1973-ban Robert Emenegger és Alan Sandler Los Angeles-i filmszakemberek meghívást kaptak a Norton légibázisra, hogy megbeszélhessék néhány katonai dokumentumfilm elkészítésének lehetőségeit.

Az egyik ilyen film témája az UFO-jelenség lett volna, amelyhez a hadsereg egy eredeti filmfelvételt kívánt a két szakember rendelkezésére bocsátani.

A film 1971 májusában készült a Holloman támaszponton és három repülő UFO-t mutatott meg, amelyek közül az egyik leszállt, míg a másik kettő elhagyta a bázist.

Paul Shartle, a légierő speciális vizsgálati hivatalának tisztje a televízióban a következőket nyilatkozta a filmről:

„A 16 mm-es filmen három korong alakú UFO-t láthatunk amelyek egyike leszállt, a másik kettő elrepült. Egy ajtó nyílt ki a földet ért objektum oldalán és három lény jött elő. Szürkés színű bőrük volt, testhez simuló kezeslábast viseltek és a fejükön valamiféle kommunikációs berendezés látszott, amelynek kiegészítő egységét a kezükben tartották”

A bázis parancsnoka és más tisztek fogadták őket a kifutópálya betonján. Emeneggernek megígérték, hogy dokumentum műsorában felhasználhatja a filmet, ám azt a látszatot kell keltenie, hogy ez az egész találkozás nem egy megtörtént esemény, hanem valami elképzelt történet.

A férfinak megmutatták a leszállás helyét és az épületeket, ahol a találkozó lezajlott. A megbeszélés témáját illetően csak annyit közöltek vele, hogy a hadsereg arra volt kíváncsi, vajon tudnak -e az idegenek valamit az általunk fogott, földönkívüli eredetű rádiójelekről. A földönkívüliek válasza nemleges volt.

A megbeszélt dokumentumfilmből végül nem lett semmi, mert a hadsereg az utolsó pillanatban visszavonta a forgatási engedélyt és a 16 mm-es film publikálását.

Emenegger felkereste egyik kapcsolatát, George Weinbrenner ezredest a Wright—Patterson légitámaszponton, hogy megtudja, mi történt.

„Weinbrenner a kérdésemet hallva előadásba kezdett az orosz M1G 25-ösökről miközben a könyvespolcáról levette Allen Hynek The UFO Experience című könyvét, amelyet a szerző dedikált neki. Az ezredes ezzel jelezte, hogy lehallgatnak minket, a film azonban valóban létezik és tényleg földönkívülieket látni rajta.”

-mondta később Emenegger a találkozásukra visszaemlékezve.