Az elmúlt néhány évtized során dél-afrikai bányászok sok száz fémgömböt találtak, amelyek közül legalább egynek három párhuzamos véset fut körben az oldalán.
J. Jimson cikke szerint a gömbök két csoportra oszthatók..az egyik szilárd kékes fém, fehér pettyekkel, a másik típus pedig egy üreges gömb, fehér, szivacsos középső résszel. Roelf Marx, a klerksdorpi múzeum kurátora Dél-Afrikában, ahol őriznek néhány gömböt, elmondta:
„..Ezek a gömbök igazi rejtélyek. Úgy tűnik, mintha ember készítette volna őket, ugyanakkor azonban a földtörténet azon időszakában, amikor nyugovóra tértek e sziklában még nem létezett értelmes élet. Ilyet még sohasem láttam.”
Írtunk Roelf Marxnak a gömbökkel kapcsolatos további tájékoztatásért, s levélben válaszolt 1984. szeptember 12-én.
„Semmilyen tudományos anyag nem jelent meg a gömbökről, a tények azonban a következők: pirofillitben találták amelyet Nyugat-Transvaalban, Ottosdal városa mellett bányásznak.
A pirofillit egy elég puha másodlagos ásvány, csupán a hármas szintet éri el a Mohs-skálán és 2,8 milliárd évvel ezelőtti üledékképződés eredményeként jött létre.
Másrészt a gömbök, amelyeknek a szerkezete belül szálas, és egy héj veszi körbe őket, nagyon kemények – még acéllal sem lehet őket megkarcolni.” A Mohs keménységi skála Friedrich Mohsról kapta a nevét, aki tíz ásványt választott ki viszonyítási pontként a keménység jelzésére, amelyek közül a zsírkő a legpuhább, a gyémánt pedig a legkeményebb.
Hozzánk írt levelében Marx azt is említette, hogy A. Bisschoff, a Potchefstroom Egyetem geológiaprofesszora azt mondta neki, hogy a gömböket összekeményedett limonit alkotja.
A limonit egy fajta vasérc. Az összekeményedett limonit egy tömör, gömbölyű kőtömeg, amelyet egy középpont körüli cementálódás alakít ki.
Azzal a hipotézissel, hogy a tárgyak összekeményedett limonitok lennének, egyetlen probléma van: a keménységük. Ahogy fentebb említettük, a fémgömböket még acélheggyel sem lehet megkarcolni, ami azt jelenti, hogy különlegesen kemények.
Az ásványok általános leírása szerint a limonit csupán 4-5.5 -nél helyezkedik el a Mohs-skálán, ami viszonylag alacsony keménységi szintre utal. Továbbá a összekeményedett limonitok általában csoportokban jelennek meg, összetapadt szappanbuborék-halmazhoz hasonlóan.
Úgy tűnik normális esetben soha nem jelentkeznek egymástól elkülönülten, teljes gömbként, ami a kérdéses tárgyak esetében látható. Ezenkívül általában nincsenek párhuzamos vésetek az oldalukon.
Témánk szempontjából az a gömb érdekel bennünket a legjobban, amelynek egyenlítői részén három párhuzamos véset fut körbe. Még ha el is fogadnánk, hogy ez a gömb egy összekeményedett limonit, akkor is tekintetbe kellene vennünk a három párhuzamos vésetet.
Elfogadható természetes magyarázat hiányában a bizonyíték talány marad, nyitva hagyva azt a lehetőséget, hogy a dél-afrikai 2,8 milliárd éves ásványi üledékben talált vésett gömböket értelmes lények készítették…
(Felhasznált irodalom: Michael A. Cremo: Az emberi faj rejtélyes eredete)
