Számos olyan esetet feljegyeztek már a történelem során, melyet leginkább isteni kinyilatkoztatásnak vagy csodának könyveltek el a szemtanúk, elég csak a fatimai eseményekre, vagy a különféle Szűz Mária-jelenésekre gondolnunk.
A Lismore-i fénylő kereszt története talán kevésbé ismert, mint az előbbiek, ahhoz viszont épp elég rejtélyes, hogy foglalkozzunk vele.
Előzmények – William Steenson halála
1907-ben egy szörnyű tragédia rázta meg az ausztráliai Lismore városát. A 29 éves vasúti munkás, William Steenson épp szolálatban volt, amikor a Mullumbimby állomáson elszabadult egy vonat. Bár a fiatalember mindent megtett, hogy megállítsa a szerelvényt, mentés közben valahogy a kerekek alá került, és életét vesztette.
Steensont a North Lismore Pioneers temetőben helyezték végső nyugalomra. Bátorsága előtt adózva, családja egy skót Balmoral gránitból készült keresztet állíttatott sírja fölé.
A kereszt felragyog
William Steenson halála után mintegy tizenegy évvel különös jelenség vette kezdetét. Sírjának gránitkeresztje minden előzmény nélkül, egyszercsak ragyogni kezdett.
A „Lismore-i fénylő kereszt” hamarosan az egész város figyelmét felkeltette, ám a szélesebb nyilvánosság csak 1978-ban értesült a csodás eseményről, miután egy helybeli nő beszélt róla a Northern Star egyik újságírójának.
A következő lapszámban már egy kiemelt cikk foglalkozott a rejtéllyel. Az írás olyan visszhangot keltett, hogy a hívő és szkeptikus érdeklődők mellett, a tudósok és a média dolgozói is hamarosan ellepték a helyszínt.
A megfigyelések szerint kezdetben csak alkalmanként világított a kereszt, később viszont már folyamatosan, éjjel-nappal látható volt a ragyogás. Igazán feltűnő az esti és éjszakai órákban volt a látvány, amikor a sötét környezetben látványosan kirajzolódott a gránitkereszt tündöklő alakja.
Tudományos magyarázat kontra spirituális hit
A rejtélyes jelenségre többféle magyarázat született. A legtöbb tudós a gránitkőben lévő foszforeszkáló ásványokra gyanakodott, amelyek képesek elnyelni a napfényt, majd a sötétben lassan kibocsátani azt.
Egy másik elmélet szerint a kereszt anyaga, a vörös gránit, olyan összetevőket tartalmazhatott, amelyek valamilyen ismeretlen kémiai reakció vagy fizikai hatás miatt világítottak.
Ezek a feltevések azonban nem magyarázták meg teljes mértékben, hogyan ragyoghatott a kereszt még olyan éjszakákon is, amikor nem volt természetes fényforrás – például a holdfény – ami feltölthette volna.
A helybeliek számára a jelenség magyarázata sokkal mélyebb, spirituális értelmű volt. Ők leginkább egy isteni jelnek, egyfajta égi üzenetnek tartották a kereszt folytonos ragyogását.
A csoda véget ér
A Lismore-i fénylő kereszt története olyan hirtelen ért véget, mint ahogy elkezdődött, miután 1986-ban a sírkövet ellopták a temetőből.
Bár a rendőrség mindent megtett, hogy felgöngyölítse az ügyet, a tolvajokat sajnos nem sikerült kézre keríteni.
A szóbeszéd úgy tartja, a keresztet azért lophatták el, hogy megszerezzék annak misztikus erejét, vagy épp ellenkezőleg, nehogy rossz kezekbe kerüljön.
Nos, bárhogy is legyen, az eredeti sírkövet hamarosan egy újabbal pótolták, ám a várakozások ellenére, az új kereszt már nem produkált elődjéhez hasonlatos fényhatásokat.
A Lismore-i rejtély tehát megmagyarázatlan maradt, a csodás esemény helyszínét azonban ma is rengetegen látogatják, bízva abban, hogy talán épp előttük izzik fel újra a kereszt.
