Az „Aveszta” a párszik szent iratainak gyűjteménye, mely zend nyelven íródott, ezért általánosan Zend-Avesztaként emlegetjük.
Pársziknak hívjuk a Zarathustra próféta tanításaihoz ragaszkodó perzsákat. Mivel a perzsák többsége ma muzulmán, hazájukban, Iránban a párszik száma nagyon csekély. Többségük száműzöttként él Indiában.
Az Aveszta nem meglepő módon a földönkívüliekről is beszámol, s őket a szent szövegek csillagharcosoknak nevezik.
Az Aveszta tudósít egy olyan háborúról, amelyet két galaktikus nagyhatalom vívott egymás ellen. A szent könyvek megemlékeznek a két szemben álló tábor fejedelmeiről (talán parancsnokairól?) és a különböző csillagrendszerek katonáiról is.
Az Aveszta egyik himnusza név szerint is megemlíti a két főparancsnokot:
„Dicsérjük Tistrja csillagát, a ragyogót, a fenségest. Dicsérjük Kataveka csillagát a vizek fejedelmét. Dicsérjük az összes csillagot, melyek a vizek magát hordozzák .Dicsérjük az összes csillagot, melyek a fák magját hordozzák. Minden csillagot magasztalunk, a Haptoiringa nevűeket, a Megváltókat, jatuk ellen erőt adókat ” (Afrigan Rapitvin, 3. fejezet 13. vers)
Az Aveszta több helyen is megemlékezik az idegenek „égi szekereiről”, amelyek egyaránt képesek voltak a földi légkörben és a világűrben is közlekedni.
„Villámsebes égi szekerek, szépek, fehérek, ragyogók. Rajtuk csillagharcosok, Bölcsek, minden titkot ismerők száguldanak az égi régiókban fenn. A szekerek gyorsabbak a fellegeknél, nyílnál, madárnál sebesebbek. Utolérnek mindenkit, kinek nyomába szegődnek. Fusson az ellenség Nyugat-Indiába, megtalálják. Fusson Kelet-Indiába, megtalálják.” (Jaszna 57. fejezet 27. vers.)
Az Aveszta csak a csodálat hangján szól a csillagharcosok űrszekereiről.
„Aki az égiek által készített bámulatos szekéren repül tova, szinte a gondolatnál is sebesebben juthat el a Föld bármely pontjára.” (Jast 10. fejezet 67. vers)
A Jast 10. fejezetének 125. verse a következőket árulja el az Idegenek űrszekereiről:
„Négy paripa húzza a kocsit, fehérek, egyszínűek, halhatatlanok, mennyei eledelt fogyasztók.”
Több szakértő véleménye szerint ez a mondat a csillagharcosok UFO-iról árulkodik. A négy paripa arra utalhat, hogy az UFO-k négy motor segítségével működtek. A „mennyei eledel” az UFO-k üzemanyagát jelentheti.
Sajnos túl sok információt nem árul el erről az anyagról az Aveszta. Csak annyit tudunk, hogy arany-sárga színű folyadék volt. Természetesen a párszik is bíznak a „Fénylények” második eljövetelében, akik a fellegekből aláereszkedve „megváltják” a sokat szenvedett emberiséget.
Az Aveszta tanúsága szerint Zarathustra próféta személyesen kérdezi meg az idegenek egyik parancsnokát, Ahura Mazdát, hogy mikor térnek vissza a Földre. Ahura Mazda nem tud pontos választ adni erre a kérdésre, mert szerinte ez attól is függ, hogy ő és társai mikor győzik le végleg a másik csillagrendszer katonáit, akikkel rivalizálnak.
Ezt a rivális csoportot nevezi a szent szöveg a „gonoszok gyülekezetének„. Ahura Mazda szerint az emberek akkor kezdhetnek el bízni az ő visszatérésében, ha megnyílnak az égi kapuk, és az égből a mindenségen áthatoló harcosok szállnak alá. Az égi kapuk megnyílását különböző baljós előjelek fogják kísérni.
De Ahura Mazda visszatérésekor egy új aranykor köszönt az emberiségre. A párszik reményei szerint ekkor már olyan fejlett lesz az orvostudomány, hogy az emberiség végleg le fogja győzni a halált. Megállapíthatjuk tehát, hogy az Ahura Mazda visszajövetelébe vetett hit látszólag nem sokban különbözik más vallások megváltókban való reménykedéseitől.
Ugyanakkor az Aveszta lapjaiból kiérezhető az elfojtott rettegés is, hogy amennyiben Ahura Mazda ellenfelei, a már említett gonoszok gyülekezete győz, az emberiségre nem vár-e rabszolgasors? Vajon melyik arcukat mutatják majd a visszatérő csillagharcosok?