A bagoly a bölcsesség, az okkult tudományok megtestesítője. A magányos, éjszakai életének köszönhetően lett a sötét gondolatok reprezentánsa.
A titokzatos, halkan suhanó madarakat gyakran hozzák kapcsolatba a szellemekkel és a transzcendens világgal. Minthogy a sötétben kiválóan látnak, úgy vélték, jövendölni is tudnak, sőt mivel közel 270 fokkal el tudják forgatni a fejüket, azt hiszik róluk, hogy mindent észlelnek.
A baglyot az emberek gyakran társították a boszorkánysággal, a gyógyítással, az időjárással, a születéssel, a halállal, ezzel összefüggésben a bagollyal kapcsolatban számos babona és félelem maradt fenn.
A régiek egyaránt tekintették bölcsnek és bolondnak, féltek tőle, de ugyanakkor tisztelték is, egyesek semmibe vették, mások viszont kedvelték. A világ számos országában a bagoly a halál madara, így képzelték az ókori Egyiptomban, Kínában, Japánban, Indiában, Közép- és Észak-Amerikában.
A síkságokon lakó indiánok védőszellemüknek tartották a baglyokat, ezért viseltek bagolytollat varázstalizmánként a természetfölötti erők távoltartására. Az ókori görögök, a bölcsesség és az igazságos harc istennőjét, Athénét − akinek a bagoly volt a szent madara − „bagolyszeműnek” nevezték. Kedvence a kis fülesbagoly, gyakran gubbasztott a vállán. A bagoly képes volt az istennő számára láthatatlan igazságokat feltárni, feltehetően innen eredhet a madár bölcsességének híre. Mivel a baglyot az istennővel társították, a madár védett státust nyert Athénban, nagyszámú bagoly élt az Akropoliszon. Az istennőt ábrázoló pénzérmék hátoldalán bagoly volt látható, és nagyon jó ómennek, a küszöbön álló győzelem előjelének tartották, ha csata előtt a sereg fölött egy bagoly repült át.
Kínában a nyári napfordulóval, a viharral, a villámlással azonosítják a baglyot. Szobájuk négy sarkába bagoly szobrokat állítottak, hogy védelmet nyerjenek a villámokkal szemben. Más tekintetben viszont baljóslatú madárnak számít, a közelgő veszedelem, katasztrófa előhírnöke. Rossz hírét annak a hiedelemnek is köszönheti, mely szerint a bagolyfiókák, amíg meg nem tanulnak repülni, kicsípik anyjuk szemét, vagy egyenesen felfalják őt. Ez az oka annak, hogy a baglyot általában a szülőtiszteletet semmibe vevő, a gyermeki szeretetet elhanyagoló embereket jelképező madárnak tekintik.
Az indiai Pandzsábban a bagoly a kilátástalanságot szimbolizálja. A régi rómaiak a küszöbön álló katasztrófa jelének vélték. Izraelben a bagoly vakságot, elszigeteltséget és tisztátalanságot jelképezi. A malájok azt hiszik, hogy a baglyok megeszik az újszülötteket. Iránban a kuvik balszerencsét hoz. Az iszlám előírásai szerint tilos a baglyot megenni.
Észak-Indiában, aki bagolyszemet eszik, képes látni a sötétben. A bagoly: az abesszinek szemében szent madár; a keltáknál az alvilág képviselője; az afgánok szerint acélt és kovát adott az embereknek, hogy tüzet csiholjanak; az eszkimóknál segítőkész madár; az új-zélandi maorik számára balszerencsét hoz; az afrikai bantuknál a varázslók barátja; a szuahéliéknél megbetegíti a gyerekeket; Kamerunban túlságosan gonosz, a nevét sem szabad említeni.
