A latin eredetű szóval azt jelezzük, ha egy ember, mintegy meghazudtolva a fizika törvényeit, képes önerőből a levegőbe emelkedni. Ilyen történeteket már hallottunk varázslókról és boszorkányokról, valamint keleti mágusokról, fakírokról.
De míg az ő repülésükről valójában semmi biztosat nem tudunk, addig az utóbbi pár száz évben a civilizált világban — Európában, Amerikában — is számos ember volt képes erre a hihetetlennek tűnő cselekedetre.
Elsősorban azok, akiknek a szellemisége is emelkedett volt. Ezért elsősorban a később boldoggá vagy szentté avatott egyházi személyek voltak képesek levitálni, ám nem csupán ők.
Azokkal az emberekkel, akik lemondtak a világi élet hívságairól, idejüket elmélkedéssel, imával, filozofálással töltötték, bizony akaratuk ellenére előfordult, hogy öntudatlanul vagy szándékosan felszálltak a levegőbe.
A tizenkilencedik században több ilyenről tudunk. Képes volt a levegőbe emelkedni André Herbert Foumet, a kalandos életű szerzetes, aki misézés közben olykor legalább egy méterre a talaj fölött lebegett és ezt egész tömegek figyelhették meg. Gaspar de Bufalo olasz pap az 1800-as évek elején sokfelé misézett hazájában és közben ő is a levegőben lebegett. Előfordult, hogy az oltár fölé emelkedett, ami érthető pánikot keltett az imára összegyűltek között.
Nem csak férfiak voltak erre képesek. Maddalena di Canossa betegeket gyógyított, női és férfi szerzetesrendet alapított, nem régen szentté avatták, ima közben képes volt — anélkül, hogy erről tudott volna — a földről több méter magasra emelkedni. A névsort még sokáig folytathatnánk. Spanyolok, olaszok, franciák, angolok emelkedtek az elmúlt századokban a magasba, nagy hatást gyakorolva ezzel a nézőkre. És ne higgyük, hogy csak vallásos extázis révén sikerült ezt megvalósítani.
Volt, aki mágusnak álcázta magát és közönség előtt tette ugyanezt. A britek nagy levitalója, Daniel Home teljesen nyíltan csinálta a dolgot. Nem lesötétített szobákban vagy termekben, hanem éppen ellenkezőleg — világos nappal. És nem csupán zárt helyiségekben, ahogyan a csalók, akiknek rejtegetni valójuk volt. Home bejárta a világot a múlt század második felében és mindenütt bemutatta tudományát.
A korabeli sajtóban gyakran találkozunk a nevével. Levitált bárhol és bármilyen körülmények között, nem zavarták a kétkedők, a nagy tömeg vagy éppen a nézők társadalmi rangja. Így aztán bemutatta képességét a korabeli pápának, a történelemkönyvekből ismert nagy királyoknak és császároknak, íróknak, filozófusoknak. Számtalan alkalommal bizonyította be, hogy a levitáció igenis létezik, az nem cirkuszi mutatvány, hanem valamilyen sajátos és meg nem magyarázott, de emberi képesség is lehet .
Ma is vannak ilyen személyek, csak persze kevesen, ahogy mindig is kevesen voltak. Létezésükkel bizonyítják, hogy az ember igenis képes gondolati úton valami olyan energiát teremteni magának, amely nagyobb az ismert energiáknál. Ráadásul ez az erő másképpen is hat, hiszen ezek az emberek olyasmit tudnak, amit sokan sokkal nagyobb energiák segítségével sem képesek megvalósítani; Átlépik ugyanis az általunk ismert fizikai határvonalakat. Megvalósítják, amiről sokan csak álmodoznak.
Lokálisan képesek megváltoztatni a gravitáció törvényeit — azokat a törvényeket, amelyek látszólag mindnyájunkra érvényesek. És érvényesek mindazokra a tárgyakra is, amelyek itt találhatók a Földön. A levitáló emberek puszta létezésükkel és képességükkel bizonyítják be, hogy a világ nem csak olyan, és olyan lehet, amilyennek a tankönyvekben tanítják. Bebizonyítják, hogy rejtőznek még bennünk és körülöttünk olyan energiák, amelyek képessé tehetnek bennünket szinte bármire.
Rejtélyek szigete / Steve Repton írása nyomán
