Az alábbi okai lehetnek annak, ha nem minden kívánságod teljesül:
• A múltad berögződött hiedelmei nem engedik, hogy a kívánságod teljesüljön.
• A kívánságod olyan sürgető, hogy megpróbálod erőltetni. Ilyenkor többnyire félsz az elkerülhetetlentől, és a könnyedség meg az öröm hiánya megakadályozza, hogy valami pozitívat hozz létre.
• Sokkal többet gondolsz arra, amit el akarsz kerülni, mint arra, amit az életedbe szeretnél vonzani, így az elkerülni vágyott dologba lényegesen több energiát fektetsz.
• Nem érzed magadat szeretetre méltónak. Miért illetnének hát meg az univerzum ajándékai?
• Hiányzik belőled a bizalom.
• Nem is kívánod igazán, csak úgy ímmel-ámmal.
• Félsz a változástól.
• Nem fogalmaztad meg pontosan az affirmációdat.
• Nem rögzítetted írásban az affirmációdat.
• Az affirmációid nem ébresztenek benned semmilyen érzést.
• Az affirmációid nem keltenek benned örömet.
Ha egy vagy több pont is igaz rád, akkor nem árt feltenned magadnak a következő kérdéseket:
• Miről vagyok én valójában meggyőződve?
• Mit hiszek a lelkem mélyén?
• Tényleg mindent elérhetek a kívánságaimmal?
• Félek bizonyos eseményektől?
• Nagyobb az aggodalmam, mint a vágyam?
• A kívánt energiát sugárzom magamból?
• Kételkedem? Ha igen, miben?
• Esetleg túlnyomórészt kételyeim vannak?
• Valóban méltó vagyok rá, hogy teljesüljön a kívánságom?
• Valóban hiszek benne, hogy elérem a célomat?
Sok esetben azonban csupán egyetlen oka van, hogy a kívánságok nem teljesülnek: hiányzik az állhatatosság.
Nagyon gyakran ugyanis a következő történik: először a célra összpontosítva, jókedvűen, a vágyunk valóra válásáról meggyőződve kívánunk valamit. Pár nap múlva azonban a kételyeink miatt változtatunk kissé a kívánságunkon, és ezzel lelassítjuk, eltérítjük vagy teljesen vissza is vonjuk, és nem hiszünk már benne, hogy sikerül.
Röviddel ezután esetleg vad képzelgésbe kezdünk, hogy aztán kicsivel később megmosolyogjuk a fantáziálásunkat. Nem sokkal később egy új irányvonal mellett kötelezzük el magunkat, de nem biztos, hogy ez az elhatározás másnapig kitart. Előre-hátra topogunk tehát. Amikor végre kinézünk magunknak egy irányt, nagy léptekkel elindulunk a cél felé, hogy aztán hamarosan bizonytalanul és céltalanul tébláboljunk vagy egyenesen visszatérjünk a kiindulási ponthoz. Erre-arra csaponganak hát a gondolataink, s így gyakran az is elég zűrzavaros lesz, ami mindebből sikerül.
Kívánunk valamit, ami idővel teljesen kimegy a fejünkből, aztán kívánunk valami homlokegyenest ellentétes dolgot, szabad teret adunk a kétségeinknek, és aztán csodálkozunk, hogy nem teljesül, amit először kívántunk. Gyakran tehát észrevétlenül is letérünk az útról, és hirtelen ott találjuk magunkat, ahonnan elindultunk.
Csakhogy most már lényegesen kevesebb önbizalommal indulunk útnak legközelebb. Igazi terv híján egyik helyről a másikra tévelygünk, és sohasem érkezünk meg sehová. Viszont komoly fáradalmakat állunk ki, hihetetlenül sok energiát elpocsékolunk, és csodálkozunk, hogy ilyen nagy erőbedobás ellenére sem érjük el a célunkat. Pedig erőkifejtésre nincs is szükség.
Egyszerűen csak kitartóan a kívánt irányra kell gondolni, és akkor minden magától megy. Ám akkor is ezt tesszük, amikor ellenőrizetlenül csaponganak a gondolataink. Ha gondolatban és szóban ide-oda cikázunk, csak kifáradunk, de semmit sem érünk el. Ha a kívánságok nem teljesülnek, érdemes kívánságnaplót vezetnünk, ahová a kívánságainkat és a kételyeinket egyaránt beírjuk, s így pontosan tudjuk követni őket. Ugyanis: ha olyan dolgokat élünk át, amiket nem akarunk, akkor a kívánságaink valószínűleg nincsenek eléggé az ellenőrzésünk alatt.
Gyakran lényegesen több figyelmet szentelünk azoknak a dolgoknak, amelyeket nem akarunk. Az életedben pedig mindig csak az valósul meg, amire a legtöbbet gondolsz.
• A tudattalan kívánságaidnak próbálj a végére járni.
• Ne feledd: a meggyőződésed határozza meg az élettervedet.
• Vizsgáld hát meg a meggyőződéseidet és az életfelfogásodat.
• Ismerd fel, hogy az összes gondolatod kívánság.
Mindig azt kapod, amin gondolkozol. A rezonancia törvényének mindegy, melyek a leggyakoribb és legintenzívebb gondolataid. Mindig azt kapod, amilyen hullámhosszt magadból sugárzol. Ha tetszik, ha nem. Az ember persze azt akarja, hogy teljesüljenek a kívánságai. Ez azonban nem fog menni, amíg gondolatban túlnyomórészt éppen az ellenkezőjével foglalkozik.
