17 ok, amiért tisztelnünk kell az erdőket

Szárazföldünk egyharmad részét az erdő uralja, számos állat és növényfajnak otthont adva ezzel. Több milliónyi ember munkája az erdőhöz kötött, ennek ellenére 30 millió hektárnál is több erdőt vágnak ki évente a Földön.

2012 végén, az ENSZ március 28.-át az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította, ezzel az erdők fontosságát kívánták hírül adni a világnak.

Ennek tiszteletére itt egy rövid lista, hogy miért fontosak a fák, az erdők:

1. Végy egy nagy levegőt!

Az erdők kibocsájtják az oxigént, és elnyelik a szén-dioxidot, amit kilégzünk, ezzel állandóan frissítik levegőnket, ami lehetővé teszi, hogy a Földön élni tudjunk. Egy „nagyra nőtt” lombos fa képes annyi oxigént termelni egy évszakban, amennyit 10 ember belélegez egy év alatt.

2. Több mint fák

Az összes ismert élőlény közel fele az erdőkben él. Erre a sokszínűségre rendkívül jó példa az esőerdő világa, amely a ritka papagáj fajoktól kezdve az emberszabásúakig rengeteg állatfajt vonultat fel. A lombhullató erdők szintén az élettől bővelkednek: a bogarak, giliszták és különböző férgek a tápanyagban gazdag talajért felelősek, a madarak szórják szerteszét a magokat az erdőben és a kulcsfontosságú fajok, mint a farkasok vagy a nagymacskák (hiúz, puma) tartják kordában a növényevők túlzott elszaporodását.

3. Emberek az erdőben

Világszerte több százmillió ember él az erdőkben, ebbe a számba beletartoznak az őslakosok is, akiknek életük teljes mértékben az erdőtől függ, de további milliók élnek az erdők mellett, távol a zajos városoktól.

4. Hűvösen tartás

Lombkoronájuk segítségével létfontosságú „árnyékoázisokat” képesek létrehozni a közvetlen közelükben, emellett a városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet. A fáknak megvan a módszerük a hő megfékezésére, a globális felmelegedésben nagy szerepet játszó szén-dioxid elnyelésére. A növényeknek szükségük van egy kis szén-dioxidra a fotoszintetizálásukhoz.

5. Előidézik az esőt

A nagyobb kiterjedésű erdők befolyásolni tudják az időjárást és sajátos mikroklímát alakítanak ki. Remek példa az Amazonas mentén elterülő erdők, amelyek a rendszeres esőzéseket segítik elő a környéken.

6. Harc az árvíz ellen

A fák földben elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagymennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő vidékeken, mint például a folyóvölgyekben. Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását.

7. Felszín alatti víztározók

Az erdők hatalmas szivacsok módjára működnek.  A leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Ez alapján pótolja a felszín alatti vízkészletet, amely fontos az ivóvíz és öntözés szempontjából.

8. Szélblokkolók

Természetes előnyben részesülnek azok a mezőgazdaságok, amelyek az erdő mellett fekszenek: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják a földekről. A környéken lévő fák szolgálhatnak szélfogóként, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, illetve a méhek beporzásában is segítségükre lehetnek azzal, ha lefogják a nagy szeleket.

9. Talajtisztítók

Képes különböző méreganyagokat lekötni vagy lebontani egy kevésbé mérgező formára.

10. Állj a szennyező levegővel!

Nagymértékben képesek megtisztítani a levegőt a szennyeződésektől, és nemcsak a fentebb említett szén-dioxidtól, hiszen ide tartozik a szén-monoxid, kén-dioxid és a nitrogén-dioxid.

11. A zajszennyezés tompítása

Az erdőben a hangok eltompulnak, ugyanis a fák természetes zajvédők. A tompító hatás nagyban köszönhető a susogó faleveleknek – ide tartozik más erdei fehér zaj, mint a madárcsicsergés- és csak néhány jól elhelyezett fa tudja a háttérzajt 5-10 decibelre csökkenteni, ami körülbelül az 50 százaléka annak, amit az ember képes meghallani.

12. Bennünket táplálnak

A fák nemcsak a gyümölcsöket, dióféléket, magvakat és nedveket képesek nyújtani, hanem termékennyé teszik az erdő talaját, az ehető gombáktól, bogyóktól és bogaraktól egészen a nagyobb vadakig, mint a szarvas, vaddisznó, fácán és nyúl.

13. Gyógyszertárasok

Az erdők biztosítják a természetes gyógyszerek gazdagságát.

