Állítólag Annabelle egy átlagos rongybaba volt, ám a ’70-es évek eseményei teljesen másról tanúskodnak. Ugyanis, a házban, ahol a baba tartózkodott, rejtélyes és ijesztő dolgok estek meg. Mi történt valójában? Valóban egy átlagos babáról van szó?
A valódi Annabelle
A valóban rémisztő The Conjuring (Démonok között) c. film egyik legijesztőbb jelenete, a gonosz által megszállott játékbaba, Annabelle, aki Ed és Lorraine Warren kísérteties trófeamúzeumában életre kel. James Wan, a rendező, újra terveztette Annebelle-t a film végett, nyugtalanítóbb külsőt kölcsönözve neki, de a valóságban Annabelle, csak egy átlagos Raggedy Ann típusú rongybaba volt.
Donna az édesanyjától kapta Annabelle-t 1970-ben – az anyuka a használt babát egy hobbiboltban vásárolta. Donna ez idő tájt főiskolai tanuló volt, és Angie nevű szobatársával lakott együtt – első látásra egyikük sem gondolta, hogy a baba különleges lenne. Azonban, egy idő után úgy tűnt nekik, mintha Annabelle magától mozogna – először nagyon csekély mértékben, csak a helyzetét változtatta, mintha valaki lökdöste volna. A mozdulatok egyre nagyobbak lettek, és néhány héten belül a baba teljesen mobilis lett. Igazolja ezt az az eset, amikor a lányok elmentek otthonról, Annabelle-t Donna ágyában hagyták, és amikor visszatértek, a kanapén találták.
Barátjuk, Lou utálta a babát. Úgy gondolta, hogy valami nagyon nem stimmel vele kapcsolatban, valami gonosz szállta meg, de a lányok modern gondolkodásúak voltak, így nem hittek ilyen fajta dolgokban. Kell lenni racionális magyarázatnak – gondolták. Ám Annabelle cselekedetei egyre furcsábbak lettek – Donna egyre többször talált pergamen papírdarabokat, rajtuk furcsa üzenetekkel. “Segíts nekünk” – ez volt ráírva, vagy pedig “Segíts Lounak.” Még rejtélyesebbé tette az egészet, hogy a házban senkinek sem volt pergamen papírja. Vajon hogy kerülhetett oda?
A történetnek még nincs vége…
Egy éjszaka Donna hazatérve Annabelle-t az ágyában találta, a kezei véresek voltak. A vér, vagy valami hasonló piros folyadék szemmel láthatólag a babából folyt. Ez már mindennek a teteje volt; Donna végül beleegyezett, hogy hívjanak egy médiumot. A médium leült a babával szemben, néhány percig figyelte Annabelle-t, majd közölte a lányokkal, hogy sok évvel ezelőtt a házuk helyén egy hatalmas mező volt.
Ezen a mezőn egy hét éves kislányt, akit Annabelle Higgins-nek hívtak, egyszer halva találtak. A lelke itt ragadt, és amikor a baba a házba került, a kislány benne ébredt tudatára. Donnát és Angie-t megbízhatónak találta – semmi mást nem akart, csak velük maradni, biztonságban érezni magát. A kedves, gondoskodó típusú lányok – révén mind a ketten nővérnek tanultak – beleegyeztek abba, hogy Annabelle ott maradjon velük. És ekkor elszabadult a pokol.
Lou-t rendszeresen rémálmok gyötörték. Rendszeresen azt látta álmában, hogy Annabelle az ő ágyában volt, felmászott a lábán, ő pedig megdermedve feküdt. A baba felmászott a mellkasára, és karjait a torkára szorította, ezáltal szinte megfojtva őt. Rémülten ébredt, lüktetett a feje, mintha az összes vér az agyában lett volna. Megijedt, és a lányok miatt is aggódott. Néhány nappal később ő és Angie elmentek egy kis kirándulást terveztek, amikor hallották, hogy valaki mozog Donna szobájában. Megdermedtek – talán betörés volt? Behatoltak a házba? Lou az ajtóhoz lopakodott, ropogást hallott. Feltörte az ajtót, és minden a helyén volt – kivéve Annabelle-t, aki nem az ágyban, hanem a sarokban ült.
Amint megközelítette a babát, Lou égést érzett a nyakán, mely olyasmi érzés volt, mintha nézné valaki, és megfordult. Senki nem volt ott. A szoba üres volt. Aztán hirtelen fájdalmat érzett a mellkasában. Ránézett az ingjére, és karom kaparás nyomait látta, durva barázdákat a húsában, mely égetően fájt. Tudta, hogy Annabelle tette. A furcsa karom nyomok gyorsan begyógyultak, sőt, két nap alatt teljesen elmúltak. Nyomuk sem volt.
Tudták, hogy több segítségre lesz szükségük, és egy episzkopális paphoz fordultak, aki felváltva hívta be Ed és Lorraine Warren-t, a híres paranormális nyomozó házaspárt. Warrenék, miután beszéltek Donnával, Angievel és Louval, arra a következtetésre jutottak, hogy nem megszállta, hanem manipulálta a babát egy kegyetlen lélek. Ugyanis a lelkek nem szállják meg az élettelen tárgyakat. Egy embertelen entitás odaköti magát egy helyhez, vagy tárgyhoz, és ez okozta az Annabelle esetet. Valójában ez a lélek nem akart a babához kapcsolódni, hanem keresett egy emberi testet, akit megszállhatna.
Érezvén, hogy a szellem tombolt, Warrenék katolikus papot hívtak, hogy ördögűzést hajtson végre Annabelle-n. A pap nem vette komolyan a dolgot, azt mondta a babának: „Te csupán egy baba vagy. Nem bánthatsz senkit!” Nagy hiba volt: hazafelé a pap fékje elromlott, autója totálkárosra tört egy szörnyű balesetben. Ő azonban túlélte.
Végül Warrenék egy zárható dobozt építette Annabelle számára, és a mai napig ott lakik benne. Ez a zárt doboz látszólag megakadályozza a babát a mozgásban, de úgy tűnik, hogy bármilyen szörnyűséges lény is kapcsolódott hozzá, még mindig ott van. Vár. Kivárja az idejét. Készen áll arra a napra, amikor újra szabad lesz.