A polinéziai Szamoában az emberek a bagoly leszármazottjai. Az ausztrál bennszülöttek körében, a férfiak lelkét a denevérek, a nők lelkét a baglyok jelenítik meg. Lengyelországban a meghalt lányok galambbá, az asszonyok bagollyá változnak. A mongol sírásók bagolybőröket akasztanak fel, hogy védelmet nyerjenek a gonosztól. A marokkóiak szerint a nyakláncon viselt bagolyszem hatásos a rontás ellen. Algériában mindent bevall az az asszony, akinek alvás közben a kezébe csempészik egy nagy fülesbagoly szemét. Etiópiában a halálra ítélt embert egy asztalra tették, melyre bagoly volt festve, abban a hitben, hogy a bagoly elragadja a lelkét.
Aztékok szerint a gonosz istenek egyikének kuvik üldögélt a fején. Az inkák tisztelték a baglyot szép szeméért és fejéért. Az etruszkok számára a bagoly a sötétség istenének a szimbóluma. Lettországban, amikor a keresztény katonák behatoltak a templomba, a pogány istenség bagolyként repült el. Belga legenda szerint egy pap felajánlotta a bagolynak, hogy temploma tornyában lakhat, ha megszabadítja őt és templomát a fertőző egerektől és patkányoktól. A tatár sámánok képesek bagoly alakját ölteni. A kalmükök szentként tisztelik a madarat, mert egy bagoly mentette meg Dzsingisz kán életét. Madagaszkár lakói azt hiszik, hogy a baglyok csatlakoznak a sírokon táncoló boszorkányokhoz.
Malawiban a bagoly a boszorkányok hírvivője. Japánban, Hokkaido lakói számára a sas-bagoly az istenek hírnöke, vadászat előtt tósztot szoktak inni tiszteletére. Bagolyhuhogást hallani különösen rossz jelentésű, a világ szinte valamennyi országában a huhogás halálra vagy nagy szerencsétlenségre figyelmeztet. Nyugat-Afrikában a varázslók és a boszorkányok hírnöke, huhogása a gonoszt jelzi.
Marokkóban a baglyok huhogása megölheti a csecsemőket. A kanadai franciák szerint az éjszakai bagolyhuhogás hallatán fel kell kelni, és a ballábas cipőt fel kell fordítani. Az Egyesült Államokban a szerencsétlenség elkerülése érdekében válaszolnak a bagolyhuhogásra, vagy egy ruhadarabot vesznek fel kifordítva. Új-Mexikóban, ha huhog a bagoly, az a boszorkányok közeledtére int.
Walesben a házak között hallható bagoly huhogása egy hajadon szüzességének elvesztéséről árulkodik. Babilonban bagoly amulettek védelmezték az asszonyokat szülés közben. A Szászországi vendek úgy vélik, hogy a bagoly látványa megkönnyíti a szülést.
Franciaországban, ha a várandós anya bagolyhuhogást hall, a születendő gyermeke lány lesz, Németországban meg azt mondják, hogy a gyermeknek szerencsétlen élete lesz. Walesben, ha egy várandós asszony egyedül hallja a bagoly huhogását odakintről áldott lesz a gyereke.
Dél-Indiában a bagolyhuhogások számából különböző dolgokra következtetnek. Ha huhog a bagoly: egyszer, hamarosan meghal valaki; kétszer, siker egy tervezett tevékenységben, vállalkozásban; háromszor, a család hölgy tagja férjhez megy; négyszer, nyugtalanságot, zűrzavart jelent; ötször, egy közeli utazásra utal; hatszor, hamarosan vendégek érkeznek; hétszer, lelki bánat várható; nyolcszor, hirtelen halálra utal; kilencszer, jó szerencsét hoz.
Az indonéz Sulawesi lakói nagyon bölcsnek tartják a baglyot, ezért utazás előtt megfigyelik, miként huhog, a kétféle huhogás közül az egyik biztonságos utazást ígér, a másik hallatán viszont otthon kell maradniuk. A magyarok képzetében, akinek a háza tetején, vagy udvarán éjszaka megszólal egy bagoly, vagy mereven bámulja a házát, ott meghal valaki. Ha a gyermek születése közben huhog egy bagoly a közelben, akkor a gyermeknek boldogtalan élete lesz.
Nappal, napsütésben baglyot látni, balszerencsés jel. A ház padlásán élő bagoly a terhes asszony elvetélését okozza. Ha bagoly huhog a szülés közben, a világra jövő csecsemő, lány lesz. A Közép-Keleten a bagoly azoknak az embereknek a lelkeit jeleníti meg, akik bosszú nélkül haltak meg.