14. A fa, mint anyag

Hol lennénk mi emberek a faanyag nélkül? Régóta használjuk a fát, mint megújuló forrást, hogy mindent előállítsunk a papírtól a ruházaton át egészen az otthonainkig. A történelem során tapasztaltuk, hogy túlzásba estünk a használatával, ami túlhasználathoz és elerdőtlenítéshez vezetett. Napjainkra, köszönhetően a fásításnak és az erdészet munkájának, az őrült folyamat megállni látszik.

15. Fenségesség

A természetes szépség lehet a legnyilvánvalóbb és mégis a legkevésbé kézzelfogható előnye az erdőnek. Elvont keveréke az árnynak, a zöldnek, az aktivitásnak és nyugalomnak. Pompájával emlékeztet minket, hogy értékeljük és őrizzük a régi erdőket az eljövendő generációknak.

16. Felderítés és pihenés

Az erdők iránti vonzódásunk velünk született, amely a biofília – az élő rendszerek, maga az élet szeretete – nevezetű jelenséggel magyarázható. A biofília vonzza az embereket a vízhez, az erdőkhöz és más természetes tájakhoz. Kimutatták, hogy az erdőnek kitett állapot erősíti a kreativitást, felgyorsítja a felépülést és elősegíti a meditációt és a figyelmességet.

17. A közösség tartóoszlopai

Sokszor nem értékeljük az erdőket, míg el nem tűnnek. Mi, emberek bizonyára nélkülük nem tudnánk létezni, így rajtunk áll, hogy a nélkülük való életet soha meg ne tapasztaljuk! Minél jobban megértjük az erdőket, annál kevésbé lesz igaz, hogy nem látjuk a fától az erdőt.

Kövess minket a Facebookon!

legújabb cikkek

Trump: „Ha nyerek, még több titkos aktát hozok nyilvánosságra az UFO-król és Kennedyről”

Donald Trump további UFO-aktákat hozna nyilvánosságra, amennyiben megnyeri a novemberi elnökválasztást. A republikánus elnökjelölt minderről a The Lex Fridman podcastban ... Tovább

Spontán teleportáció? Egy kínai férfi 800 kilométert utazott rövid idő alatt – ma sem értik, hogyan

A mai napig rejtély, hogyan volt képes egy kínai parasztember 800 kilométert megtenni egy éjszaka leforgása alatt. Huang Yanqiu egy ... Tovább

Osho: „Hogy lehetne Isten halott, ha sosem volt életben?”

Oshót, a 20. századi spirituális tanítót, egy nap arról kérdezte tanítványa, mit gondol Friedrich Nietzsche híres kijelentéséről, miszerint az Isten ... Tovább

Ki vagy mi végzett az ólommaszkos férfiakkal? A 20. század egyik legnagyobb rejtélye

A múlt század egyik legnagyobb rejtélyében földönkívüliek, titkos társaságok és hírszerző ügynökségek is gyanúba keverednek. 1966. augusztus 20-án két férfi ... Tovább

Ennek a növénynek a segítségével lépnek kapcsolatba halottaikkal a bwiti beavatottak

Egyes közép-afrikai országokban, Gabonban, Kamerunban és Zairében még a 21. században is elevenen élnek bizonyos ösrégi törzsi kultuszok. A kultuszok ... Tovább

Naponta találkozik a földönkívüliekkel az asztrofotós nő

A Covid-járvány idején kezdődtek rendszeres UFO észlelései annak az amerikai nőnek, aki azt állítja, mostanra mindennapossá váltak a földönkívüliekkel való ... Tovább

Sokan hitték, hogy 2012. december 21-én véget ér a világ

A maják naptárukban megjelöltek egy napot, amely a mi időszámításunk szerint 2012. december 21-ével esett egybe. Az általuk erre a ... Tovább

Ezúttal egy kutyasétáltató találkozott Cannock Chase erdejében a hírhedt fekete szemű gyerekkel

A hírhedt fekete szemű gyerekek egyikével találkozott egy brit férfi kutyasétáltatás közben. – írja a Birmingham Live. Az illető a ... Tovább

A szeme előtt hoztak létre gabonaköröket a búzaföldje felett lebegő tárgyak

Sokan úgy vélik, a gabonakörök mindössze emberi csínytevés eredményei, az UFO-történelem néhány dokumentált esete azonban alaposan rácáfol erre az elképzelésre. ... Tovább

Naponta 3 gyilkosságot követnek el a világ legveszélyesebb városában

Gyaníthatóan csak kalandvágyó turisták indulnak el célirányosan San Pedro Sulába. A közép-amerikai Honduras második legnagyobb települését ugyanis úgy tartják nyilván, ... Tovább

You cannot copy content of this page

Send this to a friend