A Húsvét-sziget kolosszusai – Kik voltak az alkotók?

Az első európai tengerészek, akik a 18.század elején érkeztek a Húsvét-szigetre, nem hittek a szemüknek. A Földnek ezen a kicsi darabján, 3600 kilométerre Chile partjaitól, keresztül-kasul a szigeten száz és száz különös és félelmetes szobor meredt az égnek.

Acélkemény vulkánkőzetből kivágott, tízezer tonnás, masszív sziklák voltak ezek, olyan helyeken, ahonnan kibányászni sem lehetett őket.

Az óriási alakok százai, tíztől húszméteres magasságig és ötven tonna súlyig még ma is provokálóan merednek ránk – mint valamiféle robotok, amelyek csak arra várnak, hogy újra üzembe helyezzék őket.

Ezeknek az ember formájú kolosszusoknak valamikor kalapjuk is volt, de ez sem segítette elő származásuk megfejtését: a tíztonnás kőkalapot más helyen találták meg, mint a testet.

Egyes kolosszusokon annak idején fatáblácskák is voltak, amelyekre sajátságos hieroglifákat véstek. Sajnos ezek a táblácskák eltűntek, s ma már  a világ múzeumaiban jó, ha tíz található belőlük, felirataikat pedig mind ezidáig nem sikerült megfejteni.

A Húsvét-sziget nagyon messze esik minden világrésztől és civilizációtól. A mai szigetlakók jobban ismerik a Holdat és a csillagokat, mint bármely más országot. A szigeten, a vulkáni kőzet e kicsinyke darabján egyáltalán nem nőnek fák.

Az a szokványos magyarázat tehát, hogy a kőóriásokat fagörgőkkel szállították a helyükre, ezúttal sem elfogadható. A szigeten ugyanis alig több mint kétezer ember tápláléka terem meg. (Jelenleg a Húsvét-szigeten csupán néhány száz bennszülött él.)

Hajójárat, ami a kőfaragóknak élelmet és ruhafélét hozott volna a szigetre, az ókorban elképzelhetetlen.

Kik vájták hát ki ezeket a hatalmas szobrokat a sziklából?

Hol és hogyan végezték a megmunkálást, s hogyan szállították a helyükre? 

(Talán valakik besegítettek?)

Hogyan tudták őket – görgőcsúszdák nélkül persze – árkon-bokron keresztül, több kilométeres távolságra szállítani?

Mivel és hogyan munkálták meg, formázták, csiszolták és állították fel?

És hogyan helyeztek rájuk kalapot, amely ráadásul mindig másfajta kőből származott, mint maga a szoboralak?

Húsvét-sziget

Ha elegendő fantáziánk volt ahhoz, hogy Egyiptomban még megpróbáljuk elképzelni az óriási rabszolgasereget – valamilyen “hórukkmódszerrel” -, ez az elképzelés a Húsvét-sziget esetében eleve kizárható: ugyanis nincs hozzá elegendő ember.

Maximálisan kétezer ember semmilyen körülmények között sem tudta volna – még ha éjjel-nappal egyfolytában dolgozott is volna – ezeket a kolosszusokat az acélkemény vulkáni kőzetből kifaragni. Különösen nem a helyszínen talált primitív szerszámokkal.

Nem beszélve arról, hogy a lakosság egy részének közben meg kellett művelnie a meglehetősen terméketlen földet is, halászattal kellett foglalkoznia, s emberekre volt szükség a ruházat anyagának szövéséhez, a halászhálók és kötelek fonásához is. Képtelenség, hogy a feltételezett kétezer ember alkotta volna meg ezeket az óriási szobrokat.

Ki végezhette hát el ezt a hatalmas munkát? És mi célból?

Miért körben, a sziget szélén állnak a szobrok, és miért nincs egy sem a belsejében? És milyen kultuszt szolgálhattak?

Kérdések, melyekre a mai napig nem kaptunk kielégítő válaszokat…

error:
1.1K Shares
Share via
Copy link
Powered by Social Snap