Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A húsvét ezoterikus vonatkozásai és a hozzá kapcsolódó babonák

img

Biztosan te is gondolkodtál már azon, hogy például miért változik folyton a húsvét időpontja, vagy hogy egyáltalán, miért éppen a tojásokkal és a nyulakkal ünnepeljük? Ebből az összeállításából most mindegyik kérdésre választ kapsz, és ezen túl az ünnep ezoterikus kapcsolódásáról is olvashatsz.

A Húsvét története – keresztény és pogány hagyományokkal átszőve

A Húsvét története számos átfedéssel bővelkedik a keresztény hit és a korai pogány vallások között. Azok a húsvéti hagyományok ugyanis, melyeket a mai napig gyakorlunk pogány szimbólumokból erednek, az ókori Isthar istennőtől kezdve a húsvéti tojásokon keresztül egészen a húsvéti nyúlig.

A keresztények körében a húsvét minden bizonnyal az egyik legfontosabb ünnep, hiszen lényegében az egész keresztény hitrendszer alappillére Jézus holtak közüli feltámadása. Az újjászületés időzítése sem véletlen, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség idején ünnepeljük a húsvétot, ami pedig történelmileg egybeesik azzal a pogány ünnepkörrel, amely szerint a tavasz érkezése a fényt és az öntudatra ébredést, valamint a körülöttünk lévő világ újjászületését szimbolizálja.

Ostara, a tavasz és a pirkadat istennője

A húsvét nevét, egy istennőtől kapta, akit a germán kultúrkörben Ostaraként, míg a szászoknál Oestre vagy Eostre néven ismerhetünk. Ő a pirkadat, a tavasz és ezzel együtt a termékenység istennője, aki nevét a hajnalról kapta, arról a napszakról, mikor a Nap ragyogó fénnyel érkezik meg Kelet felől. Érdekesség, hogy a női hormon, az ösztrogén is az ő nevéből származik.

Ostara

Ostara tehát a termékenység istennője, aki elhozza a tél végét azzal, hogy egyre világosabbá és hosszabbá teszi a nappalokat a tavaszi napéjegyenlőséget követően. Ostara az új élet iránti szenvedélyt jelképezi. Jelenléte érezhető a fák rügyezésekor, a gyerekek születésekor, mind az embereknél, mind az állatvilágban. Szent állata pedig a nyúl volt, aki jól ismert gyors szaporodási képességeiről.

Az ünnep katolikus egyházi megfelelője a húsvét, amely a Jézus halottak közüli feltámadásának az ünnepe. Az év tizenharmadik hetében szokás ünnepelni.

Miért változik a húsvét ideje?

A húsvét egy mozgóünnep, amelynek napjai évről évre változnak. A kereszténység nagypénteken emlékezik meg Jézus haláláról, feltámadásáról pedig húsvétvasárnap és annak előestéjén.

Az evangéliumok szerint ezek az események a zsidó húsvét, a pészah idején történtek, ami szintén egy változó ünnep a zsidó holdnaptárban. Innentől fogva pedig teljesen világos, hogy a keresztény húsvét ideje is változik.

A középkorban a tudósok és az egyház ennek az ünnepnek a meghatározását olyannyira fontosnak tartották, hogy úgy vélték, ez a matematika legfontosabb feladata. Ezt a vélekedést talán az a bonyolult módszertan támasztotta alá, ahogy évről évre előre meghatározható volt, hogy mikorra esik az ünnep.

A húsvét és a csillagok kapcsolata

Asztrológiai szempontból nagyon egyszerű meghatározni a húsvét időpontját, hiszen az mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap időpontja. Ebből pedig az következik, hogy a húsvétvasárnap mindig valamikor március 22. és április 25. közé tehető. Fontos azonban megjegyezni azt az érdekességet is, hogy erre a két határnapra csak egészen ritkán esik.

További érdekesség, hogy húsvét hetében mindig a mérlegben áll a telihold, ami egyébként is az újjászületés, a megújulás, a feltámadás jelölője, akár csak a húsvét.
Azért arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az akkori világban, a középkorban a matematika, a csillagászat és az asztrológia tudománya is teljes mértékben összefonódott.

A húsvéti tojások és nyulak

A húsvéti tojások azt jelképezik, hogy az új élet soha nem meglepetésszerűen köszönt be. A tojások az ókori Észak-Európában erős jelképei voltak már a termékenységnek, és gyakran használták őket azokban a rituálékban, melyek azt a célt szolgálták, hogy a nők gyermekeknek adhassanak életet.

Bizonyos területeken a mai napig hihetetlen pontossággal tudják megmondani a bábák és a helyi szülésznők a tojások segítségével a születendő gyermek nemét. Az Appalache-hegységben például a bába asszonyok egy zsinórra erősített tojást tartanak a terhes nő pocakja fölé, és a tojás forgásának irányából mondják meg a gyerek nemét – és jóslataik mindig be is jönnek!

Mind a tojások, mind a nyulak is megjelentek az Ostarát ünneplő tavaszi fesztiválokon, melyek alapvető részei az Isthart (vagy más néven Inanna) istennőt ünneplő eseményeknek is. A tojások egyértelmű jelképei a termékenységnek, míg a kiscsibék már a tündéri új életet és a növekedést jelképezik.

A tarka tojások, a csibék és a nyuszik mind-mind az ünneplők háláját fejezték ki az ünnepek alatt Ostara istennőnek a bőségért cserébe. A festett tojások számos kultúrában máig is ajándékul szolgálnak. A színes, díszített tojásokat általában azért adják egymásnak, hogy az év hátralévő részébe bőséget hozzanak.

Húsvét

Húsvéti babonák

– Bármennyire is népszerű manapság a házilag készített kenyér, ne fogj hozzá a sütéséhez ezen a napon, mert kővé válhat!

– Húsvétkor nem szabad állatokkal foglalkozni, és ruhát mosni sem. Úgy tartják, hogy aki az ilyankor mosott ruhát viseli, azt villám sújtja.

– Ha húsvétkor még hajnal előtt hideg vízzel mosakodsz, akkor az évben elkerül minden betegség.

– A húsvéti ételek maradékairól úgy tartják, varázserejük van. Éppen ezért, a húsvétvasárnap megáldott kalács morzsáit a tyúkoknak szokás adni, hogy sok tojást tojjanak, a sonka csontjait pedig a gyümölcsfákra aggatják, hogy azok bőséges termést hozzanak.

– Ha azt szeretnénk, hogy egész évben szerencsénk legyen, húsvétkor feltétlenül viseljünk új ruhát!

forrás: hu.ezo.tv

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar