Vlagyimir Putyin már többször is belengette, hogy bárki aki beavatkozik az ukrán-orosz háborúba az súlyos következményekkel számolhat, utalva többek között az atomfegyverek használatára is.
A lehetséges atomcsapások végkimenetele a Kurzgesagt – In a Nutshell YoutTube-csatornát is gondolkodóba ejtette, ezért kiszámolták, hogy mi történne akkor, ha egyszerre robbantanák fel a világ összes atomfegyverét.
Két olyan változat volt, amellyel számoltak: az egyikben a legnagyobb településeket érik célzott támadások, míg a másik verzió azt szemlélteti, mi történne ha konkrétan egy helyen robbantanák fel az összes nukleáris fegyvert.
Jelenleg körülbelül 15 000-re tehető a nukleáris robbanófejek száma világszerte, ebből 13 500 van az USA és Oroszország birtokában, a maradékkal Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea rendelkezik.
Hogy ezek a robbanófejek a valóságban milyen pusztításra lennének képesek, azt nehéz pontosan megjósolni, hiszen az amerikaiaknak és az oroszoknak gigantikus bombáik is vannak, míg például Észak-Korea 20-30 kilotonnás bombáival fenyegetőzhet. ( Természetesen utóbbiak pusztító erejét sem szabad lebecsülni, hiszen egy-egy ilyen bomba Budapest komplett belvárosát tehetné a földdel egyenlővé.)
Egy teljes város megsemmistésére a kalkulációk szerint 3 bombára lenne szükség. Abban az esetben viszont, ha az összes bombát, egy helyre szállítanák és ott robbantanák fel, a detonáció ereje körülbelül 3 milliárd tonna TNT robbanóerejének felelne meg. Ez brutális pusztító erőt képvisel! Csak egy összehasonlítás az arányok szemléltetése végett: A Krakatau-vulkán 1883-as kitörését a történelem egyik legnagyobb robbanásaként tartják számon. Nos, ennek a 15-szöröse lenne az egy helyen felrobbanott bombák robbanóereje!
Minden élőlény elpusztulna egy 250 km-es körön belül, a robbanás hangját pedig az egész világon lehetne hallani. Itt azonban még nem érne véget a dolog, ugyanis a lökéshullám 3000 km-en belül mindent letarolna.
De nézzünk egy másik példát: ha az amerikaiak egy B83-as robbanófejet (1,2 megatonnás töltet) dobnának Moszkvára, a Kreml helyén egy pillanat alatt egy 420 méter átmérőjű, 92 méter mély kráter keletkezne. A detonáció után közvetlenül egy 5,7 négyzetkilométernyi terület válna olyan összefüggő tűzlabdává, melynek közepén a hőmérséklet akár a 83.3 millió Celsius fokot is elérheti.
A következő összevetésben azt vizsgálták, mi történne ha Amerika és Oroszország egymásra dobná összes atomtöltetét. Ez esetben 232.000 négyzetkilométernyi infrastruktúra tűnne el a Föld színéről, azaz nagyjából 295 New York méretű város válna porrá pár perc alatt. A bombák együttes összege egy 79.000 négyzetkilométernyi tűzlabda lenne. Ez mindent elpárologtatna, amihez hozzáér és 5,8 millió négyzetkilométeren mindenkit halálra égetne. (ez esetben ez 3700 London méretű várost jelent.) És akkor még nem beszéltünk a halálos sugárdózisról, mely a további 284.000 négyzetkilométernyi területen élők felét érintené.
Abban az esetben, ha az összes atombomba felrobbanna, annyi por és egyéb részecske kerülne a légkörbe, hogy a Föld felszínét elérő napsugárzás közel 100 százalékkal csökkenne, ami azt jelentené, hogy a bolygón élők évtizedekig nem látnák a napfényt.