Oroszországban a vadászok bagolykarmokat hordanak magukkal, hogy ha megölik őket, segítségükkel a lelkük felkapaszkodhasson a mennyekbe. A sarkkörön lakók elképzelésében úgy keletkezett a bagoly, hogy egy kislányt hosszú csőrű madárrá változattak, aki ettől annyira megrémült, hogy szárnyaival összevissza verdesve, egy falnak repült, amitől lapos lett a képe, és röviddé vált a csőre. Egy burmai változat úgy meséli el, amikor veszekedés tört ki a madarak közt, a bagoly hirtelen felugrott és a képe lelapult.
Egy spanyol legenda pedig úgy szól, hogy egykoron a bagoly volt a legszebb hangú énekesmadár. Szerencsétlenségére azonban meglátta Jézust a kereszten, és azóta menekül a napfény elől, és csak a „cruz, cruz” („kereszt, kereszt”) szavakat ismétli. Arábiában a bagoly rossz ómen, a gonosz szellemek madara, éjszaka magával viszi a gyerekeket. Louisiana államban a baglyok öreg emberek, és tiszteletet érdemelnek. Mexikóban a fülesbagoly az élők és a holtak birodalma között röpköd, és viszi-hozza a híreket. A svédek a baglyot a boszorkányokkal társítják. Az ókori Brittaniában, ha aratásra menet egy baglyot láttak, jó termésre számítottak.
A Shetland-szigeti gazdák megfigyelték, véres tejet ad a tehén, ha megkarmolja egy bagoly. Erdélyben a parasztok egykoron úgy ijesztették el a baglyot, hogy a vadászterületét meztelenül járták körbe. Belső Mongóliában a baglyok éjszaka azért repülnek be a házakba, hogy összeszedjék az emberek levágott körmeit.
Ír hiedelem szerint, el kell pusztítani a házba berepülő baglyot, mert ha megszökik, a ház szerencséjét elviszi magával. Ha egy bagoly egy elhagyott házban rak fészket, akkor azt a házat gyakran fogják kísérteni a szellemek. Az írek képzetében a bagoly az a lény, amely ki tud jönni a szellemekkel. Ha a temetési szertartás alatt huhog egy bagoly, az elhunyt fel fog jönni a sírból kísérteni.
Az angolok a bagoly kicsúfolásának még a gondolatát is veszélyesnek tekintik. Szerintük a baglyok azért szállnak alá, hogy megegyék a haldoklók lelkeit. Ezért tartják nagyon ijesztőnek a bagolyhuhogást. Ez ellen az nyújt védelmet, ha kifordítják a zsebeiket.
A románoknál azt mondják, a bűneiket megbánó vétkesek lelkei hóbagolyként repülnek a mennyekbe, de a rosszindulatú szellemek félnek a bagolytól, mert ha meghallják a madár huhogását, rögtön elmenekülnek. Időjárási megfigyelések szerint: nálunk bagolyhuhogások idején jönnek a márciusi szelek, áprilisban pedig a viharok.
Mexikóban a baglyok okozzák a hideg északi szelet. A kanadai Új Foundlandban a bagoly a rossz időre figyelmeztet. Népi gyógyászok szerint kigyógyulnak a bajukból a köszvényesek, ha sózott bagolyból esznek. Peruban a főtt bagoly kiváló gyógyszer, Yorkshire-ben meggyógyul a gyerek a szamárköhögésből, ha bagolyhúst etetnek vele.
Indiában a gyermekek szívrohammal járó betegségeit bagolyszemből készült levessel kúrálják. A reumát bagolyhúsból készített kenőccsel kezelik.
Egy régi arab hiedelem úgy tartja, hogy minden nőstény bagoly két tojást tojik, az egyik képes hajhullást előidézni, míg a másik visszanöveszti a kihullott hajat. Az álomfejtők szerint bagollyal álmodni, gyógyíthatatlan betegséget vagy halált jelent.
