Az egyiptomi Nagy Szfinx alatt rejtőző ősi könyvtár története évtizedek óta a régészet egyik legizgalmasabb talánya.
Most ismét a figyelem középpontjába került a téma, miután újra előkerült egy 1952-es CIA-dokumentum, amely
különös utalást tesz egy „Szfinx alatti templomra”.
A legendás Feljegyzések Csarnokáról szóló elképzelések már közel száz éve foglalkoztatják az embereket. Egyes elméletek szerint az állítólagos archívum ősi iratokat, térképeket, sőt egy olyan elveszett civilizáció nyomait is őrizheti, amely még az ismert történelem előtti időkből származik.
Az 1952. november 20-án kelt, 10 oldalas CIA-irat alapján úgy tűnik, hogy 11 tekercs fekete-fehér fényképnegatív nyilvántartásáról van szó, amelyeket 1950 júliusa és decembere között készítettek.
A feljegyzés első ránézésre nem hírszerzési jelentésnek, hanem egyszerű archiválási leltárnak tűnik. A rejtélyek iránt érdeklődők figyelmét azonban különösen megragadta a „Szfinx alatti templom” megnevezés, mivel ez nem számít általánosan használt régészeti kifejezésnek.
Az interneten gyorsan elindultak a találgatások. Egy X-felhasználó például azt írta: „Szóval a CIA tud a Szfinx alatt lévő templomról. Ezek után is badarságnak gondolod a Feljegyzések Csarnokáról szóló elméleteket?”
Noha a Nagy Szfinx alatti rejtett templom létezését soha nem igazolták, a régészet jó ideje ismeri az úgynevezett Szfinx-templomot, amely közvetlenül az emlékmű előtt, a Gízai-fennsíkon található.
A modern legenda gyökerei főként Edgar Cayce amerikai tisztánlátóhoz vezetnek vissza. Cayce az 1930-as években azt jósolta, hogy a jövőben majd felfedeznek egy titkos kamrát a Szfinx mancsa alatt, amely Atlantiszból származó feljegyzéseket rejt.
Elmondása szerint az elrejtett archívumban olyan szövegek találhatók, amelyek az emberiség elveszett történelméről, fejlett tudományos ismeretekről és korábbi civilizációkat elpusztító katasztrófákról szólnak. Jóslata hosszú évtizedeken át inspirált kutatásokat és expedíciókat a Szfinx környezetében.
Az érdeklődés különösen az 1990-es években erősödött fel, amikor szeizmikus vizsgálatok és talajradaros mérések földalatti üregeket, illetve anomáliákat jeleztek a Szfinx közelében.
Előbb a japán Waseda Egyetem kutatói, majd később amerikai csapatok is szokatlan üregeket azonosítottak a Gízai-fennsík alatt. A vezető régészek azonban vitatták, hogy ezek mesterséges kamrák lennének.
A neves egyiptológus Zahi Hawass többször is kijelentette, hogy szerinte a Feljegyzések Csarnoka nem létezik. Egy korábbi nyilatkozatában így fogalmazott: „A Szfinxet alaposan feltárták. Barátommal és kollégámmal, Mark Lehnerrel 1979-ben magunk is átvizsgáltuk. Semmi olyat nem találtak, ami a Feljegyzések Csarnokához hasonlítana, sem a Szfinxben, sem annak közelében.”
Hawass azt is elismerte, hogy több kutató ásatási engedélyt kért tőle a Szfinx alatti területekre, ő azonban ezt elutasította. Véleménye szerint „ennek nincs értelme”, ráadásul állítása szerint bizonyítékot találtak arra, hogy a bal mancs alatt csupán tömör szikla található.
A most előkerült CIA-dokumentum azonban ismét felpörgette az összeesküvés-elméletekkel és az ősi civilizációkkal foglalkozó fórumokat és közösségeket. Sokan ugyanazt kérdezik: vajon több mint 70 évvel ezelőtt a hivatal valóban talált valamit a Szfinx alatt?
Egy másik Reddit-felhasználó így fogalmazott: „Természetesen jóval többről van itt szó, mint amit elárulnak. A pletykák szerint Thot könyve is a Szfinx alatt rejlik.”
Thot könyve az egyiptomi mitológia egyik ismert eleme. A történet középpontjában Nefer-ka-ptah egyiptomi herceg áll, aki egy Thothoz, a bölcsesség istenéhez kötött szent iratot keres.
A legenda szerint ezt a könyvet a gízai Nagy Szfinx alatt, a titokzatos Feljegyzések Csarnokában rejtették el.
A CIA-irat szerint az anyagokat archiválási célból továbbították a központba. Az első oldalon külön figyelmeztetés szerepelt arról, hogy a nitrátfilm robbanásveszélyes, ezért szállítás közben speciális kezelést igényel.
A dokumentum nagy része Afganisztánnal foglalkozik, és több száz fotót katalogizál régészeti feltárásokról, barlangkutatásokról, falvakról, bazárokról, infrastrukturális beruházásokról és geológiai vizsgálatokról.
Az internet figyelmét azonban nem ezek a hétköznapi bejegyzések ragadták meg, hanem egy rövid sor: „Templom a Szfinx alatt; 1950. július.”
Ez a rövid, szinte rejtett mondat elég volt ahhoz, hogy az összeesküvés-elméletek hívei újabb találgatásokba kezdjenek.
