófétai, bölcsei és tanítómesterei folyton azt mondták és mondják, hogy meg kell tanulnunk a „szívünkkel látni”.
Szívünkkel megváltoztathatjuk a világot.
Most mélyebb, és mindenekelőtt tudományosabb értelmet nyer a spirituális mesterek és a Biblia tanítása, hogy tudniillik a hit hegyeket mozgat.
„Bizony mondom néktek, ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, (amit én cselekedtem), hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen, és amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.”
Csak a szilárd hitnek van elegendő ereje ahhoz, hogy a világban valami újat teremtsen.
Amiben hiszünk, megvalósul, mert a hitnek van a legnagyobb — a szívtájékból kiáradó — mérhető ereje.
• A szív jelzi az agynak, milyen hormonokat, endorfinokat vagy más vegyületeket termeltessen a testtel.
• A szív testünk legerősebb adója. Ez gerjeszti a legerősebb rendelkezésünkre álló mágneses és elektromos energiát.
• A szívből sugárzó mágneses és elektromos hullámokat érzelmeink és meggyőződéseink teremtik. Mindegy, hogy e hullámok jótékony hatásúak vagy ártalmasak: így is, úgy is hihetetlen erővel áradnak a világba.
• A szív egyfajta közvetítő. Meggyőződéseinket egy másik nyelvre, a hullámok kódolt nyelvére fordítja, és hihetetlen erővel sugározza szét.
• Ez annyit jelent, hogy meggyőződéseink sugároznak belőlünk, és a rezonancia törvényének értelmében hasonló rezgésű energiát keresnek.
• Hasonló hasonlót vonz. Ami energiánkkal azonos hullámhosszú, az valósággá válik az életünkben. Vagyis a meggyőződéseink valóra válnak.
Ezért, ha kívánsz, a legfontosabb, hogy
• szívből kívánj, ne csak gondolatban;
• ha azt akarod, hogy kívánságod teljesüljön, légy meggyőződve arról, hagy tényleg valóra válik;
• ha azt akarod, hogy kívánságod teljesüljön, először érezd boldognak magad!
Csak akkor kerülhetünk egy hullámhossza az életünkben megvalósítandó dolgokkal, ha tudatosan vonzáskörünkbe vonjuk azokat.
Világunkban csak az valósulhat meg, amiben mélységesen hiszünk. Főleg a tekintetben igaz ez, amit magunkról hiszünk. Önmagunkról táplált véleményünk szab irányt földi életünknek. Ez természetesen azt is jelenti, hogy csak akkor lesz erőnk és hatalmunk sorsunkat alakítani, ha megtanuljuk megérteni, hogy minden erő és minden hatalom belőlünk fakad, és nem a külvilágból ér minket. A külvilág ugyanis saját bensőnk tükre.
